A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.07.08. reggelén
Gulyás Gergely szerint a háború és az infláció felelős a forint meredek romlásáért; a miniszter a Heti Tv kérdéseire is válaszolt a tegnapi kormányinfón.
Vádat emeltek csütörtökön egy beduin ellen, aki azért csatlakozott az izraeli hadsereghez, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön.
Ukrajna bekérette a török nagykövetet, miután a török hatóságok engedélyezték, hogy az orosz zászló alatt közlekedő, több ezer tonna lopott ukrán gabonát szállító hajó elhagyja Karaszu kikötőjét.
Lemondott csütörtökön Boris Johnson a brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszolt.
A Heti Tv először kíváncsi volt a kormány véleményére a Mi Hazánk képviselője által benyújtani tervezett javaslatról, amelyik megszüntetné a Holokauszt túlélők kárpótlását. Ezt a javaslatot egyébként a házelnök visszadobta. A miniszter kijelentette, a kormány semmilyen szempontból nem ért egyet a javaslattal, és kifejezetten támogatja Kövér László döntését. Egy másik felvetésre, mely szerint a német példát kellene követni itthon is, azaz negligálni kellene a parlamenti szélsőjobbot, a politikus úgy felelt, például a Jobbik esetében erről nem lehet beszélni, hiszen a balliberális ellenzék szövetséget kötött ezzel a kirekesztő párttal.
A Heti Tv arra is kíváncsi volt, van-e a kormánynak információja arról, hogy a hazai egyházak szeretnék a részükre nyújtott hitéleti működés támogatását átalakítani. Az elképzelések szerint az 1945 után elkobzott javakról mondanának le, ezeket felértékelnék, feltőkésítenék, és ennek kamataiból örökjáradék formájában részesülnének évente. A miniszter kijelentette, híreket hallottak már, de a kormánynak hivatalos információja nincs erről. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy AB határozat alapján utólagos jogcímen kárpótlás nem adható. Ugyanakkor azon érdemes elgondolkodni, hogy miként juttathatók vagyonhoz a felekezetek. Hiszen, ha valaki feladatot vállal át a mindenkori államtól, ahhoz forrásokat kell biztosítani. Ezt a jobboldali kormányok megtették, és megteszik a jövőben is, legyen szó oktatásról, egészségügyről, szociális intézményekről.
A Heti Tv felidézte Nagy Márton miniszter szavait, mely szerint a recesszióra más válaszokat ad Amerika, és másokat Európa. Ennek kapcsán merül fel a kérdés, hogy a magyar válaszok mennyiben különböznek az előbb említettektől. A politikus úgy felelt, Magyarország azon van, bár ennek sikeressége kérdéses, hogy meggyőzze Európát arról, hogy rossz válaszokat adnak. A magyar kormány többször is hangoztatta, a szankciók nem érik el céljukat, nem lehet versenyképesnek maradni, ha a nyersanyagot és az energiát többszörös áron lehet megvenni. Magyarország számára a foglalkoztatás erősítése, a rezsivédelem és a gazdaság élénkítése a legfontosabb, mert csak így lehet átvészelni a következő nehéz időszakot.
A Heti Tv legvégül a honvédelmi miniszter szavaira is utalt, aki azt mondta, hogy figyelni kell a szomszédban zajló háborúra, annak veszélyeire. Szerkesztőségünk ennek kapcsán kérdezte, hogy a NATO tud-e segíteni Magyarországnak. Gulyás Gergely elmondta, bár a szomszédban háború zajlik, de az információk szerint Magyarországot közvetlen fenyegetés nem éri. A magyar kormány számtalanszor elmondta, a béke pártján áll. Ezzel szemben több NATO tagállam is szállít fegyvereket Ukrajnának. Ám az is igaz, ez még nem jelent komolyabb veszélyforrást. Ugyanakkor a madridi NATO csúcson is megerősítették, hogy amennyiben bármelyik NATO tagállamot támadás éri, úgy azonnal életbe lép az ötös cikkely, melynek értelmében a tagállamok úgy viselkednek, mintha őket érte volna a támadás.
Magyarország támogat minden olyan intézkedést, amely elősegíti a Nyugat-Balkán és azon belül is Bosznia-Hercegovina békéjének, stabilitásának és gazdaságának megerősítését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét fogadta Budapesten, és a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg súlyos kihívásokkal néz szembe, ráadásul Magyarország kelet és dél felől kettős nyomás alatt áll, ebben a helyzetben pedig „a legutolsó, ami kellene még nekünk, az egy újabb biztonsági kihívás”. “Ezért arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy ne feledkezzen el a Nyugat-Balkánról ezen helyzetben sem, hiszen ez súlyos hiba volna, amelynek súlyos biztonsági kockázatok lennének a következményei” – mondta.
Külföldi hírek:
Egy nemrégiben megjelent jelentés, miszerint a Hamász és Szíria egy évtizedes szakítás után újjáépítette kapcsolatait, aggodalomra adhat okot Izrael számára – mondta Michael Barak, a herzlijai Terrorelhárítási Intézet vezető kutatója, akit az Israel Hayom idéz. A palesztin terrorista csoport „úgy döntött, hogy helyreállítja a kapcsolatokat Szíriával 10 évvel azután, hogy vezetése kerülte a Damaszkuszt, mert ellenezte Bassár Asszad elnök uralma elleni lázadás leverését” – írta több különböző hírügynökség a Hamász két tagjára hivatkozva. A Gázai övezetet uraló terrorista csoport 2012-ben kénytelen volt kiüríteni damaszkuszi főhadiszállását, miután azon szunnita lázadók oldalára állt, akik abban az évben a kisebbségi, alavita Aszad-rezsim hatalmának megdöntéséért harcoltak. A palesztin Iszlám Dzsihád – a második legnagyobb gázai fegyveres terrorcsoport – Damaszkuszban maradt. A Hamásznak a szíriai háborúval kapcsolatos álláspontja több éven át ártott az Iránnal fenntartott kapcsolatainak is, amíg 2017-ben helyre nem álltak ezek a kapcsolatok, és Irán újra pénzügyi és operatív támogatást nyújtott a Hamásznak. „Ez aggodalomra ad okot Izrael számára, mert tudjuk, hogy a Hamász erősíti jelenlétét Libanon északi részén.” – figyelmeztetett Barak.
Vádat emeltek csütörtökön egy beduin ellen, aki azért csatlakozott az izraeli hadsereghez, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön és terrortevékenységet promótáljon egy gázai terrorszervezet számára, áll a déli kerületi ügyészség csütörtöki közleményében. A gyanúsítottat, a 25 éves Sehade Abu Alkiant Hura beduin közösségből május 30-án tartóztatták le, miután a Sabak belbiztonsági szolgálat vizsgálatot indított, és két héttel azt követően, hogy bevonult a hadseregbe. A Sabak szerint a gyanúsított terrorcselekményeinek nagy része a bevonulása előtt történt. Kihallgatása során a gyanúsított azt mondta, hogy azonosul a Gázai övezetben működő terrorcsoportokkal, és bosszút akart állni az izraeli hatóságokon, akik felléptek családja illegális házépítése – különösen apja hurai házának 2019-es lerombolása – ellen. A vádak szerint 2019. szeptember 9-én Abu Alkian ellopott egy M4-es puskát egy buszpályaudvaron várakozó katonától a dél-izraeli Jatir-erdő területén, majd 2021-ben csatlakozott a Mudzsahedin Dandárokhoz. „A vádlott felvette a kapcsolatot egy terrorista szervezet operatívjával, egy gázai lakossal, [és] kifejezte azon óhaját, hogy támogassa a Gázai övezet Izrael elleni harcát, és csatlakozzon egy terrorszervezethez” – áll a vádiratban.
Ukrajna bekérette a török nagykövetet, miután a török hatóságok engedélyezték, hogy az orosz zászló alatt közlekedő, állítása szerint több ezer tonna lopott ukrán gabonát szállító hajó elhagyja Karaszu kikötőjét – írja a Guardian. „Sajnáljuk, hogy az orosz Zhibek Zsoly nevű hajó, amely tele volt lopott ukrán gabonával, a török hatóságok számára bemutatott bizonyítékok ellenére is elhagyhatta Karaszu kikötőjét.” – mondta Oleg Nyikolenko, a külügyminisztérium szóvivője. A szóvívő továbbá hozzátette, hogy „Törökország kijevi nagykövetét bekéretik az ukrán külügyminisztériumba, hogy tisztázzák ezt az elfogadhatatlan helyzetet”. A török vámhatóság Ukrajna kérésére kedden foglalta le a hajót, miután Kijev szerint a rakomány 7000 tonna gabonát szállított illegálisan az oroszok által megszállt Berdjanszk délkelet-ukrajnai kikötőjéből. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint: „A hajó valóban orosz zászló alatt közlekedik, de úgy gondolom, hogy Kazahsztánhoz tartozik, és a rakományt Észtország és Törökország közötti szerződés alapján szállították.” – mondta.
Lemondott csütörtökön Boris Johnson a brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról. A lépéssel megszűnik Johnson miniszterelnöki tisztsége is, de a kormányfő bejelentette, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali feladatait. Johnson, aki 2019 óta állt a kormányzó Konzervatív Párt és a brit kormány élén, csütörtök délután, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt felolvasott lemondó nyilatkozatában úgy fogalmazott: az alsóházi konzervatív frakció immár egyértelművé vált szándéka az, hogy a párt élére új vezető, ebből következően a kormány élére új miniszterelnök kerüljön. Johnson kijelentette: egyetért Sir Graham Bradyvel, az utódválasztás megszervezéséért is felelős szakpolitikai frakcióbizottság elnökével abban, hogy az új vezető megválasztásának folyamatát haladéktalanul el kell kezdeni. A távozó brit kormányfő szerint ennek menetrendjét a jövő héten ismertetik. Boris Johnson a lemondását bejelentő beszédében megköszönte azoknak a választóknak a támogatását, akik a 2019-es parlamenti választáson a konzervatívokra szavaztak.
Gazdasági hír:
Az autóipar mára kétségtelenül a magyar gazdaság gerincoszlopává vált, s hazánk az elmúlt időszakban nem pusztán tartani tudta a tempót, hanem a globális járműipari forradalom egyik éllovasává lépett elő – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nice LMS zöldmezős beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a dél-koreai akkumulátoripari beszállító cég új üzemet és ezzel hatvan munkahelyet hoz létre Vácon. A projekt értéke 5,2 milliárd forint, ehhez a kormány 467 millió forintos támogatást nyújt. Leszögezte: a magyar autóipar termelési értéke 2010-ben 3600 milliárd forint volt, míg 2021-ben 9400 milliárd forint, és a lendület mindenfajta rossz hír és nehézség ellenére sem csökkent, ugyanis ez az idei év első négy hónapjában elérte a rekordnak számító 3500 milliárd forintot.
Időjárás:
Ma fokozatosan csökken, felszakadozik a felhőzet. Este előfordulhat egy-egy záporeső, és olykor viharos lökésekkel is kísért É-i szél fúj. A hőmérséklet jellemzően 23 – 28 fok között alakul.
