Napi Tóra
|
||||
Vájigás hetiszakasz 2. kommentár, 5782. Tévét 2.
Hanuka utolsó napját úgy nevezzük „zot hanuka”. Az elnevezés egyszerű jelentése a mai tórai olvasmány egyik verséből származik: „ez az oltár felavatása” (zot hanukat hamizbéáh), de úgy is fordíthatjuk, hogy ez, vagyis a mai nap Hanuka, azaz annak legszentebb napja. Minden nap hirdettük a csodát, és eggyel több gyertyát gyújtottunk nyolc napon keresztül, mert Hillélt követve emelkedni próbáltunk ezáltal is a szentségben, és ennek alapján az utolsó nap egyben a legszentebb is. Egyesek még (áldás nélkül) napközben is meggyújtanak nyolc gyertyát vagy mécsest, sőt olyanok is akadnak, akik képesek fánkot is fogyasztani, azonban az utolsó napnak mégis inkább a szellemi tartalma fontos. A zsidó miszticizmus szerint ez a nap a Jom Kippurtól származó ítéletünk utolsó „pecsétje”, és alkalom arra, hogy ismét visszatérjünk Istenhez, de ezúttal szeretetből. Hanuka nyolcadik éjszakáján Isten kinyújtja a kezét, hogy segítsen nekünk, mert tökéletes, tiszta fényt hoz le egy másik világból. Ezt a fényt kell megtalálnunk önmagunkban, a micvák és a Tóra tanulása lesz a keresés során a legnagyobb segítségünk.
Hag urim számeáh, boldog Hanukát! 
