| Az izraeli kémfőnök ígéretet tett arra, hogy az iráni atomfegyverek sosem fognak elkészülni |
David Barnea, a Moszad kémügynökség vezetője csütörtökön hangsúlyozta, hogy a világhatalmak és Irán között létrejövő eleve rossz alapokra építtet atomalku „elviselhetetlen” lenne Izrael számára, és ígéretet tett, miszerint az Iszlám Köztársaság soha nem szerezhet atomfegyvert.
„Egyértelmű, hogy civil célokra nincs szükség 60 százalékosra dúsított uránra. Nincs szükség három dúsítóhelyre. Nincs szükség több ezer aktív centrifugára – hacsak nem szándékoznak atomfegyvereket kifejleszteni”-mondta Barnea az elnöki rezidencián a Moszad kivételes ügynökeinek tiszteletére rendezett ünnepségen.
„Rossz üzlet, amelyre remélem, nem kerül sor, és ami elviselhetetlen számunkra. Irán regionális hegemóniára törekszik, szítja a terrorizmust, amelyet nap mint nap blokkolunk szerte a világon, és folyamatosan fenyegeti a Közel-Kelet stabilitását” – tette hozzá.
Barnea továbbá kijelentette, hogy a zsidó állam nyitott szemmel, felkészülten áll a kihívások előtt, és az izraeli biztonsági intézmények partnereikkel együtt mindent megtesznek, ami az ország elleni fenyegetés enyhítésére és annak bármilyen eszközzel való meghiúsítására szükséges.
„Iránnak nem lesz atomfegyvere – sem a következő években, sem soha. Ez az én ígéretem, ez a Moszad ígérete” – jelentette ki a kémfőnök.
יחד עם רה״מ וראש המוסד הענקנו הערב תעודות למצטייני המוסד. בחג החנוכה אנחנו מברכים „על הניסים ועל הנפלאות” – הברכה הזאת מתאימה היום יותר מבכל יום אחר: מצטייני המוסד, יחד עם חבריהם, הם הניסים והנפלאות שלנו בזמן הזה. לעבודתם תרומה אדירה לביצור ביטחון מדינת ישראל. עם ישראל גאה בכם. pic.twitter.com/gOQhmsbV2n
— יצחק הרצוג Isaac Herzog (@Isaac_Herzog) December 2, 2021
Izrael határozottan ellenzi az amerikaiak visszatérését a korábbi megállapodáshoz, amely megnyitja Teherán nukleáris fegyverhez jutása előtt az utat.
Irán jelenleg az izraeli kémfőnök által megerősített 60%-os tisztaságú urán dúsítása felé tart, amit csak egy rövid technikai ugrás választ el a fegyverminőségtől, és amely minőség messze meghaladja a 2015-ös nukleáris megállapodásban meghatározott felső határt, továbbá a 90% mértékben dúsított uránnak nincs polgári felhasználása.
Jeruzsálem keményebb diplomáciai megközelítést követel, amelyet elrettentésül az iráni nukleáris program elleni katonai csapás kilátásba helyezésével támaszt alá. A 12-es csatorna által a napokban idézett magas rangú tisztviselők szerint Izrael számára a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha az Iránnal szembeni szankciókat feloldanák, anélkül, hogy olyan megállapodás születne, amely korlátozza az atomprogram fejlesztésében.
Ugyanakkor, Izraelt az Egyesült Államok Iránnal szembeni nem eléggé határozott álláspontja is aggasztja, mondván Amerika nem képvisel elegendő katonai erőt a Perzsa-öbölben, holott az izraeli hírszerzés az elmúlt két hét során megosztotta az Egyesült Államokkal és több európai szövetségesével információit, amelyek arra utalnak, hogy Irán technikai lépéseket tesz az urán 90%-os tisztaságú dúsítására való – az atomfegyver előállításához szükséges szint – felkészülés érdekében, nyilatkozta a Walla riporterének két, az ügyről tájékoztatott amerikai forrás.
A légierő vezetőjét, Amikam Norkin vezérőrnagyot, egy csütörtökön sugárzott televíziós interjúban az iráni nukleáris létesítmények elleni potenciális csapás terveiről kérdezték, azzal kapcsolatban, hogy az izraeli hadsereg milyen mértékben kezeli az ilyen lehetőség előkészületeit.
Norkin kikerülve a választ a 13-as csatorna kérdésére, miszerint a légierő teljes mértékben semlegesíteni tudná Irán nukleáris fenyegetését, csak annyit mondott,
„Mindig készen kell állnunk egy katonai lehetőségre, ezért ez kiemelt fontosságúvá vált.”
Norkin Izraelt egy „biztosítási kötvényhez” hasonlította, amely ellen Irán atombombát akar szerezni, de további részletekkel nem szolgált.
A Walla híroldal csütörtökön arról számolt be, hogy Izraelnek jelenleg nincs elfogadott, konkrét operatív terve Irán nukleáris programja ellen. A forrásokat meg nem említő jelentés szerint a katonaság cselekvési projekteken dolgozik arra az esetre, amennyiben a légitámadás szükségessé válna, de egy ilyen küldetés kiképzése még nem kezdődött el, és akár több hónapig is eltarthat. Amint azonban a tervek elkészülnek, az Izraeli Védelmi Erők részletes katonai lehetőséget tud majd felmutatni az izraeli vezetőknek – áll a jelentésben.
Jáir Lapid külügyminiszter keddi találkozóján Emmanuel Macron francia elnökkel hangsúlyozta, hogy Izrael ellenzi az Irán elleni szankciók eltörlését, és csak egy hiteles katonai fenyegetés állíthatja meg Teherán nukleáris programját, hozzátéve, Izrael úgy véli, Irán csak időt akar nyerni a tárgyalásokkal, hogy tovább haladjon nukleáris programjával, és enyhítse a gazdasági szankciókat.
Lapid találkozójára Macronnal egy nappal azután került sor, hogy a francia vezető megbeszélést folytatott Ebrahim Raiszi iráni elnökkel, aki a szankciók feloldását követelte az atomalku újbóli felvételének első lépéseként.
A Biden-kormány többször is kijelentette, hogy csak az Irán magatartásában bekövetkezett konkrét és nyilvánvaló változások fejében oldja fel a szankciókat, és akkor sem mindegyiket.
Naftali Bennett miniszterelnök csütörtökön sürgette Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy haladéktalanul vessenek véget a bécsi tárgyalásoknak Irán és a világhatalmak között.
A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a két fél telefonbeszélgetése főleg az iráni atomprogramra koncentrált és az amerikai külügyminiszter tájékoztatta a miniszterelnököt a bécsi tárgyalások állapotáról. Bennett arra kérte Blinkent, hogy ne engedjen az iráni ,,nukleáris zsarolásnak”, és kemény választ sürgetett a világhatalmak részéről.
