Mikéc hetiszakasz 6. kommentár, 5782. Kiszlév 29.

Napi Tóra

Darvas István

Mikéc hetiszakasz 6. kommentár, 5782. Kiszlév 29.

 

A látszat igen gyakran csal, például ennél az esetnél is: „eljöttek József testvérei és leborultak előtte arccal a földre. Mikor meglátta József testvéreit, felismerte őket, de idegennek tettette magát velük szemben, keményen beszélt velük és mondta nekik: honnan jöttök?” (42:6-7). Csalóka jelenet, hiszen látszólag az történik, hogy egy nagyhatalmú úr az előtte leboruló férfiakkal – akik nem tudják, hogy a testvérük – ridegen, távolságtartó módon beszél. Ugyanez más közelítésben: József alighanem visszaemlékezett az évtizedekkel korábban történtekre, amikor beszámolt álmairól fivéreinek, akik ellenségesen és gúnyosan fogadták az elhangzottakat. Eljött a pillanat, amikor az álom megvalósult és leborulnak József előtt, ő azonban nem használja ki a helyzetet. Úgy dönt, nem él vissza erőfölényével, hanem azt választja, hogy nem fedi fel magát a fiúk előtt, hogy ne legyen számukra a helyzet még inkább megalázó. Nagy önfegyelmet kívánhatott, hogy ennyire visszafogott maradjon József, számunkra pedig az lehet a tanulság, hogy alkalmanként a távolságtartó viselkedés is fakadhat gyengédségből.

 

Hag urim számeáh, boldog Hanukát! 

Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!

 

gygy: 15.35

szk: 16.46