„A kormány várja az egyházak javaslatait.”
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki
kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszolt.
A Heti Tv először kíváncsi volt a kormány véleményére a Mi Hazánk
képviselője által benyújtani tervezett javaslatról, amelyik
megszüntetné a Holokauszt túlélők kárpótlását. Ezt a javaslatot
egyébként a házelnök visszadobta. A miniszter kijelentette, a kormány
semmilyen szempontból nem ért egyet a javaslattal, és kifejezetten
támogatja Kövér László döntését. Egy másik felvetésre, mely szerint a
német példát kellene követni itthon is, azaz negligálni kellene a
parlamenti szélsőjobbot, a politikus úgy felelt, például a Jobbik
esetében erről nem lehet beszélni, hiszen a balliberális ellenzék
szövetséget kötött ezzel a kirekesztő párttal.
A Heti Tv arra is kíváncsi volt, van-e a kormánynak
információja arról, hogy a hazai egyházak szeretnék a részükre
nyújtott hitéleti működés támogatását átalakítani. Az elképzelések
szerint az 1945 után elkobzott javakról mondanának le, ezeket
felértékelnék, feltőkésítenék, és ennek kamataiból örökjáradék
formájában részesülnének évente. A miniszter kijelentette, híreket
hallottak már, de a kormánynak hivatalos információja nincs erről.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy AB határozat alapján utólagos
jogcímen kárpótlás nem adható. Ugyanakkor azon érdemes elgondolkodni,
hogy miként juttathatók vagyonhoz a felekezetek. A 2010 óta működő
kormányzat ezt mindig is kiemelten kezelte.
Szerkesztőségünk egy másik felvetésére Gulyás Gergely
kiemelte, a közfeladatot ellátó egyházi intézményeket, azok
finanszírozását a baloldali ellenzék kritizálja, noha ennek egy olyan
ügynek kellene lennie, amiben nemzeti konszenzus van. Hiszen, ha
valaki feladatot vállal át a mindenkori államtól, ahhoz forrásokat
kell biztosítani. Ezt a jobboldali kormányok megtették, és megteszik a
jövőben is, legyen szó oktatásról, egészségügyről, szociális
intézményekről.
A Heti Tv felidézte Nagy Márton miniszter szavait, mely
szerint a recesszióra más válaszokat ad Amerika, és másokat Európa.
Ennek kapcsán merül fel a kérdés, hogy a magyar válaszok mennyiben
különböznek az előbb említettektől. A politikus úgy felelt,
Magyarország azon van, bár ennek sikeressége kérdéses, hogy meggyőzze
Európát arról, hogy rossz válaszokat adnak. A magyar kormány többször
is hangoztatta, a szankciók nem érik el céljukat, nem lehet
versenyképesnek maradni, ha a nyersanyagot és az energiát többszörös
áron lehet megvenni. Magyarország számára a foglalkoztatás erősítése,
a rezsivédelem és a gazdaság élénkítése a legfontosabb, mert csak így
lehet átvészelni a következő nehéz időszakot.
A Heti Tv legvégül a honvédelmi miniszter szavaira is
utalt, aki azt mondta, hogy figyelni kell a szomszédban zajló
háborúra, annak veszélyeire. Szerkesztőségünk ennek kapcsán kérdezte,
hogy a NATO tud-e segíteni Magyarországnak. Gulyás Gergely elmondta,
bár a szomszédban háború zajlik, de az információk szerint
Magyarországot közvetlen fenyegetés nem éri. A magyar kormány
számtalanszor elmondta, a béke pártján áll. Ezzel szemben több NATO
tagállam is szállít fegyvereket Ukrajnának. Ám az is igaz, ez még nem
jelent komolyabb veszélyforrást. Ugyanakkor a madridi NATO csúcson is
megerősítették, hogy amennyiben bármelyik NATO tagállamot támadás éri,
úgy azonnal életbe lép az ötös cikkely, melynek értelmében a
tagállamok úgy viselkednek, mintha őket érte volna a támadás.
