A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.20.
A Török Áramlat működése ismét teljes mértékben biztonságban van hosszú távon is, mondta Szijjártó Péter.
Az LMP szerint a kormány hibás energiapolitikát folytat, jelentette ki Schmuck Erzsébet.
Beni Gantz védelmi miniszter és Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető jelezték, hogy nem hajlandók változtatni Izrael ukrajnai politikáján.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette szerdán, hogy hadiállapotot vezet be az elcsatolt négy ukrajnai területen.
Belföldi hírek:
A Török Áramlat működése ismét teljes mértékben biztonságban van hosszú távon is, miután a holland hatóságok visszaadták az Oroszországot Magyarországgal összekötő gázvezeték karbantartási, javítási munkáinak egy jelentős részéért felelős cég exportengedélyét – jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a kormányülés előtt arról számolt be, hogy az érintett, Hollandiában bejegyzett vállalat exportlicenszének visszavonása azonnali veszélyt ugyan nem jelentett, de hosszú távon nem lett volna megnyugtató a helyzet, így a fejlemények jó hírt jelentenek. Közölte, többször is egyeztetett az ügyben a holland energiaügyi miniszterrel, aki arról értesítette, hogy az illetékes szervek megadták az engedélyt a cégnek, aminek tényét az orosz Gazprom is megerősítette. „A Török Áramlat működése ismételten teljes mértékben, hosszú távon is kiszámítható és biztonságos” – összegzett, hozzátéve, hogy mára ez az egyetlen kelet–nyugati vezeték, amely zavartalanul üzemel.
A mostani nehéz idő sok mindenre alkalmas, mondta Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Kijelentette, most a helyzetet kell elemezni. Mindez azt jelenti, emelte ki Szili Katalin, hogy például a délszláv háború idején fogadta el az Európa Tanács a kisebbségvédelmi keretegyezményt, ami akkor, a 90-es években egy előremutató dokumentum volt. Azonban a helyzet azóta megváltozott, most kell Európának újragondolni a kisebbségek helyzetét, az autonómia ügyét. Számos jó példa van erre, mint például Dél-Tirolban is. Ott is látszik, az autonómia nem elszakadást jelent, hanem azt, hogy egy adott kisebbség a szülőhelyén saját maga dönthessen a kultúrájának, a nyelvének megőrzéséről, a hagyományokról. A politikus beszámolt csángóföldi látogatásáról is. Mint hozzátette, először 2008-ban, majd 2017-ben, és végül nemrégiben járt a környéken, most a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal közösen. A miniszterelnöki megbízott szerint érezhető egy komoly fejlődés. Hozzátette, a legjelentősebb, hogy jól megférnek egymás mellett a legmodernebb oktatást segítő eszközök és az évszázados hagyományok ápolása. Hangsúlyozta, itt nem a versengés, hanem a kooperáció van előrébb.
A brüsszeli döntéshozóknak felül kell vizsgálniuk az Oroszországot célzó energetikai szankciókat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára. Menczer Tamás azt mondta, az energetikai szankciók Oroszországot rekordbevételhez juttatták, míg Európában energiahiány alakult ki, az energiaárak az „egekben” vannak, és az infláció is megugrott. Jelezte, hogy a kormány mindig azt mondta: nem támogatnak semmilyen olyan döntést, amely veszélyeztetné az ország gázellátását, az olajszállítást vagy a nukleáris szektort. Kérdésre kifejtette, hogy a korábbi válságok során, mint például a koronavírus-járvány vagy a migrációs krízis, azt láthattuk, hogy a tagállami megoldások működtek. A politikus azt mondta, hogy a kormány azt tartja elfogadhatónak, ha minden közös uniós kezdeményezés – legyen az beszerzés vagy bármi más – önkéntes alapon történne.
Az LMP szerint a kormány hibás energiapolitikát folytat, az elmúlt 12 évben majdhogynem „üldözte” a megújuló energiát. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke arról beszélt: miközben a világban mindenhol központi kérdéssé vált a megújulóenergia-termelés és az energiatakarékosság, Magyarországon csak néhány évvel ezelőtt kapott zöld utat a napenergia, a szélenergiát még mindig tiltja a kormány, a geotermikus energiával pedig egyáltalán nem foglalkozott. Megemlítette azt is, hogy a magyar ipar egy egységnyi GDP-re jutó energiahasználata majdnem a duplája az osztráknak. Emellett nagy lehetőségek vannak a házak szigetelésében és a közösségi közlekedésben is. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, csak a zöld fordulat eredményezhet energiafüggetlenséget, és azt kérte, minél többen töltsék ki a párt – nemzeti konzultációval párhuzamosan indított – zöld konzultációs kérdőívét.
Külföldi hírek:
Beni Gantz védelmi miniszter és Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető jelezték, hogy nem hajlandók változtatni Izrael ukrajnai politikáján a védelmi felszerelések ügyében. „Nem adunk el fegyvereket Ukrajnának” – mondta Gantz az ultraortodox Kol Chai rádióállomásnak. Gantz emlékeztetett az Izrael által nyújtott humanitárius segélyekre, és ígéretet tett arra, hogy ezek még hónapokig folytatódnak az orosz invázió sújtotta Ukrajnának. Gantz azt is hangsúlyozta, hogy Izrael korábban nem adott el fegyvert az országnak. Az MSNBC-nek adott keddi interjúban Netanjahu kiemelte a menekültek Izrael általi befogadását és más humanitárius kezdeményezéseket. „A fegyverek kérdésében mindig fennáll annak a lehetősége – és ez többször megtörtént –, hogy az általunk egy csatatéren szállított fegyverek iráni kezekbe kerülve ellenünk kerülnek bevetésre” – nyilatkozta a volt miniszterelnök az amerikai tévének. Netanjahu hozzátette, attól tart, hogy ez történhet, ha Izrael fegyvereket ad el Ukrajnának, és a koalíció „körültekintő” álláspontja, miszerint nem ad el fegyvert Ukrajnának, „fontos”.
Nincsenek veszélyben az Európai Unió kohéziós és agrártámogatási alapjából Lengyelországnak járó források – jelentette ki szerdán Radoslaw Fogiel, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt szóvivője az ügyben megjelent sajtóértesülésekre reagálva. Fogielt a Radio Plus kereskedelmi rádió kérdezte meg a Rzeczpospolita lengyel napilap hétfői cikke kapcsán. Az írás szerint az Európai Bizottság (EB) visszatartaná az uniós alapok nagy részének kifizetését Varsó számára a vitatott igazságügyi reform miatt. A Lengyelországnak járó kohéziós és agrártámogatási eszközök „semmiképpen sincsenek veszélyben” – hangsúlyozta a szóvivő, aki szerint a szóban forgó sajtóértesülés „vihar egy pohár vízben”. „Egy lap sajnos felfújta az EB meglehetősen alacsony rangú hivatalnokának szavait” – utalt a szóvivő a Rzeczpospolita által idézett Marc Lemaitre-re, az EB regionális ügyekért felelős főigazgatójára, aki szerint Brüsszel visszatartja „gyakorlatilag az összes alapot Lengyelországnak, amíg az nem teszi rendbe bírósági rendszerét”.
Oroszország megsemmisítette Ukrajna erőműveinek 30%-át, melynek következtében „masszív sötétség” lett az ország egyes területein – írja Twitteren Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hozzátette: többé „nincs tér” tárgyalni a Putyin-rezsimmel. A csatolt videóban Oroszország Ukrajnát célzó rakétatámadásai láthatók, annak kíséretében, hogy Putyin elnök, illetve az orosz védelmi minisztérium szóvivője elismerik, hogy szándékosan támadják Ukrajna áramellátását. A videóban Volodimir Zelenszkij elnök terrorállamnak minősíti Oroszországot, melyet „meg kell büntetni,” és le kell győzni. A videó egy üzenettel zárul, mely szerint Oroszországgal „csak legyőzése után lehet tárgyalni.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette szerdán, hogy hadiállapotot vezet be azon a négy ukrajnai területen, amelyet Oroszország szeptember végén egyoldalúan a területéhez csatolt. Az erről szóló rendeletet már alá is írta. Az intézkedés értelmében az orosz katonai erőket és a Moszkva által kinevezett adminisztratív vezetést még szélesebb jogkörökkel ruházzák fel a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban. Putyin azt is elrendelte, hogy a kormány hozzon létre egy különleges koordinációs tanácsot, amely az oroszországi régiókkal együttműködve fokozná Moszkva háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Valamint rendeletet adott ki arról, hogy korlátozzák a ki- és belépést az Ukrajnával szomszédos nyolc oroszországi területen.
Érdemes európai uniós (EU) szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A ma kezdődő kétnapos EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni. Von der Leyen felszólalásában leszögezte, hogy Oroszország újabb fejezetét nyitotta meg az ukrajnai háborúnak, ismét háborús bűncselekményeket követett el. A civil infrastruktúra elleni célzott támadások azzal az egyértelmű céllal, hogy elvágják a polgárok víz-, áram- és fűtésellátását a tél közeledtével, színtiszta terrorcselekményeknek minősülnek – mondta Ursula von der Leyen. Mint mondta, az Európai Bizottság határozott jogalkotási keretet javasol a válság kezelésére.
Felmentették hivatalából Petro Vrublevszkijt, Ukrajna asztanai nagykövetét, aki pár hete nagy felháborodást keltett az „oroszok megöléséről” szóló megjegyzésével – derült ki az ukrán elnöki hivatal honlapján kedd este megjelent közleményből. A hivatalos közlésben nem részletezték, mi áll a felmentés hátterében és miért hívják vissza a Kazahsztánba akkreditált nagykövetet. Petro Vrublevszkij augusztusban egy kazah bloggernek adott interjúban az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, hogy „minél több orosz embert ölünk meg most, annál kevesebbet kell majd a gyermekeinknek megölniük”. Oroszország erre válaszul követelte, hogy Kazahsztán utasítsa ki a diplomatát, Asztana azonban ehelyett arra kérte Kijevet, hogy váltsa le a nagykövetet, mondván, megjegyzései elfogadhatatlanok egy olyan ország számára, ahol nagyszámú orosz kisebbség él. Az orosz külügyi szóvivő október elején jelezte, Moszkvát felháborítja, hogy Vrublevszkij még mindig Asztanában tartózkodik, és az ügyben bekérették a kazah nagykövetet.
Időjárás:
Ma hűvösebb időben lesz részünk. kissé élénk légmozgásra is számíthatunk. Este csillagfényes égbolt valószínű. A hőmérséklet jellemzően 13 – 17 fokig emelkedik.
