A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.08.25. reggelén
Az elmúlt hat hónapban 280 ezer esetben nyújtott segítséget az Ukrajnából érkezőknek és a Magyarországon elszállásolt menekülteknek a Magyar Vöröskereszt.
Továbbra is stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
Zehava Galon, a baloldali liberális Merec párt öt éve visszavonult, de a politikai életbe visszatért egykori elnöke nyerte a párt előválasztását Izraelben.
Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Belföldi hírek:
Idén már 150 ezer határsértőt fogtak el, míg tavaly ez a szám több mint 62 ezer volt – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György egy műsorban azt mondta, hogy az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon 150 százalékkal nőtt az érkezők száma, de egyre több a menedékkérő az olasz, a görög és a török határon is. Hozzátette, hogy éhínség miatt mintegy 36 millió ember hagyta el otthonát Afrikában, ami hosszú távon súlyos helyzethez vezet. A főtanácsadó jellemzőnek nevezte azt is, hogy a migránsok az Európai Unióból megpróbálnak az Egyesült Királyságba jutni, amit – folytatta – semmi nem indokol, hiszen az unióban nem fenyegeti őket semmi. Hozzátette: addig ennek nem lesz vége, amíg az Európai Unió nem küld világos üzeneteket, hogy az illegális határátlépés, a jogszabályok semmibevétele és az embercsempészés tilos. Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy 1123 embercsempészt fogtak el idén eddig, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám csupán 581 volt.
Az elmúlt hat hónapban 280 ezer esetben nyújtott segítséget az Ukrajnából érkezőknek és a Magyarországon elszállásolt menekülteknek a Magyar Vöröskereszt. A segélyszervezet azt írta, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), az Ukrán Vöröskereszt és 46 másik nemzeti társaság – köztük a Magyar Vöröskereszt is – február 24. óta folytatja a humanitárius szükségletek kielégítésére irányuló munkáját. A Magyar Vöröskereszt egészségügyi gyorsbeavatkozó egysége, a H-HERO munkatársai és önkéntesei 2074 esetet láttak el a határ mentén a háború kitörése óta. A segélyszervezet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete ezidáig több mint 300 tonna adományt juttatott el 270 millió forint értékben az Ukrán Vöröskereszt kárpátaljai szervezetének – ismertették.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy Debrecen mellett egy hatalmas akkumulátorgyártó üzemet akarnak létrehozni – jelentette ki Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke. Az ellenzéki politikus szerint nem büszkélkedni kellene azzal, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz, hanem végig kellene gondolni a következményeket és inkább szégyenkezni emiatt. Úgy látta, a kormány egyáltalán nem gondolta végig azt a függést, amelyet ez a mostani beruházás kivált. Kitért az akkumulátorok gyártásának nagy karbonlábnyomára, és problémaként említette a kapcsolódó lítiumbányászatot is, amely az érintett országokban környezetszennyezést, nyomort von maga után. Ráadásul igen nagy a vízigénye egy ilyen gyár működtetésének – jegyezte meg, hozzátéve: most is rendkívüli aszállyal kellett szembe nézni, és fennáll a veszély, hogy ennél csak nagyobb vízhiányos időszakok következnek az egyre gyorsuló klímaváltozás miatt. Az akkumulátorgyártást le kellene állítani, nem lehet továbbmenni ezen az úton – hangoztatta.
Továbbra is stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A közleményben azt írták, hogy a 33. héten a vizsgált városok közül néhányban enyhe emelkedő tendencia látszik, míg másutt csökkenés tapasztalható, illetve több helyszínen a tendencia stagnáló. Az NNK közölte: a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja 21 mintavételi hely esetében az emelkedett, egy mintavételi helyen pedig – Zalaegerszegen – a mérsékelt kategóriába esik. A koncentráció skáláján négy fokozatot különböztetnek meg: alacsony, mérsékelt, emelkedett és magas.
Külföldi hírek:
Izrael hosszú hónapok óta a pálya széléről figyel, és próbálja a színfalak mögött mozgatni a szálakat, várva, mi sül ki a bécsi nukleáris megállapodásról szóló tárgyalásokból. Kedden jelentett be először egy amerikai magas rangú tisztviselő igazi áttörést az ügyben. A helyzet lényegében nem sok jóval kecsegtet, és Izrael tisztviselői kedd este kemény szavakkal éltek az Egyesült Államokkal szemben. Az elmúlt két napban az amerikaiak tájékozódtak, és minden erejükkel igyekeztek úgy piacra dobni a születőben lévő megállapodást, mintha az Irán elvi engedményeit tartalmazná, de az igazság az, hogy akik engedtek, azok elsősorban az amerikaiak, jelentette a 13-as csatorna. Az irániaknak tulajdonképpen álmaik üzletét kínálják, mert bár az amerikaiak nem törlik a Forradalmi Gárdát a terrorista szervezetek listájáról, de az európai kompromisszumos javaslatban van egy megkerülő mechanizmus erre, így nem lesznek szankciók a szervezettel kereskedő cégekkel szemben. Ráadásul Irán pénzügyi garanciákat kap, ha az USA egyoldalúan kilép a megállapodásból – ebben az esetben a megállapodás többi tagjának kell kompenzálnia Iránt az amerikaiak kilépéséért.
Zehava Galon, a baloldali liberális Merec párt öt éve visszavonult, de a politikai életbe visszatért egykori elnöke nyerte a párt előválasztását Izraelben. A kedden megtartott előválasztáson a párt mintegy húszezer tagja döntött az új elnökről, valamint a párt választási listáján szereplő politikusok sorrendjéről. Galon a helyi médiában hangos, olykor keserű és személyeskedő harcban legyőzte kihívóját, Jaír Golán nyugalmazott tábornokot. Zehava Galon 66 éves. Az izraeli parlamentben, a kneszetben 1999-től képviselői helyet szerzett veterán politikus, aki öt évvel ezelőtt visszavonult a párt éléről. Kampányában és korábbi munkásságában elsősorban az emberi jogok fontosságát hangsúlyozta, miközben Golán a palesztin-izraeli viszály megoldását sürgette.
Tudatos döntés volt az ukrajnai „különleges hadművelet” lassítása a civil áldozatok minimalizálásának érdekében – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet katonai tárcavezetőinek szerdai taskenti tanácskozásán. Sojgu állítása szerint az orosz hadsereg szigorúan betartja a humanitárius jog normáit az művelet során, nagypontosságú fegyverekkel támadja az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúráját, köztük a reptereket, vezetési posztokat, erődítmények, a katonai-ipari komplexum létesítményeit és a raktárokat, eközben pedig mindent elkövet a civil áldozatok elkerülése érdekében. „Természetesen ez lelassítja az offenzíva ütemét, de szándékosan teszünk így” – mondta Sojgu. Az orosz miniszter rámutatott, hogy az orosz hadsereg szisztematikus munkát végez a békés élet helyreállítása érdekében az általuk „felszabadítottnak” vélt területeken, humanitárius segítséget nyújt, helyreállítja az infrastruktúrát és a létfontosságú rendszereket. A „felperzselt föld taktikájának” alkalmazásával és a nemzetközi normák megsértésével vádolta meg az ukrán fegyveres erőket. Rámutatott, hogy az ukrán alakulatok polgári létesítményekben alakítanak ki tüzelőállásokat, a lakosságot pedig „emberi pajzsként” használják – mondta.
Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából. Az mondta, hogy országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten. Felvételről sugárzott beszédében kifejtette: míg korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik. A függetlenség napja egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével. Ukrajnában szerdán ünnepelték, hogy az ország 1991 augusztusában elszakadt a Szovjetuniótól, miután Moszkvában kudarcba fulladt a puccs, és az ukránok elsöprő többsége népszavazáson döntött erről.
Sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból – mondta a NATO főtitkára egy szerdai német lapinterjúban. Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása – február 24. – óta eltelt fél év tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el és „kudarcot vallott”. Az orosz államfő arra számított, hogy néhány nap alatt megszerzi az ellenőrzést a szomszédos ország felett, ehelyett viszont az erőket felőrlő, felmorzsoló harc, „a logisztika és az akaraterő küzdelme” alakult ki, amelyben „hihetetlen” mennyiségben fogy a hadianyag, például a tűzérségi lövedék – fejtette ki a NATO főtitkára. Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat összpontosít a háborúra, az ukránokban pedig megvan az akarat az önvédelemre. A védekezéshez azonban eszközökre is szükség van, „és mi rendelkezünk ezekkel az eszközökkel” – mutatott rá Jens Stoltenberg, hozzátéve: „arra kérem a NATO-szövetségeseket, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel”.
A hatályos román közalkalmazotti bértörvényben előirányzott, de rendre elhalasztott béremelések folyósításáért rendezett tüntetést Bukarestben a rendőrök és börtönőrök szakszervezete, amely sajátos, „időhúzó” tiltakozási módszerekkel is nyomatékot ad bérköveteléseinek. Az érdekvédelmi szervezet több száz, az ország különböző megyéit képviselő aktivistája a bukaresti kormány előtt adott hangot elégedetlenségének, majd a belügyminisztérium elé vonult. A szakszervezetek szerint a rendőröknek elegük van a Nicolae Ciuca vezette kormány miniszterei által rendezett „politikai cirkuszból”, az „örökös időhúzásból” és arra figyelmeztették a politikusokat, hogy pattanásig feszült a hangulat a rendvédelmi testületek mintegy negyedmillió alkalmazottja körében.
Vége van a gondtalanságnak és a bőségnek – figyelmeztette a várható gazdasági megrázkódtatásra honfitársait Emmanuel Macron francia elnök. A politikus ezzel utalt „a nagy hullámvölgyre”, amely az új tanév kezdetével esik egybe. Az Elysée-palotában tartott kormányülést megelőzően, amelyet kivételesen a tévé közvetített, Macron felemlegette a jelenlegi „súlyos válságok sorozatát, Ukrajnától kezdve egészen az országot sújtó aszályig. „Nagy változást élünk át” – szögezte le. “Úgy tűnhet, hogy a pillanat, amelyet most élünk, súlyos válságok sorozatából áll, és lehet, hogy egyesek úgy látják a sorsunkat, hogy folyamatosan válságokat vagy vészhelyzeteket kell kezelnünk. A magam részéről úgy vélem, hogy amit most tapasztalunk, az inkább egy nagy felfordulás” – hangoztatta a francia elnök.
Időjárás:
Ma napsütéses, fátyolfelhős, kissé fülledt idő alakul ki. Este napsütéses – fátyolfelhős, kissé fülledt idő várható. A hőmérséklet jellemzően 23 – 34 fok körül alakul.
