A szudáni katonai hatalomátvétel nem fog drámai módon kihatni a zsidó állammal elindított normalizációs folyamatokra.
Az izraeli Kan közszolgálati műsorszolgáltató egy magas rangú szudáni diplomatát idézve arról számolt be, hogy az említett országban jelenleg zajló katonai hatalomátvétel állítólag nem fog drámai módon kihatni a zsidó állammal elindított normalizációs folyamatokra.
A riport szerint, mindez azért lehetséges, mivel a katonai vezetők, akik közül sokan támogatják a normalizációs erőfeszítéseket, megerősítették pozíciójukat a kormány feloszlatása és a szükségállapot kihirdetését követően.
A közszolgálati tévének nyilatkozó, de nevét elhallgató diplomata szerint, Abdalla Hamdok miniszterelnök hétfői letartóztatása előtt még washingtoni útját tervezte a két ország [Izrael] közötti megállapodás aláírására, ugyanakkor a diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszú távon a katonaságnak a normalizációs törekvések iránti elkötelezettsége akár rossz irányt is vehet.
A 2018–19-es szudáni forradalom óta Szudánt egy átmeneti kormány vezette, amely egy katonai vezetőből – Abdel Fattah Burhanból és egy polgári államfőből – Hamdokból állt. Az átmeneti időszak a tervek szerint 2022-ben ért volna véget.
Az átmeneti kormány megosztott volt az Izraellel való normalizálás kérdésében a negatív belföldi hatások miatt, mely veszélyeztetheti az ország demokratikus átmenetét.
A Kannak nyilatkozó szudáni tisztviselő szerint a katonaság nagy hibát követett el, amikor elvetette a civil tisztviselőkkel való együttműködést, mondván, hogy “alábecsülik az emberek reakcióját, akiknek elegük van a katonai puccsokból, és felkeléssel nézhetnek szembe.”
Izrael nyilvánosan eddig nem kommentálta a szudáni puccsot, bár a riport szerint hétfőn több találkozót is tartottak az ügyben, és szintén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a tévécsatorna azt állította, hogy az izraeli álláspont szerint a Szudánban zajló hatalomátvétel késleltetheti az ország csatlakozását az Egyesült Államok által támogatott Ábrahám-egyezményhez.
A Haaretznek nyilatkozó diplomáciai források úgy vélik, hogy Izrael az elmúlt hetekben szoros kapcsolatban volt a szudáni tisztviselőkkel, de hangsúlyozták, hogy Jeruzsálem semmilyen módon nem vett részt a kibontakozó eseményekben.
A két ország tavaly október 23-án jelentette be a diplomáciai kapcsolatok normalizálását. Kartúm a terrorizmus támogatók listájáról való lekerülés érdekében ment bele a megállapodásba, amelyet az akkori elnök és az Ábrahám – egyezmény fő támogatója Donald Trump garantált. Szudán régóta arra törekszik, hogy lekerüljön az ominózus listáról, és követelései fokozódtak, miután Omar al-Bashir autokrata elnököt 2019-ben elűzték.
Az izraeli normalizációs bejelentést követően a Szudánban uralkodó belső helyzet azonban megnehezítette a folyamat további előrehaladását, hasonlóan mint a zsidó állam és az egyezmény többi arab országával – Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Bahrein – elmozdított kapcsolatok esetében.
A puccsot világszerte növekvő aggodalommal kísérték, az Egyesült Államok pedig felfüggesztette a Szudánnak nyújtott segélyeket, és a polgári kormány azonnali visszaállítását sürgeti.
„A polgári vezetésű átmeneti kormányt azonnal vissza kell állítani, ami az emberek akaratát képviseli” – mondta Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak, hozzátéve azt is, hogy a fejlemények fényében az Egyesült Államok szünetelteti a gazdasági támogatást.
Price kijelentette, hogy a felfüggesztés arra a 700 millió dolláros gazdasági támogatási csomag egészére vonatkozik, amely Szudán demokratikus átmenetét hivatott segíteni, ugyanakkor megerősítette, hogy Washington kitart Szudán népe mellett, amely világossá tette a demokráciába való átmenet folytatására irányuló törekvéseit, “és mi továbbra is támogatni fogjuk ezt, beleértve szükség esetén a demokráciaellenes tettekért felelős személyek felelősségre vonását.”
Az Egyesült Államoknak nincs tudomása a hadsereg Hamdok elűzésére irányuló szándékáról, ugyanakkor nem tudta felvenni a kapcsolatot az őrizetbe vett polgári vezetővel.
Az újságírók kérésére a kormányzati szóvivő kitérő választ adott a puccs várható hatásáról az Ábrahám-egyezményre, hangsúlyozva, hogy “az Izrael és Szudán közötti normalizációs erőfeszítést értékelni kell, miközben a zsidó állammal együtt figyelemmel kísérjük a következő órák, napok történéseit.”
A hétfői katonai hatalomátvételre több mint két évvel azután került sor, hogy a tüntetők kikényszerítették Omar al-Bashir régóta várt menesztését, és néhány héttel azelőtt, hogy a hadsereg átadta volna az országot irányító tanács vezetését a polgári kormánynak.
Hamdok és más magas rangú tisztviselők hétfő kora reggeli letartóztatása után ezrek özönlöttek a főváros, Kartúm és testvérvárosa, Omdurman utcáira, blokkolva a forgalmat és gumiabroncsokat gyújtogatva, miközben a biztonsági erők könnygázt használtak feloszlatásukra.
A biztonsági erők tüzet nyitottak a tömeg egy részére. A zavargások során a Szudáni Orvosok Bizottsága szerint három tüntető életét vesztette, nyolcvanan megsebesültek.
Délután a hadsereg vezetője, Abdel-Fattah Burhan tábornok a helyi közszolgálati tévében bejelentette, hogy feloszlatja a kormányt és a Szuverén Tanácsot – közös katonai és polgári testületet, amelyet nem sokkal Al-Bashir menesztése után hoztak létre az ország irányítására. Burhan szerint a politikai frakciók közötti viszályok késztették a katonai beavatkozásra az elmúlt hetek feszültsége nyomán.
A tábornok rendkívüli állapotot hirdetett, és közölte, hogy a katonaság technokrata kormányt fog kinevezni, amely a 2023 júliusára kitűzött választásokig vezeti az országot és világossá tette, hogy továbbra is a katonaság fog irányítani.
