Most a helyzetet kell elemezni
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a kisebbségvédelemről, valamint csángóföldi látogatásáról.
A politikus arra a kérdésre, hogy a jelenlegi európai helyzetben hátrébb kerül-e a fontossági sorrendben az autonómia ügyek képviselete, úgy felelt, fontosságából semmit sem veszített, de az is igaz, most kevesebb figyelem hárul rá. Tisztában kell lenni azzal, hogy most a szomszédban háború zajlik, ebből következik az energiaválság, valamint a gazdasági nehézségek is. Azonban, jegyezte meg, ez a mostani nehéz idő sok minden másra alkalmas. Most a helyzetet kell elemezni. Mindez azt jelenti, emelte ki Szili Katalin, hogy például a délszláv háború idején fogadta el az Európa Tanács a kisebbségvédelmi keretegyezményt, ami akkor, a 90-es években egy előremutató dokumentum volt. Azonban a helyzet azóta megváltozott, most kell Európának újragondolni a kisebbségek helyzetét, az autonómia ügyét. Számos jó példa van erre, mint például Dél-Tirolban is. Ott is látszik, az autonómia nem elszakadást jelent, hanem azt, hogy egy adott kisebbség a szülőhelyén saját maga dönthessen a kultúrájának, a nyelvének megőrzéséről, a hagyományokról. Ami a magyar kisebbség helyzetét illeti a szomszédos országokban, mondta el a miniszterelnöki megbízott, azokban az államokban is zajlik éppen, vagy zajlott egy népszámlálás. Azt már lehet tudni, hogy Szlovákiában 417 ezren vallották magukat magyar identitásúnak, Horvátországban 11 ezren. Valamikor a közeljövőben a romániai adatok is beérkeznek. A számok ismeretében az anyaországnak és a szülőföldjükön élő kisebbségeknek is dolguk lesz a helyzet elemzése, ahogy egyébként Európának is ezt kellene tennie a háború lezárása után. Ez utóbbival kapcsolatban Szili Katalin elmondta, ahogy a magyar kormány is többször hangsúlyozta, békére van szükség, és a béke után kell egy teljesen új helyzetben megállni a helyét az Európai Közösségnek a saját magát ért kihívásokkal szemben.
A politikus beszámolt csángóföldi látogatásáról is. Mint hozzátette, először 2008-ban, majd 2017-ben, és végül nemrégiben járt a környéken, most a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal közösen. A miniszterelnöki megbízott szerint érezhető a komoly fejlődés, ami többek között köszönhető annak is, hogy a magyar kormány támogatásával működhetnek Csángóföldön iskolák, valamint az úgynevezett magyar házak. Ezek mindegyikében az a legjelentősebb, tette hozzá a politikus, hogy jól megférnek egymás mellett a legmodernebb oktatást segítő eszközök és az évszázados hagyományok ápolása. Az is különleges volt ebben a mostani látogatásban is, hogy megint sikerült megtapasztalni azt, ez a közösség őrzi az anyanyelvet, a kultúrát, zajlik a magyar nyelvű oktatás. De az még szembetűnőbb, hogy itt nem a versengés, hanem a kooperáció van előrébb. Talán ennek is köszönhető az, zárta mondandóját Szili Katalin, hogy a csángó fiatalokban nagyon erős a szülőföld szeretete. Jelentős részük a tanulmányaik után, történjék az bárhol a világban, nagy örömmel és büszkeséggel tér haza.
