A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.05.22. reggelén
A jövő héten megalakulhat az új magyar kormány.
Erdélybe látogatott a hétvégén az új magyar államfő.
Ázsiai körútján ma Japánban tárgyal az amerikai elnök.
Izraelben ismét előre hozott választás fenyeget.
Hírek:
A jövő héten hivatalosan is megalakulhat az új magyar kormány. A parlament várhatóan kedden szavaz a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről. A hétfőn miniszterelnöknek ismét megválasztott Orbán Viktor már megnevezte a kabinet tagjait, akiket a parlamenti bizottságok sorban meg is hallgattak. A fideszes többségű testületek mind a 14 jelölt megválasztását támogatták. A kormány tagjait az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, ezután pedig valamennyien esküt tesznek az országgyűlésben. Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy új kormányának összetételét a jelenlegi időszak kihívásai határozzák meg.
A miniszterelnök lényegében már megnyitotta kampányát a két év múlva esedékes és sorsdöntőnek nevezett választásokra. 2024-ben tartják ugyanis az újabb európai parlamenti választást, de akkor lesz elnökválasztás is az Egyesült Államokban. Orbán Viktor úgy fogalmazott – idézem – „mindkettőre szükség van, egyik sincs a kezünkben”. Minderről az amerikai republikánus párt ókonzervatív szárnyának kétnapos budapesti tanácskozásán beszélt. Az Alapjogokért Központ szervezésében tartott konferencián nagy sikernek értékelte, hogy Magyarországon sikerült leküzdeni a progresszív liberálisok közéleti dominanciáját. Mint mondta, ezt elősegítette a nemzeti konzervativizmus és a nemzeti érdekek hangsúlyozása, a média feletti uralom és a gazdaságpolitika eredményessége is.
Az erdélyi magyar kultúra nem a múlt egy darabja, hanem a jelen része és kulcs a magyar jövőhöz. Erdély nélkül Magyarország sem lenne ugyanaz. Egyebek között erről beszélt hétvégi erdélyi látogatása előtt az államfő. Novák Katalin többek között ellátogatott Kolozsvárra és Gyulafehérvárra. Mint mondta, gondozni kell mindazon értékeket, amelyek hozzájárulnak a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság fennmaradásához. Egy héttel ezelőtti ünnepélyes beiktatása óta Novák Katalinnak ez már a második külföldi útja. Elsőnek Varsóba látogatott, ahol többek között megismételte, hogy elítéli a Ukrajna elleni orosz agressziót.
Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított négy állam, köztük Magyarország ellen, ezúttal az uniós csalásellenes szabályok alkalmazásának elmulasztása miatt. Az erről szóló levelet már elküldték Budapestre, valamint Észtországnak, Máltának és Hollandiának is. A brüsszeli testület kockázatosnak minősítette, hogy a magyar kormány nem tette meg a csalás, a korrupció és a hűtlen kezelés megállítását célzó ajánlásoknak megfelelő lépéseket. A válaszra két hónapos határidőt adtak. Budapesten már közölték, hogy itt csak jogtechnikai jellegű lépésekről van szó és ezek a technikai kérdések nem érintik a helyreállítási alapból érkező összegekről folytatott tárgyalásokat.
A magyar külügyminiszter szerint újabb migrációs hullámokkal fenyeget az ukrajnai háború nyomán fellépő globális élelmezési válság. Szijjártó Péter elmondta, Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik, de most visszaesik a kivitelük, ami nehéz helyzetbe sodor több országot is. Egy new yorki ENSZ-tanácskozáson kifejtette, hogy Magyarország számára az ukrajnai háború közvetlen és közvetett módon is biztonsági kockázatot jelent. Egyrészt a harcok közelsége, másrészt az esetleges újabb bevándorlóáradatok miatt nőttek meg a veszélyek. Úgy vélte, a nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtania a válság által veszélyeztetett országoknak.
Az ostromlott ukrajnai Mariupolnál valószínűleg több ezer csecsen fegyveres harcol az orosz haderő oldalán. Így értesült a brit katonai hírszerzés. A londoni védelmi minisztérium szerint az oroszok által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek. Mindez azt is jelzi, hogy Oroszországnak „jelentős erőforrás-problémái” vannak Ukrajnában, és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az oroszok gondban vannak a frontokon. A kezdeti előrenyomulás ellenére az agresszorok az utóbbi egy hónapban nem tudtak jelentős területeket elfoglalni Ukrajnában. Mariupolban például már hetek óta küzdenek, de még mindig nem sikerült teljesen elfoglalni a várost.
Ugyancsak a legfrissebb brit hírszerzési tájékoztató szerint az orosz elnök az invázió kudarcai miatt több katonai felsővezetőt is kirúgott. Köztük van Igor Oszipov admirális, aki a Fekete-tengeri flottát irányította, és a Moszkva hadihajó elsüllyesztése után függesztették fel. Szintén eltávolították Szergej Kiszel altábornagyot, akit korábban a Harkiv elfoglalására tett kísérlet kudarcáért függesztettek fel a szolgálat alól. Egyelőre a helyén maradt Valerij Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és a védelmi miniszter első helyettese, de nem lehet tudni, meddig élvezi még Vlagyimir Putyin elnök bizalmát.
Az Európai Parlament képviselői azt szorgalmazták, hogy hozzanak létre különleges nemzetközi törvényszéket az orosz politikai vezetők, a katonai parancsnokok és szövetségeseik felelősségre vonása céljából. A brüsszeli plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás szerint nem maradhatnak megtorlatlanul az Ukrajna elleni agresszióban elkövetett bűntettek. Mindent meg kell tehát tenni az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás miatt. Itt háborús bűncselekményekről van szó, és mostanáig nem indult büntetőeljárás az ügyekben – emlékeztettek az európai parlamenti képviselők.
Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba, Ezt erősítette meg az amerikai elnök, miután Washingtonban tárgyalt a finn államfővel és a svéd miniszterelnökkel. Joe Biden nagyra értékelte, hogy két büszke, független ország gyakorolja szuverén jogát, amivel minden állam rendelkezik, azaz döntést hoz a saját biztonságáról. Sauli Niinistö finn elnök azt kérte Törökországtól, fontolja meg elutasító álláspontját. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy a NATO is erősebb lesz a két észak-európai állam tagságával. Utalt rá, hogy katonai téren már korábban is együttműködtek a szövetséggel.
A washingtoni megbeszélés után az amerikai elnök ázsiai körútra indult. Joe Biden majdnem három napot töltött Dél-Koreában, ma pedig már Japánban tárgyal. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó előzőleg elmondta, felkészültek arra, hogy Észak-Korea a látogatás idején provokációra készül, akár ballisztikus rakéta- vagy atomfegyver-teszt formájában. Az elnök emiatt nem is kereste fel a két Koreát elválasztó demilitarizált sávot. Joe Bidennek ez az első ázsiai útja, amelyen a Kínával fenntartott kapcsolatok is szerepelnek a megbeszélések napirendjén .
Izraelben alig egy hétig tartott a remény, hogy mégis el lehet kerülni az előrehozott választásokat. A múlt héten ugyanis a muzulmán hagyományőrző arab Raám párt visszatért a kormányba. Most viszont a baloldali liberális Merec párt arab képviselőnője bejelentette, hogy kilép a koalícióból. Így viszont a 120 tagú kneszetben már csak 59 honatya támogatására számíthatnak. Ez nem elég a többséghez. A korábbi kormányt vezető jobboldali Likud párt máris közölte, hogy előkészül a jövő heti szavazásra, amely a parlament felioszlatásához és így újabb előrehozott választás kiírásához vezethet.
Holnaptól már nem kötelező maszkot viselni az Izraelbe tartó és onnan távozó repülőjáratokon. Az intézkedést a koronavírus visszaszorulásával indokolták. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség már a múlt hétfő óta engedélyezi a maszk nélküli jelenlétet az európai repülőtereken és a járatokon is. Az egyetlen kivétel Olaszország, amely fenntartja a kötelezettséget. Ez egyébként nemcsak a repülők, hanem minden közösségi közlekedési eszköz utasaira vonatkozik. Olaszországba továbbra is csak az oltást igazoló dokumentum birtokában léphetnek be külföldiek.
A jegybank elnöke szerint megbomlott a költségvetés egyensúlya, fenntarthatatlan az államadósság szintje és emelkedik a folyó fizetési mérleg hiánya. Matolcsy György az inflációval súlyosbítva ezt olyan kockázatosnak tartja, hogy veszélybe kerülhet az előző évek felzárkózása. Mindezek miatt kormányzati beavatkozást sürgetett. Mint közölte, kétéves versenyképességi programot javasolt az új kormánynak a „drámaian megbomlott” egyensúly visszaállítására. Egy szakmai konferencián utalt rá, hogy a mostani válságkezelés sikerét a hitelek alapozták meg, de ezeket az összegeket természetesen vissza kell fizetni.
A Pedagógusok Szakszervezete azt várja a parlamenti képviselőktől, hogy nem szavazzák meg azt a törvényjavaslatot, amely hosszú távon ellehetetlenítené a pedagógusok sztrájkját. Ezzel lényegében jogszabállyá változtatnák azt a kormányrendeletet, amely láthatatlanná teszi a sztrájkot. Az érdekképviselet arra hívja fel a figyelmet, hogy az oktatás alapvető gondjaira még mindig nem adtak választ. Azt is szorgalmazzák, hogy az új kormány folytassa a tárgyalásokat velük és most már tűzzék napirendre az érdemi kérdéseket is.
New Yorkban holnap kezdődik és egész héten tart a magyar kortárs művészeti fesztivál. Színházi előadások, koncertek, workshopok és szakmai beszélgetések mellett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézete válogatást mutat be jelenlegi és volt hallgatóinak munkáiból. A fesztivált már másodszor megszervező Hungary L!ve Művészeti Alapítvány célja, hogy megismertesse a magyar kultúrát az amerikai világvárossal. Az érdeklődők többek között láthatják Závada Pál Egy piaci nap színpadi adaptációját felolvasó színházi formában, valamint levetítik a Toxikoma című filmet és közönségtalálkozó is lesz a főszereplővel, Molnár Áronnal, valamint a producerrel, Illés Gabriellával.
A tegnapi hidegfront átvonult az országon, ma már általában jó idő lesz. Több órás napsütésre számíthatunk. Néha gomolyfelhők képződhetnek. Általában száraz idő várható, de egy-egy zápor előfordulhat. Sok helyen megerősödik a szél is. A hőmérséklet napközben 23 és 28 fok között alakul, estére 7 és 15 fok kö9zé hűl le a levegő.
