A lakosság az építőipar egyik legfontosabb megrendelője.
Koji László, az EVOSZ elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az építőiparról, a szakemberekről.
Az elnök elmondta, hogy az állami beruházások ideiglenes leállása miatt is, jelenleg a lakosság az építőipar fő megrendelője. Zajlanak felújítások, építkezések, ezek elsősorban köszönhetőek annak is, hogy a kereskedelmi bankok a lakáscélú hitelek kamatait öt százalékon maximalizálja. Ám a gazdasági helyzet miatt nem lehet tudni, hogy mi fog történni az év második felében, egy biztos, az ágazat bizakodó. Vannak még természetesen nagyon hasznos kormányzati családtámogatási programok is, amik szintén segítik az építőipart, de látni kell, ezeket nem mindenki veheti igénybe.
Egy építkezéshez a pénzen kívül nagy szükség van építőanyagokra, ezekkel kapcsolatban Koji László elmondta, az itthon forgalmazott árucikkek fele az, amiből importra szorul az ország, hiszen például már régóta nem zajlik alumínium és vasgyártás itthon, a faanyagot mindig is külföldről hozták be. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen termékeknek az ára megemelkedett a válságnak köszönhetően. Nagyon sok árut hoztak eddig be a háború sújtotta övezetből, ez most szinte lehetetlen. Szerencsére mostanában sikerült új forrásokat találni, ahonnan egy fokkal olcsóbban lehet alapanyagokat beszerezni. Igaz ugyan, hogy a már korábban 150 százalékkal megemelkedett árakhoz képest olcsóbban.
Nem csak anyagokra, hanem emberekre is szükség van az építkezéshez. A szakember szerint ebben a tekintetben kettősség jellemzi az ágazatot. Egyrészt van egy jelentős szakemberhiány, sokan elmentek külföldre dolgozni, ami azt jelenti, hogy egy mesterre akár több hónapot is kell várni. Ez nem jó, de annyi haszna lehet, hogy a megrendelőnek van ideje átgondolni, megtervezni a munkafolyamatokat. Ami a szakmunkásokat illeti, a hiány ellenére azt el lehet mondani, hogy újra felfedezik a szakmunkásképző iskolákat, egyre többen kívánnak ott tanulni. Már csak abban lehet bízni, hogy a végzettek itthon fognak elhelyezkedni. Mérnökökből is hiány van, azzal tetézve, hogy a mérnökképzésben kevesen kívánnak részt venni, akik igen, azok is szívesebben mennek később külföldre. A szakember hiányra esetleg lehet megoldás a külföldi hallgatók nagyobb arányú felvétele a mérnökképzésben.
