A BreuierPress és a HetiTV hírei 2022.02.12-reggelén
Keddig, február 15-éig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra, az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek.
Több százezer, főként humánterületen – kórházakban, iskolákban, óvodákban, szociális területen – dolgozó ember bére nő az év elején mintegy 700 milliárd forintból – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Az NSO Pegasus kémprogram-botránya megrengette az izraeli rendőrséget, a jogi és politikai rendszert.
Új, 1450 kilométeres hatótávolságú rakétát mutatott be szerdán Irán − közölte a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség.
Belföldi hírek:
Keddig, február 15-éig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra, az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek – közölte az Oktatási Hivatal (OH). A hivatal a közleményben azt írta: 2022-ben a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 2-től június 24-ig tart, az írásbeli vizsgákat május 2. és 23. között rendezik meg, az emelt szintű szóbeli vizsgák június 1. és 9., a középszintű szóbelik június 13. és 24. között lesznek. A tavaszi vizsgaidőszakban a középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek érettségi vizsgákat. A jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk és a kormányhivatalok elérhetőségei is megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján – tudatták. Hozzátették: a vizsgákat a koronavírus-járvány miatt a már bevált védelmi intézkedések alkalmazásával szervezik meg, ezek leírása szintén elérhető a hivatal honlapján. Az OH felhívta a figyelmet arra, hogy az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire külön kell jelentkezni. A felsőoktatási intézményekbe szintén keddig lehet jelentkezni a felvi.hu honlapon elérhető E-felvételiben – olvasható a közleményben.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a kormány által indított Magyar falu programot a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vámosatyán. Gyopáros Alpár a község központjában felállított, a program tiszteletére emelt kopjafa átadásán arról beszélt, hogy szerte az országban ezer falubuszt, 1700 új orvosi eszközparkot, mintegy hatszáz felújított orvosi rendelőt és ugyanennyi óvodát adtak át, valamint kétezer belterületi utca és 1500 játszótér felújítását valósították meg a kistelepülések a program pályázatai segítségével. Mint mondta, az eszközök és felújítások mellett a program másik jelentősége az volt, hogy visszaadta a falusi emberek hitét.Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője a kormánybiztos szavait megerősítve hangsúlyozta, a Magyar falu program valóban visszaadta és visszaadja az itt élő emberek hitét.
Több százezer, főként humánterületen – kórházakban, iskolákban, óvodákban, szociális területen – dolgozó ember bére nő az év elején mintegy 700 milliárd forintból – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence elmondta: a koronavírus-járvány miatt több ország is azzal küzd, hogy gazdasági teljesítménye elérje a válság előtti szintet, Magyarországon viszont hat százalék feletti gazdasági bővülést mértek tavaly, ami megteremtette a gazdasági fedezetét annak, hogy az idén béremelések legyenek. A koronavírus-járvány alatt – a kormány 10 plusz 10 százalékkal emelte a pedagógusok bérét – hívta fel a figyelmet. Hasonló a helyzet a szociális és az egészségügyi dolgozóknál: az előbb említettek 20 százalékos, az utóbbiak 21 százalékos béremelést kaptak az év elején, míg az orvosoknak – egy többlépcsős bérfejlesztés után – akár a két és félszeresére is nőhetett a fizetésük.
Továbbra is a koronavírus elleni harmadik oltás felvételén van a hangsúly, hiszen kimutatható, hogy az alapimmunizálást adó két oltástól számított negyedik hónaptól csökken az emberi szervezet védekezőképessége a vírussal szemben – erről az országos tisztifőorvos beszélt. Müller Cecília elmondta, a harmadik oltás felvétele nagy bizonyossággal segít leküzdeni a betegséget, amely enyhébb formában jelentkezik azoknál, akik oltottak. A szakember az omikron vírusvariáns „lopakodónak” nevezett alvariánsáról elmondta, nevét onnan kapta, hogy a hagyományos PCR-tesztekkel kimutatható, ugyanakkor a specifikus PCR-ral nem mindig. Úgy fogalmazott: az omikron lopakodó variánsától nem kell megijedni; ugyan a fertőzőképessége erősebb, a klinikai tünetekben, a betegség lefolyásában hasonló képet mutat az omikronhoz. Hozzátette: Dániában már az elvégzett tesztek 66 százalékában az omikron „lopakodó” variánsát mutatják ki.
Külföldi hírek:
Az NSO Pegasus kémprogram-botránya megrengette az izraeli rendőrséget, a jogi és politikai rendszert, de vannak olyanok, akiket kicsit kevésbé zaklatott fel az ügy, sőt – örülnek neki. A Nokia izraeli importőre, a H.Y. Group 200%-os növekedésről számol be a régi generációs telefonok vásárlásában. Ezek olyan készülékek, amelyek nem csatlakoznak az internethez, nem teszik lehetővé a böngészést, és hiányoznak az olyan üzenetküldő platformok, mint a WhatsApp, a Telegram és mások. A H.Y Group által a Walla potál rendelkezésére bocsátott adatok szerint az elmúlt három napban több, mint 4000 régi generációs Nokia készüléket vásároltak, míg egy átlagos héten általában 1000-2000 készüléket értékesítenek.
Új, 1450 kilométeres hatótávolságú rakétát mutatott be szerdán Irán − közölte a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség. Az eseményre egy nappal azután került sor, hogy Bécsben megkezdődött a 2015-ös atomalku megmentéséért folytatott tárgyalások újabb fordulója.A harmadik generációs, nagy hatótávolságú rakéták körébe tartozó stratégiai fegyvert a Forradalmi Gárda fejlesztette ki. A szilárd hajtóanyagú rakéta manőverezőképességének köszönhetően a rakétapajzsokon is képes áthatolni− állítja a Gárda. A fegyver súlya kétharmada a hasonló rakétákénak, és a kilövéshez szükséges előkészítési időt a szokásos hatodára csökkentették.Mohammad Bageri iráni vezérkari főnök szerdán leszögezte: Teherán folytatja ballisztikusrakéta-programját.
Litvánia a napokban Stinger légvédelmi rakétarendszereket szállít Ukrajnának a katonai segítségnyújtás részeként – jelentette be Kijevben Ingrida Simonyte litván miniszterelnök, miután tárgyalt ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihallal. “Növeljük a katonai oktatók számát Ukrajnában, és Ukrajnát további fegyverekkel és katonai felszerelésekkel látjuk el. Tájékoztattam a miniszterelnököt, hogy hamarosan, a következő napokban, megérkeznek Ukrajnába a Stinger légvédelmi rakétarendszerek. Remélem és őszintén kívánom, hogy Ukrajnának soha ne kelljen használnia őket” – fejtette ki a litván kormányfő. Elmondta továbbá, hogy újraindítják Litvániában a sérült ukrán katonák rehabilitációját, és még egyéb egészségügyi támogatást is nyújtanak Ukrajnának. „Ebben a hónapban a litván kormány igényfelmérő missziója megkezdi a munkáját, hogy meghatározza a legjobb gyakorlati módokat, amelyekkel támogathatjuk Ukrajnát a jövőben kétoldalúan és partnereinkkel közösen, illetve európai uniós szinten” – fűzte hozzá Simonyte.
Az Egyesült Államokban élő zsidók összességében kevésbé vallásosak, mint a teljes népesség, azonban igen nagy arányban vesznek részt mind zsidó kulturális eseményeken, mind hagyományos vallási szertartásokon. A kutatásban 4718 zsidó felnőttet kérdeztek meg 2019 novembere és 2020 júniusa között. A megkérdezettek mindössze 12%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább egy héten egyszer ellátogat egy zsinagógába vagy informális vallási összejövetelre. A teljes népesség körében több mint kétszeres ez az arány. 27%-uk mondja, hogy legalább hetente részt vesz valamilyen vallási szertartáson. Ezután nem meglepő, hogy az amerikai zsidók csupán 21%-a vallotta, hogy a vallás nagyon fontos szerepet játszik az életében, szemben a teljes népességben mért 41%-kal. A zsidók valamivel több mint fele szerint a vallás nem igazán vagy egyáltalán nem fontos. A nem zsidó amerikaiak egyharmada nyilatkozott hasonlóan. Az istenhitet vizsgálva még nagyobb a szakadék: a zsidók 26%-a, a nem zsidók 56%-a mondta, hogy „hisz a Bibliában leírt Istenben”.
Újabb válsághelyzet alakulhat ki a Koreai-félszigeten, ha Phenjan beváltja fenyegetéseit, és újra nagy hatótávolságú rakétákat tesztel – figyelmeztetett Dél-Korea elnöke. Mun Dzse In nemzetközi hírügynökségeknek nyilatkozva hangsúlyozta: ha Észak-Korea „megszegi a nagy hatótávolságú rakétakísérletekre vonatkozó moratóriumot, a Koreai-félsziget azonnal visszacsúszhat az öt évvel ezelőtt tapasztalt válságos állapotba”. Phenjan januárban hét rakétakísérletből álló tesztsorozatot hajtott végre, amire 2017 nem volt példa. Akkor Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tárgyalásokra akarta késztetni Donald Trump amerikai elnököt. Később, a két vezető közötti 2019-es tárgyalások során a megbeszélések „nagyon szerencsétlen” módon megszakadtak – mondta Mun, aki úgy vélekedett, hogy a két félnek fokozatosabb megközelítést kellett volna keresnie egy kevésbé becsvágyó megállapodás elérése érdekében.
Gazdasági hír:
Noha a gazdasági növekedés a téli lassulást követően várhatóan ismét lendületet vesz, az energiaárak további emelkedése magasabb inflációs nyomást és fékeződő gazdasági növekedést okoz – közölte az Európai Bizottság közzétett téli gazdasági előrejelzésében. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint a 2021-es jelentős, 5,3 százalékos bővülést követően az EU gazdasága 2022-ben 4,0 százalékkal, 2023-ban pedig 2,8 százalékkal fog növekedni. Az euróövezetben idén is 4,0 százalékos növekedés várható, ami 2023-ban 2,7 százalékra mérséklődik. Az EU egészének GDP-je 2021 harmadik negyedévében érte el a koronavírus világjárvány előtti szintet, 2022 végére várhatóan valamennyi tagállam túllépi ezt, amit a magas energiaárak és ellátási láncok folyamatos zavarai befolyásolhatnak.
Időjárás:
Ma eleinte még élénk, majd gyengülő északi szél várható. Délutánra nagyobbrészt napos időre van kilátás, olykor mérsékelt felhősödésekkel, csapadék nélkül.
Este egy zártabb felhőmező sodródhat az ország fölé dél felől, de csapadék továbbra sem hullik.
A hőmérséklet várhatóan -2 – 9 fok körül alakul.
