Napi Tóra, tanulás
|
 |
|||
Vájisláh hetiszakasz 5. kommentár, 5782. Kiszlév 14.
“Nagyon félt Jákob és aggódott” (32:8). Ha vetünk egy futónál hosszabb pillantást a Jákobnak tett isteni ígéretekre, akkor felfedezhetünk egy újdonságot. Ezek hangzottak el: elsőként: “veled vagyok és őrizlek, bárhol jársz és visszahozlak erre a földre, mert nem hagylak el, míg meg nem tettem, amit neked mondtam” (28:15). Másodszor: “térj vissza atyáid országába, szülőföldedre, és én veled leszek” (31:3). Ha Jákob szó szerint értette az Örökkévaló hozzá intézett szavait, akkor talán arra a megállapításra juthatott, hogy Isten csak addig vigyáz rá, amíg vissza nem jön szülőföldjére. Kár, hogy Jákob nem ismerte vagy esetleg csak nem emlékezett a Behor Sor (28:15-re) kommentárjára, aki szerint, ha az isteni ígéret kizárólag arra az időszakra vonatkozott volna, amíg Jákob távol van, akkor a Teremtő azt mondta volna Jákobnak, hogy “amikor megteszem, elhagylak”.
Szép napot mindenkinek!
18.00-18.30: Tanulás zoomon
us02web.zoom.us/j/6579029560?pwd=T3FuRS96dkFaaXVPVWZPWnNpY1AvUT09
Meeting ID: 657 902 9560
Passcode: 917838
