Izraelben a még nem oltható korosztályokban a gyermekek tesztelésével próbálják helyettesíteni a koronavírus fertőzés miatti iskolai karantén-intézkedéseket.

A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei2021.X.09.-reggelén

Izraelben a még nem oltható korosztályokban a gyermekek tesztelésével próbálják helyettesíteni a koronavírus fertőzés miatti iskolai karantén-intézkedéseket.

Egy amerikai szövetségi bíró alkotmányos aggályokra hivatkozva elrendelte, hogy függesszék fel a terhességmegszakítások többségét betiltó texasi abortusztörvényt, amely a legkorlátozóbb a maga nemében az Egyesült Államokban.

Belföldi hírek:

Jakov Hadasz-Handelzman

Sok a tennivaló és kevés az idő a klímaváltozás, a vízválság és más fenntarthatósági problémák ügyében – erről beszélt Áder János köztársasági elnök a Budapest Klímacsúcshoz intézett videóüzenetében. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre csak nő a szén-dioxid-szint a légkörben, „ma már a másfél fokos felmelegedési pálya csak álom”, sokkal inkább a háromfokos válhat valóra. Ha így folytatjuk, egy évtized múlva a hőhullámos napok száma ötszörösére, az aszályos időszakoké két és félszeresére nő egy szeptemberi belga-német kutatói elemzés szerint. Ha nem cselekszünk, 2030-ban közel 60 százalékkal lesz magasabb a szén-dioxid-kibocsátás mint 1990-ben. „Tennivaló van bőven” – mondta az államfő.

2010 óta 16 ezerrel bővült az óvodai helyek száma Magyarországon, és csaknem kétezer óvoda épült, bővült vagy újult meg – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Szekszárdon. Soltész Miklós a negyven éve alapított, német nemzetiségi nevelést végző Wunderland óvoda jubileumi ünnepségén hozzátette: a kétezer óvoda között számos nemzetiségi intézmény is van, a következő években pedig még ötven nemzetiségi óvoda újul meg. Kiemelte: egyedülálló Európában, hogy az elmúlt tíz évben hatszorosára nőtt a nemzetiségi intézmények állami támogatása, és több mint nyolcszor annyi intézményt tartanak fenn nemzetiségi önkormányzatok mint 2010 előtt. Ma csaknem száz intézmény fenntartója nemzetiségi, többségében német önkormányzat – jegyezte meg.

Az ellenzéki előválasztással kapcsolatban alapvetően kevés panasz érkezett a hatósághoz, ami az adatkezelést illeti, Péterfalvi Attila szerint az a tájékoztató, ami a honlapon található, az többé-kevésbé rendben van, bár ez a fontos rész nem könnyen található meg, mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. Elmondta, tudni kell azt is, ez az adatkezelés nem a nemzeti jogszabályok mentén történik, az csak az országgyűlési, önkormányzati és időközi választásokra vonatkozik. A magyar jog nem ismeri az előválasztást, így az az európai adatkezelési szabályoknak kell megfeleljen. Ennek értelmében a személy azonosítására vonatkozó adatokat el kell különíteni, itt is meg kell nézni, hogy az adott szavazó jogosult-e ott szavazni, ahol éppen megjelent. Az azonosításnak addig van jogalapja, amíg a választás le nem fut. Itt a GDPR, ott a nemzeti törvények az irányadók.

Újabb 25 milliárd forintot biztosít a kormány a falusi utcák, intézmények felújítására, valamint falusi civil szervezetek, egyházközségek, önkormányzatok támogatására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár a közösségi oldalon megosztott videóban hangsúlyozta, a kormány számára kiemelt jelentősége van a magyar vidék fejlesztésének, ezt jelzi a Magyar falu program elindítása és folyamatos bővülése. A programban megújulnak az utak, a járdák, az intézmények és a fiatal családok otthonai is – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány döntésének köszönhetően idén további 25 milliárd forint áll rendelkezésre, a összegből falusi óvodák, orvosi rendelők, faluházak, szolgálati lakások és közösségi terek újulhatnak meg. Ezek mellett falusi egyházközségek és civil szervezetek is támogatást kaphatnak – fűzte hozzá.

Külföldi hírek:

Izraelben a még nem oltható korosztályokban a gyermekek tesztelésével próbálják helyettesíteni a koronavírus fertőzés miatti iskolai karantén-intézkedéseket. Izraelben megkezdték a „zöld osztályok” nevű kísérlet kiértékelését, melyben karantén helyett gyakori tesztekkel próbálták megakadályozni a koronavírus-járvány terjedését azokban az iskolai osztályokban, ahol fertőzött tanulót azonosítottak. A kísérletben részt vevő osztályoknál mért első adatok szerint noha 129 közösségben találtak vírushordozót, a közösségek tagjainál naponta elvégzett tesztelésekkel mindössze 15 osztályban találtak egynél több fertőzöttet, ami a járvány helyi terjedésére utalna. Az osztályokon belüli fertőzések alacsony szintje abba az irányba befolyásolja a döntéshozókat, hogy ne rendeljék el automatikusan a teljes osztályok házi karanténját és a távoktatást, ha vírushordozót találnak a közösségekben. Ugyanakkor az egészségügyi minisztérium illetékesei óva intenek a túl gyors következtetésektől, mert szerintük még csak a kísérlet első, kezdeti eredményei ismertek. Az izraeli zsidó szülők többsége, 57 százaléka beoltatná 5-11 éves gyermekeit a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinával, ha azt az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) jóváhagyná erre a korosztályra – derült ki egy felmérés eredményéből, amelyet a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál ismertetett.

Az ukrán parlament (Legfelsőbb Tanács) csütörtöki ülésén jóváhagyta a házelnök, Dmitro Razumkov menesztését; a döntést 284 képviselő támogatta a 450 tagú törvényhozás jelen lévő tagjai közül. Az ukrán kormánypárt, a Nép Szolgája – bár többsége van a törvényhozásban – önállóan nem tudta összeszedni a jóváhagyáshoz szükséges 226 szavazatot. A Razumkov menesztéséről szóló határozatot csupán a párt 215 képviselője támogatta. A lemondatáshoz elegendő szavazatot Julija Timosenko Haza pártjának és néhány más, kisebb képviselőcsoport támogatásának segítségével sikerült összegyűjteni. Razumkov tisztségéből való eltávolításának procedúrája kedden kezdődött a Legfelsőbb Tanácsban. Volodimir Zelenszkij államfő a Razumkov elmozdítására irányuló törekvést azzal indokolta, hogy a házelnök nyíltan beszélt a kormánypárt és közte az oligarchatörvény és a szankciós politika terén fennálló bizalmas természetű ellentétekről, és nem támogatta az államfő irányvonalát a politikában befolyásos oligarchákkal szemben. Emellett bírálta az ukrán biztonsági tanács szankcióit, melyeket ellenzéki médiumokra és ukrán állampolgárokra vetett ki bírósági ítélet nélkül. Zelenszkij bezáratott három oroszbarát televíziót, és több híroldal működését felfüggesztette.

Oroszország nem hisz a NATO-vezetők kijelentéseinek a párbeszéd szükségességéről, miután a katonai szövetség kiutasította képviseletének nyolc munkatársát – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva. Grusko arra reagált, hogy a NATO bejelentette: kiutasítja az észak-atlanti szövetség mellett működő orosz misszió nyolc tagját, azzal indokolva a lépést, hogy „ellenséges tevékenységet” folytatnak. Az érintettek akkreditációját visszavonták. Az orosz diplomatáknak a hónap végéig kell elhagyniuk Brüsszelt. A NATO szóvivője emellett megerősítette, hogy a korábbi húszról tízre csökkentik az Oroszországi Föderáció által a szövetséghez akkreditálható állandó képviselet létszámát. Az orosz diplomácia helyettes vezetője lapnyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a NATO vezetői közelmúltbeli nyilatkozataikban a feszültség csökkentésének és a párbeszéd felújításának fontosságát hangsúlyozták az orosz- NATO tanácsban, és szorgalmazták, hogy Moszkva küldjön nagykövetet Brüsszelbe a reláció kezelésére.

Október 20-án tartják meg a „moszkvai formátumú” Afganisztán-tárgyalások következő fordulóját – jelentette be Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője Moszkvában. Kabulov közölte, hogy a tanácskozásra meghívást kapnak a tálibok képviselői is. Nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy az új afgán hatalom milyen szinten képviselteti majd magát. Hozzátette, hogy október folyamán tárgyalóasztalhoz ülnek majd a kibővített Afganisztán-trojka – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán – képviselői is. Elmondta azt is, hogy Moszkvában megszületett az elvi döntés az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segélyről, a szállítmány részleteiről megkezdődött az egyeztetés a szaktárcák között.

Egy amerikai szövetségi bíró alkotmányos aggályokra hivatkozva elrendelte, hogy függesszék fel a terhességmegszakítások többségét betiltó texasi abortusztörvényt,

amely a legkorlátozóbb a maga nemében az Egyesült Államokban. Robert Pitman 113 oldalas indoklásában azt írta, hogy a szeptember 1-jén életbe lépett törvény „jogtalanul akadályozza a nőket abban, hogy az alkotmány által védett módokon ellenőrzést gyakoroljanak életük fölött”. Pitmant még az előző demokrata elnök, Barack Obama nevezte ki. Texasi tisztségviselők jelezték: fellebbeznek a döntés

ellen. A fellebbezést a konzervatív többségű ötödik kerületi szövetségi fellebbviteli bíróság tárgyalja majd. A keresetet, amelyben most döntés született, az amerikai igazságügyi minisztérium nyújtotta be az Egyesült Államok alkotmányának védelmében szeptember elején.

Gazdasági hír:

Különböző programok keretében a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére 587 milliárd forint áll annak érdekében, hogy a technológiaváltást megvalósíthassák, és képesek legyenek „kanyarban előzni” – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki átadta az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulója győzteseinek az elismerő oklevelet Budapesten. A Vállalkozásfejlesztési Tanács ülése keretében szervezett díjátadón kiemelte: a vállalkozók vissza nem térítendő támogatások soraiból válogathatnak, legyen szó akár beruházásokról, képzésekről vagy innovációról. Szinte bármelyik cég hozzáférhet kedvezményes, államilag támogatott, nulla százalék körüli kamatozású hitelekhez – húzta alá. A vállalkozók a Vali.hu információs portálon tájékozódhatnak a rendelkezésükre álló fejlesztési lehetőségekről – hívta fel a figyelmet György László.

Időjárás:

Ma derült, napos időre készülhetünk. Délután, délkelet felől egyre nagyobb területen beborul az ég, majd délen megered az eső is.

Este az ország délnyugati harmadán kell esőre számítani. A hőmérséklet jellemző átlaga 13 – 17 fok körül várható.