A BreuerPress és a HetíTV legfrissebb hírei 2021.XII.13.-reggelén
Ma Magyarországra látogat Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.
A kormány a nyugdíj összegét öt százalékkal emeli meg, hogy ne kelljen utólag korrigálni – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök történelmi látogatásra indult az Egyesült Arab Emírségekbe.
A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen.
Belföldi hírek:
Ma Magyarországra látogat Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, és csúcstalálkozón vesz részt a visegrádi országok miniszterelnökeivel. A tervek szerint a francia államfő kétoldalú megbeszélést folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel, azután pedig csatlakozik a V4-ek kormányfői egyeztetéséhez. Találkozót tervez továbbá az ellenzék képviselőivel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Márki-Zay Péterrel, Dobrev Klárával és Donáth Annával is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar Alkotmánybíróságnak, nem pedig az Európai Unió Bíróságának kell kimondania, hogy melyek a Magyarország és az EU által közösen gyakorolt hatáskörök határai. Gulyás Gergely arról beszélt: „csatlakozásunkkor azt vállaltuk, hogy bizonyos hatásköröket az Európai Unió intézményei útján közösen gyakorlunk”, de ez az elv csak meghatározott területekre érvényes. Példaként említette, hogy a közös piacra és annak versenyjogára vonatkozó szabályok közösek, de a határok és az őshonos népesség védelme nem, utóbbiakban „kizárólag a magyar kormány és a magyar választópolgárok jogosultak döntést hozni”. Az Alkotmánybíróság napokban született határozata kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: az három nagyon fontos kérdésben jelent állásfoglalást.
A korábban tervezettnél magasabb jövő évre várható infláció miatt a kormány a nyugdíj összegét öt százalékkal emeli meg, hogy ne kelljen utólag korrigálni – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin kiemelte: a kormány célja, hogy megőrizze a nyugdíjak vásárlóértékét, ezért a nyugdíjemelés mértéke mindig az inflációt követi. Ha pedig az infláció nagyobb a tervezettnél, utólag kifizetik azt a nyugdíjasoknak. Idén például két részletben fizettek nyugdíjkorrekciót – tette hozzá. Elmondta, hogy idén az infláció magasabb a vártnál, ezért a kormány a jogszabályban meghatározottnál korábban korrigál. A miniszter beszélt arról is: az, hogy a gazdaság teljesítménye növekszik, annak köszönhető, hogy Magyarországon a koronavírus-járvány alatti legrosszabb időkben is sokan döntöttek úgy, hogy munkát keresnek, és mindenképpen dolgoznak.
A Hungary Helps program sokkal hatékonyabban tud segíteni, mint a nagy segélyszervezetek, mondta Azbej Tristan a miniszterelnökségen működő, az üldözött keresztények megsegítésére létrejött államtitkárság, valamint a Hungary Helps program vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. A politikus kifejtette, megismerték a nagy nemzetközi szervezetek működését, amiben nagyon sok pozitív elem van, ugyanakkor a hibákat is felismerték, amiket Magyarország szeretne elkerülni. Például azt, hogy a nagy szervezetek a forrásaik közel harmadát fordítják saját működésükre, ezzel szemben a Hungary Helps program a helyi közösségek, egyházak segítségével célirányosabban tudja a támogatásokat eljuttatni, így a működési költségek elenyészőek. A másik nagy hiba a politikus szerint, hogy a nagy segélyszervezetek a támogatásokért cserébe megmondják, hogy kik, mire és hogyan használják fel a forrásokat. Magyarország ezzel szemben úgy gondolja, meg kell keresni a helyi közösségeket, hogy a helyi egyházak segítségével, mondják meg ők, hogy mire van szükségük, és amennyiben az igények és a források találkoznak, a támogatások nem maradnak el.
Külföldi hírek:
Naftali Bennett miniszterelnök és Matan Kahana vallásügyi miniszter hosszú időre felfüggeszti a Siratófal-tervet, tudta meg a Zman Israel hírportál. A 2017-ben leállított vitatott megállapodás egy pavilon létrehozására vonatkozik, lehetővé téve a férfiak és nők közös imádkozását a Siratófalnál. A riport szerint ezen a ponton, de meglehet, hogy teljes egészében, ejtik a vázlatot, a drámai döntés oka a Nyugati Falnál zajló heves viszályok, valamint a jobboldal azon törekvése, hogy a tervet az izraeli társadalom és a kormány elleni uszítások állandó fókuszába helyezze. ,,Úgy döntünk, hogy most nem foglalkozunk vele, pont” – magyarázta Matan Kahana miniszter a hétvégén segítőinek. ,,A Siratófal-kompromisszum a felbujtás és a gyűlölet melegágyává vált, különösen a Likud emberei részéről, akik ezen lovagolnak. Nem szabad a kezükre játszani. Jelenleg mindent befagyasztunk. Nem nyúlunk hozzá” – mondta állítólag Kahana. Bennett és Kahana döntése szembemegy a többi koalíciós vezető kötelezettségvállalásaival.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök történelmi látogatásra indult az Egyesült Arab Emírségekbe. A miniszterelnök ma találkozik Mohammed bin Zayed al-Nahyan trónörökössel, majd visszatér Izraelbe. Júniusban Jáir Lapid izraeli külügyminiszter volt az első vezető izraeli tisztviselő a két ország között tavaly szeptemberben aláírt normalizációs megállapodása óta, aki az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott az Abu-Dzabiban található izraeli nagykövetség felavatására. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök többször is megtervezte majd elhalasztotta látogatását Abu Dzabiba a koronavírus-válság miatt, de végül lemondta az utat a március 23-i választások előtt a szomszédos Jordániával való diplomáciai viszály eredményeként. Izraeli sajtóértesülések szerint Netanjahu állítólag megtiltotta kormánya tagjainak, hogy még az előtt az Emírségekbe utazzanak, hogy ő állami látogatást tett.
Megszavazta a boszniai szerb parlament a nagyobb önállóságot, a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet Bosznia-Hercegovinában. A képviselők arról szavaztak, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit. Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek véli a térség stabilitása szempontjából, a boszniai szerbek azonban nem álltak el a tervüktől.
A cseh államfő nem hajlandó külügyminiszterré kinevezni Jan Lipavskyt, a Kalózpárt jelöltjét. Milos Zeman kifogásolja, hogy Lipavskynak nincs felsőfokú végzettsége, illetve, hogy tartózkodóan viszonyul Izraelhez és a visegrádi négyekhez. Milos Zeman úgy véli: az alkotmány nem írja elő számára, hogy kötelező módon elfogadjon minden javaslatot, amelyet előterjesztenek neki – olvasható a közleményben. Az elnöknek néhány más miniszterjelölt ellen is kifogásai vannak, de őket ennek ellenére is hajlandó kinevezni. Petr Fiala, kinevezett miniszterelnök már szerdán bejelentette: panasszal fordul az alkotmánybírósághoz és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni a testülettől, amennyiben Milos Zeman nem nevezi ki az általa javasolt összes személyt miniszternek. „Bízom abban, hogy az egész kormány ki lesz nevezve. Ha az elnök fenntartja kifogásait az egyik jelöltem ellen, kénytelen leszek beadvánnyal fordulni az alkotmánybírósághoz. Mégpedig azért, hogy egyszer s mindenkorra tisztázódjék, milyenek az elnök, illetve a kormányfő jogkörei ebben a dologban” – jelentette ki Petr Fiala.
A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen. Liz Truss a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek liverpooli értekezletén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ülésen egyértelműen körvonalazódott az a közös álláspont, miszerint az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak „masszív következményei” lennének. Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek. Az orosz kormány rendszeresen cáfolja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen. A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani.
A holland pénzügyőrség elfogott egy férfit, aki az interneten árusított állítólagos koronavírust tartalmazó fiolákat – közölte a holland pénzügyminisztérium csalásokkal foglalkozó osztálya . A De Telegraaf című holland lap szerint egy internetes felületen 33,5 euró, mintegy 12 ezer forintos áron ajánlották az úgynevezett „koronacsomagokat” postázással. A FIOD megállapította, hogy a gyanúsított férfi kapcsolatba hozható az érintett honlappal. Egy ilyen csomag állítólag koronavírust tartalmazó folyadékot, valamint egy házilag elvégezhető tesztet tartalmazott. A honlap üzemeltetője azzal hirdette termékét vásárlóinak, hogy három hónapnál nem régebbi vírusokat kapnak és „biztosak lehetnek abban, hogy ezek tartalmazni fogják a legfrissebb mutációkat és variánsokat is”. Ezen felül a vásárlóknak azt ígérték, hogy önmaguk megfertőzése, majd a meggyógyulás után a holland egészségügyi hatóságoknál kiválthatják a gyógyultsági igazolványt összhangban az ország járványügyi szabályaival.
Gazdasági hír:
Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobil adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt – derül ki az Ericsson Mobility Report 2021 tanulmányából. A jelentés szerint világszerte 180 élő 5G hálózatot állítottak üzembe a mobilszolgáltatók, az előfizetők száma pedig 2021 végére eléri a 660 milliót. Az Ericsson előrejelzése szerint 2027-ben már 4,4 milliárd 5G-előfizetés lesz, ami az összes előfizetés fele.
Időjárás:
Ma az ország középső részén napos, keleten és nyugaton erősen felhős, borongós idő ígérkezik. Helyenként előfordulhat eső is.
Este változóan felhős idő lesz, számottevő csapadék már nem hullik.
A hőmérséklet várhatóan -3 – 5 fok között alakul.
