Magyarország a győztesek közé akar tartozni az új globális korszakban,

A BreuerPress és a Hetí-TV korreggeli Hírei 2021.XII.10.

Magyarország a győztesek közé akar tartozni az új globális korszakban, a cél, hogy európai mércével mérve erős, közép-európai mércével mérve pedig „a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Abdel Fattah el-Sisi egyiptomi elnök csütörtökön egy találkozón látta vendégül Yair Lapid külügyminisztert Kairóban.

Belföldi hírek:

Mivel Magyarország a győztesek közé akar tartozni az új globális korszakban, a cél, hogy európai mércével mérve erős, közép-európai mércével mérve pedig „a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt beszámolva kiemelte: a világjárvány és gazdasági következményei, továbbá a nemzetközi politikai átalakulások miatt „a status quo gyakorlatilag minden területen alapvetően megbomlott”. Ennek következtében megindult a helyezkedés a világ országai között abban a tekintetben, hogy kik lesznek, kik lehetnek az új világgazdasági és világpolitikai korszak nyertesei – magyarázta. Véleménye szerint amikor megbomlik a status quo, megnő az országok érdekérvényesítő tevékenységének jelentősége. Az ilyen változásokkal teli időszakban a nem nyílt eszközök használata nagyobb jelentőséget kap, mint normál helyzetben, így az ilyen időszakok növelik a hírszerzéssel foglalkozó intézmények jelentőségét is – mutatott rá.

A közelgő tél ellenére sem csökken a menedékkérők száma a főbb migrációs útvonalakon, még a tengereken sem – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György közölte, mindenhol „intenzív a migrációs mozgás”, aminek a hátterében az állhat, hogy a menedékkérők komolyan veszik, meghívásként értelmezik az Európai Unióban elhangzó, támogató politikai hangokat. Hozzátette, ez azért veszélyes, mert jelentős számban hagyják el nap mint nap a migránsok például Afganisztánt, és ha nem állnak meg a környező országokban, akkor Európa felé indulnak. Közölte: a tél közeledtével az embercsempészek „szállítóláncokat” alkalmaznak, vagyis járműveken viszik egyik helyszínről a másikra az embereket. Ezt tapasztalják a magyar hatóságok is a határon, ahol idén eddig mintegy 14 ezer

migránst tartóztattak fel, és 1100 ember ellen indítottak büntetőeljárást embercsempészés miatt. Hangsúlyozta, hogy 2020-hoz képest sokszoros a növekedés.

Az LMP társelnöke személyes találkozóra hívta a kormánypárti frakcióvezetőket és Nagy István agrárminisztert a magyarországi nagy tavak védelme érdekében. Schmuck Erzsébet közölte, levélben fordult a kormányoldalhoz annak érdekében, hogy a parlament tárgyalhasson a Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó és a Tatai-tó környezeti és természeti értékeinek megóvásáról. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a Fidesz-KDNP képviselői korábban nem engedték az Országgyűlés elé kerülni a témában készített javaslatukat. Most itt a lehetőség, hogy bizonyítsák: a „betonlobbi és a rövidtávú gazdasági érdekek helyett a természetvédelem és az emberek érdekeit képviselik” – fogalmazott.

Külföldi hírek:

Naftali Bennett miniszterelnök és Nitzan Horowitz egészségügyi miniszter helyzetértékelést tartott a koronavírussal és az omikron-törzzsel kapcsolatban, közölte a miniszterelnök hivatala. A megbeszélésen részt vettek az Egészségügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Közbiztonsági Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium főigazgatói; valamint a kormány koronavírus projektmenedzsere, a Ben Gurion repülőtér igazgatója, a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatóhelyettese és mások. Bennett elrendelte, hogy a tisztviselők vizsgálják meg, milyen korlátozások alkalmazhatók a beoltatlan polgárokra. Az ülésen a zöld igazolvány rendszer betartatásának fokozásáról döntöttek, hangsúlyt fektetve arra, hogy a szabályokat megszegőket azonnali figyelmeztetés nélkül bírsággal sújtsák. Az irányelv végrehajtását a Közbiztonsági Minisztérium fogja irányítani a rendőrséggel közösen. A jelenlévők szerint a találkozó “viharos” volt, Bennett és Horowitz időnként kiabált egymással. A miniszterelnök kérte a védőoltás kötelezővé tételének megvizsgálását is. A média szerint a megbeszélés során javaslatok hangzottak el az ország elhagyásának megtiltására és szigorú korlátozások bevezetésére – beleértve a zárlatot is – az oltatlanokkal szemben. A miniszterelnök állítólag támogatta a javaslatok egy részét, de Horowitz egészségügyi miniszter és minisztériumának magas rangú tisztviselői elleneztek számos korlátozást, mondván, túlzóak.

Abdel Fattah el-Sisi egyiptomi elnök csütörtökön egy találkozón látta vendégül Yair Lapid külügyminisztert a kairói El-Thadiya palotában. A találkozó során a két vezető több alapvető kérdést is megvitatott, így szó esett Irán kísérleteiről a katonai nukleáris képesség elérésére. Szóba került a Gázai övezet helyzete. Lapid bemutatta „Gazdaság a biztonságért” tervét, valamint kitért a hadifoglyok és az eltűnt személyek kérdésére is. A külügyminiszter elismerését fejezte ki Egyiptom különleges, központi szerepéért a kérdésben. Szó volt a terrorista entitásokról és a régió instabilitásáról is, illetve beszéltek a palesztin problémáról és az izraeli kormány által tett lépésekről a Palesztin Hatóság megerősítésére és a gazdasági kihívások megoldása érdekében. A találkozó után Lapid a következő nyilatkozatot tette közzé:

„Egyiptom Izrael különösen fontos stratégiai partnere. Célom, hogy megerősítsem kapcsolatainkat Egyiptommal biztonsági, politikai és gazdasági kérdésekben.”

Néhány napos szünet után újraindultak csütörtökön a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás felélesztését célzó tárgyalások Bécsben. Az Irán, illetve az atomalku aláírói, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína részvételével zajló tárgyalásokat Enrique Mora, az Európai Unió főtárgyalója koordinálja. A megbeszéléseken közvetetten az Egyesült Államok is részt vesz, jóllehet Washington 2018-ban, Donald Trump elnöksége alatt egyoldalúan kilépett a megállapodásból, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Válaszul Teherán fokozatosan állította le a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) akkreditált orosz nagykövet, Mihail Uljanov szerdai Twitter-üzenetében úgy vélte, Washington és Teherán egyaránt eltökéltek a megállapodás felélesztésében, jóllehet az ehhez elvezető utak kapcsán nézetkülönbségeik vannak.

Eljárás indult Franciaországban két 23 éves férfi ellen, akik „dzsihadista inspirációjú” késes támadást terveztek karácsony környékén – erősítették meg igazságügyi források a Le Parisien című napilap értesülését. A gyanúsítottak közül az egyiket a Párizshoz közeli Meaux-ban, a másikat pedig Pecq településen november 29-én vették őrizetbe a francia titkosszolgálatok, miután olyan információjuk volt, hogy a két férfi „azonnali támadásra” készül. Mindkettőjük ellen terrorista bűnszövetkezet gyanújával indult eljárás.”Az egyikőjük biztos, hogy akcióba akart lépni még az év vége előtt” – mondta az AFP hírügynökségnek a rendőrségi forrás. „Követtük a kettejük közti üzenetváltásokat, s azok arra engedtek következtetni, hogy a tervük komoly és azonnali volt” – tette hozzá. Az országos terrorelhárítási ügyészség a gyanú alapján előzetes eljárást indított, s ennek keretében vették őrizetbe a két férfit.

Az amerikai szenátus leszavazta Joe Biden amerikai elnök korábbi rendeletét, amely kötelezővé tette volna a 100 főnél nagyobb vállalatok alkalmazottainak a koronavírus elleni védőoltás felvételét vagy a folyamatos, heti tesztelést – jelentette a The Washington Times. A jobboldali-konzervatív amerikai napilap online tudósítása szerint a washingtoni idő szerint szerda esti szavazáson 52-48 arányban elfogadott törvényjavaslat most visszakerül a képviselőházba, ahol a demokrata párti többséggel szemben már jóval nehezebb dolga lesz a republikánus képviselőknek, hogy kétpárti támogatással megsemmisítsék az elnöki rendeletet. A száz fős szenátusban az 50 republikánus mellett két demokrata párti politikus, Joe Manchin nyugat-virginiai és Jon Tester montanai szenátor is a javaslat mellett szavazott. Mitch McConnell kentucky szenátor, a republikánusok felsőházi vezetője beszédében kiemelte: „Túléltem a [poliovírus okozta] gyermekbénulást. higgyék el nekem, nincs nálam nagyobb támogatója a védőoltásoknak. De az Amerikai Egyesült Államok szabad ország.(…) A washingtoni elit nem dönthet az embereket érintő legapróbb kérdésekben anélkül, hogy erre törvényes vagy alkotmányos, legitim alapja lenne”.

Gazdasági hír:

Az építőipar teljesítménye az idén 10 százalékkal bővülhet, a teljes gazdaságot tekintve pedig 6-6,5 százalékos növekedés várható – mondta a pénzügyminiszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén. Varga Mihály hozzátette, az építőipar kulcsfontosságú ágazat. Az építőipar előtt álló kihívások közül a pénzügyminiszter a szakember utánpótlásra hívta fel a figyelmet, amelyhez szerinte segítséget adnak a továbbképzések, a munkaszervezés javítása és a jövedelmek növekedése. Kiemelte, hogy a jövedelmek növekedéséhez a kormány is hozzájárult, hisz 2022-ben is csökkentik a vállalkozásokat terhelő adók mértékét, 4 százalékponttal, amely magában foglalja a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos mérséklését és a szakképzési hozzájárulás eltörlését. Mindezek mellett fontosnak nevezte a kisvállalkozási adó 1 százalékos csökkentését.

Időjárás:

Ma felszakadozik a felhőzet, a Dunántúlon a nap is kisüthet. A keleti, északkeleti határszélen előfordulhat kisebb eső, havas eső, havazás.

Este tovább vékonyodik, csökken a felhőzet.
A hőmérséklet várhatóan -4 – 4 fok között alakul.

Related