A sajtónak is be kell tartania a GDPR előírásait
Péterfalvi Attila, NAIH elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt az ellenzéki előválasztásról, a bírságolásokról, valami a sajtó szerepéről az adatvédelem területén.
Péterfalvi Attila elmondta, még nem zárult le a vizsgálat az előválasztás kapcsán, még egy panaszt vizsgálnak, de azt már el lehet mondani, hogy összességében az adatvédelem szabályainak megfelelően jártak el a szervezetek. Minden, az előválasztással foglalkozó honlap világosan, tisztán közölte az adatvédelmi szabályokat. Ugyanakkor az előválasztás kapcsán történtek visszásságok. Az egyik újságíró írta meg egy cikkében, hogy amikor megjelent az előválasztáson, hogy az egyik jelöltre szavazzon, akkor alá akartak vele íratni egy papírt, mely szerint a későbbi győztest kell neki majd támogatnia 2022-ben, az országgyűlési választáson. Péterfalvi Attila szerint egy ilyen nyilatkozat megtétele nem jogszerű. Mindezek mellett még morálisan is erősen megkérdőjelezhető. Arról nem beszélve, tette hozzá, hogy ez az eset pontosan szembemegy az éppen az előbb említett pontos adatvédelmi tájékoztatókkal.
A NAIH elnöke értékelte az elmúlt időszakot is, megjegyezte, Brüsszelben fog ülésezni az adatvédelmi testület, amely többek között foglalkozik a különböző hatóságok eddigi tevékenységével. Hozzátette azt is, hogy nyilván valóban szó lesz Brüsszelben arról, hogy a bírságok számát tekintve a magyar hatóság az elsők között van, ugyanakkor természetesen ez nem az összegszerűséget jelenti, hiszen egészen más pénzek forognak, az árbevételt tekintve is egy német, egy holland vagy egy magyar kisvállalkozás kapcsán. Ez azt is jelenti, hogy a magyar hatóság a GDPR szerint jár el, bírságol, elsősorban magáncégeket érintve. De természetesen előfordulhat, hogy állami cégeket is meg kell bírságolni, legyen szó akár adatvédelmi incidensről is. Hozzátette azt is, legutóbb példának okáért a DK volt az, amely a magyarországi pártok közül adatvédelmi incidens kapcsán kapott bírságot.
Péterfalvi Attila szerint a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtó szabadsága és az adatvédelmi rendelet egymáshoz való viszonyulása is okozott ügyeket, bírósági történeteket. A magyar törvények is kimondják, a sajtóra is alkalmazni kell a GDPR szabályait, azaz a jogos érdekmérlegelést a sajtónak kötelessége elvégeznie. A hatóság elnöke szerint ez többek között az ötven leggazdagabb magyarról szóló cikksorozat kapcsán merült fel.
Péterfalvi Attila elmondta, a politikai pártok közül eddig csak az előbb említett DK kapott bírságot, az egyházak tekintetében egyáltalán nem jellemző a bírságolás. Az egy kérdés természetesen, hogy a GDPR miként vonatkozik az egyházakra, elvileg nincsenek kivéve ez alól az egyházak. Ugyanakkor az anyakönyvi bejegyzéseknél, házassági, keresztelési dokumentumoknál meg kell nézni, van e különbség a katolikus és akár a protestáns felekezetek között. Már csak azért is, mert a katolikus egyháznál a házasság szentségnek minősül, azaz a szentség kiszolgálására más az adatkezelés, mint egyéb esetekben. Azt kell megnézni, hogy az egyház adatkezelését mi támasztja alá, és itt van különbség példának okáért a katolikusok és más felekezetek között. A NAIH az egyházaknál is csupán az adatvédelmi tájékoztatókat ellenőrzi, megnézve hogy mennyire valósak az ott szereplő információk.
