A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.16.
A pénzügyminiszter 10 százalék feletti inflációval számol a jövő évre.
Az akadémia is kiállt a pedagógusok bérének emelése mellett.
Már csak éjfélig lehet online kitölteni a népszámlálási kérdőívet.
Pártbeli vetélytársai máris leváltanák az új brit kormányfőt.
Hírek:
A magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzések is napirendre kerültek a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap washingtoni éves közgyűlésén. A tanácskozáson résztvevő magyar pénzügyminiszter még előzőleg arról beszélt, hogy becsléseik szerint jövőre is 10 százalék felett lesz az infláció. Varga Mihály elismerte, hogy decemberben emiatt mindenképpen módosítani kell a nyáron elfogadott jövő évi költségvetést. Abban ugyanis még hozzávetőleg fele akkora pénzromlással számoltak. A miniszter szavaiból az is következik, hogy januárban jóval nagyobb nyugdíjemelés következik, mint amivel korábban kalkuláltak. Emlékezetes, hogy az inflációkövető nyugdíjakat a jövő hónapban már kiegészítik az idei drágulás miatt.
Eközben megkezdődtek a tárgyalások a jövő évi minimálbérről. A javaslatok még nem nyilvánosak, de a munkavállalók és a munkáltatók képviselői elengedhetetlennek nevezték a bérek reálértékének megőrzését. Egyetértettek, hogy fontos a munkahelyek megőrzése, de ehhez megfelelő béreket is kell társítani. A kormány képviselői az első megbeszélésen az európai energiaválság következményeire hívták fel a figyelmet. A bevált gyakorlat szerint a következő évi minimálbérről a szociális partnerek alkujának eredményeképpen születik majd döntés.
A Magyar Tudományos Akadémia a pedagógusok jobb anyagi megbecsülését szorgalmazta. A testület Közoktatási Elnöki Bizottsága arra hívta fel a figyelmet, hogy a mérések szerint egyre romlanak a magyar diákok eredményei, ez pedig főleg annak következménye, hogy mind kevesebben a pedagógus. A tanárok fizetése olyan távol áll más szellemi foglalkozásúak fizetésétől, hogy az kifejezetten taszító hatású – írták. Az állásfoglalás a hét végén tartott újabb tiltakozó akciók előtt látott napvilágot. A sztrájkoló tanárok és a mellettük tömegesen kiálló szülők, illetve diákok az oktatás helyzetének rendezését sürgették. A kancelláriaminiszter azt állította, hogy a kormány tiszteletben tartja a tüntetéseket és azonosul a célokkal. Gulyás Gergely a baloldali ellenzéket okolta, hogy nem jutnak hozzá a bérek rendezéséhez szükséges uniós pénzekhez.
A miniszterelnök levélben köszönte meg az uniós tagországok vezetőinek, hogy hozzájárultak a korrupció-ellenes intézkedéscsomag határidejének meghosszabbításához. A héten született döntés értelmében Magyarország két hónapos haladékot kapott arra, hogy teljesítse a feltételeket. Ezek teljesítése nyomán juthat hozzá az országnak szánt helyreállítási alap hetven százalékához. Orbán Viktor többek között azt írta, Budapest korrekt megállapodásra törekszik az Európai Bizottsággal, és a kormány maximálisan elkötelezett a vállalások teljesítése mellett. A kormány 17 ígérete elsősorban a közbeszerzési rendszerre vonatkozik. Egyebek között csökkentik az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Emellett megerősítik az együttműködést az Európai Csalás Elleni Hivatallal.
Megkezdődött a nemzeti konzultáció kérdőíveinek postázása. Az Oroszország elleni szankciókról kérnek választ hét kérdésben. A miniszterelnök szerint az összes jelenlegi gond – így az infláció és a magas energiaárak – oka is az unió szankciós politikája. Orbán Viktor azt mondta, ezért nemzeti egységet kell teremteni ebben a kérdésben is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte, Európa többi országa számára is követendő példa a választópolgárok véleményének kikérése. Gulyás Gergely a forint folyamatos gyengülését is a szankciók következményének tartotta. Arról is beszélt, hogy az infláció azokban az országokban a legmagasabb, amelyek közel vannak a háborúhoz.
A magyar külügyminiszter kijelentette, még nem adta fel a reményt, és imádkozik azért, hogy minél előbb béke legyen Magyarország szomszédságában. Szijjártó Péter szörnyűnek nevezte a kialakult helyzetet. Úgy fogalmazott, ha a Nyugat és Oroszország nem beszél egymással, hagyják elhalni a kommunikációs csatornákat, azzal feladják a békének még a reményét is. Minderről Moszkvában beszélt az Oroszországi Energiahét alkalmával rendezett panelbeszélgetésen. Ezen ő volt az egyetlen uniós országból érkezett politikus. Szijjártó előzőleg tárgyalt is a magyar-orosz energetikai együttműködésről. Közölte, világossá tették, hogy nem támogatnak semmiféle olyan szankciót, amely veszélyeztetné hazánk biztonságos energiaellátását.
A NATO főtitkára arra figyelmeztetett, súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen. Jens Stoltenberg leszögezte, a szövetség nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése. Minderről a tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli ülése után beszélt. A résztvevők egy informális vacsorán találkoztak az ukrán védelmi miniszterrel is. Eredetileg Olekszij Reznyikov is jelen lett volna a tanácskozáson, de ezt Magyarország megakadályozta a magyar kisebbség nyelvhasználatát sújtó ukrán törvények miatt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf külön is tárgyalt a NATO főtitkárával.
Pekingben megkezdődött a Kínai Kommunista Párt huszadik kongresszusa, amelyen többek között jelentős személyi döntések várhatók. Sorrendben harmadszor is megválasztják a párt élére Hszi Csin-ping elnököt. Ezzel szakítanak azzal a korábbi elhatározással, hogy a párt és az állam első embere csak két ciklust tölthessen posztján. Ezzel egyúttal elkezdik Hszi nagy céljának megvalósítását, hogy 2049-re, a Kínai Népköztársaság megalapításának százéves évfordulójára a nemzet ismét a világhatalmak élvonalába kerüljön. Az elnök a párt lapjában már fel is szólította a kommunista párt tagjait, hogy összpontosítsanak történelmi küldetésükre és készüljenek fel az előttük álló nagy harcokra.
Rómában a szeptemberi választásokon győztes párt, az Olasz Testvérek elkezdte a fontos állami posztok átvételét. Első menetben a párt egyik alapítóját, Ignazio La Russát választották meg a második legmagasabb állami méltóságnak, a felsőház elnökének. A 75 éves politikusról tartott szavazáson viszont nem vettek részt Silvio Berlusconi pártja, a Hajrá Olaszország szenátorai. Bár ez a tömörülés is részese lesz az új kormánynak, de még viták vannak egyes miniszter-jelöltekről és emiatt így tiltakoztak. Az Olasz Testvérek elnőke, Giorgia Meloni várhatóan a hét elején kap kormányalakítási megbízást az államfőtől. Előtte azonban Sergio Mattarella minden párt vezetőjével külön tárgyal.
Nagy-Britanniában pártja súlyos válságával kell szembenéznie az új kormányfőnek. Lizz Truss ugyanis kitart amellett, hogy csökkentsék a családok és az üzleti vállalkozások adóterheit, de ezzel szembekerült a konzervatívok jónéhány hangadójával. Ezek pedig az alig több mint egy hónapja megválasztott miniszterelnök, valamint pénzügyminisztere távozását sürgetik. A külügyminiszter mindenesetre kiállt főnöke mellett. James Cleverly arra figyelmeztetett, katasztrofális politikai és gazdasági hatásai lennének, ha a kormányzó toryk újabb vezetőváltásra szánnák el magukat. Mint mondta, előre lehetett tudni, mit akar Lizz Truss, tehát senkit nem érhetett meglepetés.
Franciaországban az államfő azt ígérte, hogy a jövő héten helyreállhat az üzemanyag-ellátás. A jelentős gondokat az okozta, hogy az olajipari dolgozók bárköveteléseik miatt sztrájkba léptek. Az infláció mértékével megegyező fizetésemelést akartak elérni, valamint azt, hogy igazságosabban osszák el az olajipari vállalatok elkönyvelt nyereségét. Emmanuel Macron szerint az akciónak semmi köze az ukrajnai háborúhoz, a két nagy olajipari cégen belüli szociális konfliktusokról van szó. Úgy vélte, jól haladnak a tárgyalások a szakszervezetekkel. Bruno Le Maire gazdasági miniszter mindenesetre szorgalmazta, hogy a vállalatok elégítsék ki a dolgozók követeléseit, hiszen eddigi nyereségükből bőven futja rá.
Itthon már csak ma estig lehet kitölteni online formában a népszámlálási kérdőíveket. Mint közölték, az érintett háztartások mintegy feléből érkeztek eddig meg a válaszok. Akik éjfélig nem élnek válaszadási kötelezettségükkel, azokat holnaptól számlálóbiztosok keresik fel, és akkor már csak az ő segítségükkel lehet válaszolni a kérdésekre. Ez a szakasz november 20-áig tart. A népszámlálásban mintegy 5 millió cím érintett. Csaknem az összes magyarországi településről küldtek már kérdőívet. A kitöltők több mint fele vidéki városban, negyedük községben él. A megyék közül Győr-Moson-Sopronban a legmagasabb a kitöltési arány. A megyei jogú városok esetében arányaiban Érdről érkezett be eddig a legtöbb kitöltött kérdőív.
Már tart a mostani tanév őszi vizsgaidőszaka. Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődött meg az érettségi. A vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik meg. Az idén ősszel 183 intézményben 19 459-en érettségiznek, a lebonyolításban 235 vizsgabizottság működik közre. Az írásbeli vizsgák október 27.-éig tartanak, az emelt szintű szóbelik november 10. és 14., a középszintű szóbelik pedig november 21. és 25. között lesznek. A jelentkezők választása alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva – középszintű érettségit 98, emelt szintűt pedig 79 tantárgyból tesznek.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti: egyelőre tart a kellemes őszi idő. Sok napsütés várható. Az északkeleti megyékben délután megnőhet a felhőzet. Csapadék nem várható. Néha azonban megélénkülhet a déli szél. A hőmérséklet napközben 18 és 24 fok között alakul, estére pedig 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. A hét elején még hasonló idő lesz, néhány fokkal melegebb is lehet.
