Vasárnap este 6 órakor zártak az urnák a németországi szövetségi parlamenti választásokon. Az exit poll eredmények a voksok 26 (SPD) nyert, 24 % kapott (CDU), harmadik helyre a Zöldek 14,5 %.

A BreuerPress és a HetiTV 2021.IX.27.-kora reggeli hírei   Vasárnap este 6 órakor zártak az urnák a németországi szövetségi parlamenti választásokon. Az exit poll eredmények a voksok 26 (SPD) nyert, 24 % kapott (CDU), harmadik helyre a Zöldek 14,5 %.

Orbán Viktor miniszterelnök a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén mondott beszédet.

A családokat nem lehet felülírni, a családnak nincs alternatívája, – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a IV. Budapesti Demográfiai Csúcsot értékelve.

Az exit pollok szerint a voksok 26 százalékával Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) nyerte a tegnapi parlamenti választásokat, másodikként 24 százalékot kapott a távozó kancellár, Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU), harmadik helyre a Zöldek futottak be 14,5 százalékkal.

Dél-Korea a kommunikációs csatornák helyreállítására szólította fel vasárnap Észak- Koreát.

Izrael elveszíti az antiszemitizmus elleni háború egyik megalkuvás nélküli élharcosát, aki a zsidó állam biztonságát Németország egyik alapelvévé tette. Angela Merkel azt tervezte, hogy Németország kancellárjaként utoljára Izraelbe utazik.

Belföldi hírek:

A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén. A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: „mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk”, és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában. Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét. Kiemelte, a magyarok nem akarnak „sem letérni, sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez csak akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük.

A családokat nem lehet felülírni, a családnak nincs alternatívája, mindig is a család lesz a mainstream – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a IV. Budapesti Demográfiai Csúcsot értékelve. Novák Katalin a műsorban örömének adott hangot, hogy sokan vettek részt a rendezvényen, amelyen közösen állapították meg: a családnak nincsen alternatívája és a demográfiai problémákkal foglalkozni kell. Hozzátette: mindenki egyetértett abban, hogy a demográfiai problémákra kifejezetten nem a tömeges bevándorlás a megoldás, hanem épp ellenkezőleg, a családok támogatása. A miniszter nagy dolognak nevezte, hogy megállapodás született az állam- és kormányfők között, amelyben kimondták, a családok támogatása kiemelten fontos, a demográfiai problémákat a családtámogatásokkal is

meg lehet oldani, valamint azt is, hogy az európai uniós forrásoknál a demográfiai típusú kihívások kezelésére is kell támogatást adni. Rámutatott: emellett nyolc európai uniós országgal miniszteri szintű megállapodást is kötöttek, amely arról szól, hogy az EU-s javaslatoknál együtt képviselik a családközpontú értékeket, illetve olyan kezdeményezésekkel is előállnak, amelyek előreviszik a családok támogatását Európában.

Még 400 ezer 60 évnél idősebb ember nem olttatta be magát Magyarországon, pedig a koronavírus ellen beoltottak sokkal kisebb eséllyel betegednek meg, illetve sokkal enyhébbek a tüneteik – mondta Rusvai Miklós virológus. A virológus azt mondta, a jelenlegi adatok nagyjából megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel, de a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen lévők és az elhunytak között nagyon alacsony az oltottak száma. A fertőzöttek száma mindenképpen növekedni fog – tette hozzá -, az oltás abban segít, hogy kevesebben kerüljenek kórházba, lélegeztetőgépre, illetve kevesebben haljanak bele a koronavírus okozta

megbetegedés következményeibe. Rusvai Miklós elmondta: a nemzetközi trendek szerint világszerte már a hatodik hullámnál tartunk, ezek közül a harmadik volt a legerősebb, azóta csökkenő tendenciát mutat az új fertőzöttek, halottak száma. Magyarországon is feltehetően a harmadik hullám volt a legerősebb, várhatóan a negyedik és a továbbiak egyre gyengébbek lesznek. Remélhetőleg két év alatt ez a vírus is „belesimul” a klasszikus koronavírusok, a náthavírusok trendjébe – tette hozzá.

Külföldi hírek:

Vasárnap este 6 órakor zártak az urnák a németországi szövetségi parlamenti választásokon, ami után nyilvánosságra hozták az exit poll eredményeket. A ZDF szerint a voksok 26 százalékával Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) nyert, másodikként 24 százalékot kapott a távozó kancellár, Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU), harmadik helyre a Zöldek futottak be 14,5 százalékkal. Utánuk sorrendben a szabaddemokraták (FDP) végeztek, akik 12 százaléknyi voksot tudhatnak magukénak, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százaléknyi szavazatot szerzett, az ötszázalékos bejutási küszöbön pedig a szélsőbaloldali Die Linke egyensúlyoz.

Mindez azonban változhat, mert a levélben szavazók számáról egyelőre semmit sem tudni. Választási szakértők szerint a koronavírus-járvány miatt a levélben szavazók aránya jelentősen nőhetett a 2017-es 28,6 százalékhoz képest, akár az 50 százalékot is elérheti.

Olaf Scholz győzelmi hangulatú eredményváró berlini beszédében azt mondta, hogy az új kormány három fő feladatának a klímaváltozás megállítását, a társadalmi szolidaritás előmozdítását, valamint az ipar megreformálását tekinti. Az SPD elnöke kiemelte, hogy az SPD egy pragmatikus és optimista párt, amely már többször megmutatta, hogy igenis tud kormányozni, és megígérte, hogy az összes programpontjukat megvalósítják.

Armin Laschet, a CDU kancellár-jelöltje azt jelentette be, hogy a történelemben először hárompárti kormánykoalíció jöhet létre Németországban, és mindent megtesz azért, hogy ő legyen Németország

következő kancellárja. A CDU főtitkára már konkrétan meg is nevezte a Jamaica- koalíciót, melyben a CDU a Zöldekkel és az FDP-vel közösen irányítana.

Izrael elveszíti az antiszemitizmus elleni háború egyik megalkuvás nélküli élharcosát, aki a zsidó állam biztonságát Németország egyik alapelvévé tette. Angela Merkel azt tervezte, hogy Németország kancellárjaként utoljára Izraelbe utazik. Ez egyértelmű jele volt a német vezető abszolút elkötelezettségének Izrael Állam iránt. A látogatást azonban az utolsó pillanatban törölték az afgán kormány összeomlása és a menekültek sürgős mentése miatt. Merkel ebben is Németország történelmi adósságát látta. Nemcsak az Izrael és Németország közötti biztonsági viszonyban, ami a katonai felszerelések értékesítésében és a hadseregek közös gyakorlataiban is megmutatkozik, hanem a polgári együttműködésben és a fontos német hozzájárulásban a demokrácia és a civil társadalom megerősítésében Izraelben. Merkel szorosra fűzte a diplomáciai koordinációt, sőt két évente közös kormányüléseket is létrehozott a két kormány között. Ugyanakkor nem zárkózott el soha a bátor kritikától az izraeli vezetőkkel folytatott személyes megbeszélésein, különösen a Benjamin Netanjahuval folytatott találkozóin.

A radikális iszlamista tálibok helyi tisztségviselői betiltották a szakállak leborotválását a dél-afganisztáni Hilmend tartományban – közölte az afgán sajtó. Háfiz Rasíd Hilmend, a tálibok tájékoztatási és kulturális igazgatója az Etilaatroz című helyi lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a döntés a vallási szabályokat fenntartó tartományi rendőrségnek a helyi fodrász szalonok tulajdonosaival tartott tanácskozásán született. A tálib hatóságok a közösségi médiában közétett hivatalos körüzenetben figyelmeztették a fodrászokat annak következményeire, ha bizonyíthatóan levágták valakinek a szakállát. Ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra. A tálibok augusztus közepén vették át a hatalmat. Azóta felszámolták a koedukált felsőoktatást, a nőknek kötelezővé tették a hidzsáb, azaz a muszlim fejkendő viseletét, s néhány tartományban nem engedik őket dolgozni, leszámítva az egészségügyet és az oktatást. Ezen felül a lányoknak megtiltották, hogy a 6. osztályon túl iskolába járjanak.

Ezrek vonultak ki a tunéziai főváros, Tunisz utcáira vasárnap, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a gyakorlatilag rendeleti úton kormányzó Szaíd Kaisz elnökkel szemben. A megmozdulások a főváros központi részén található Habíb Burgiba sugárúton zajlottak, ahol a 2011-es tüntetéseket is tartották, amelyek megdöntötték az akkori államfő, Zejn el-Abidin ben Ali uralmát. A tüntetők a többi között „le a puccsal” és „Szaídnak mennie kell” jelszavakat skandáltak. A tiltakozás arra irányul, hogy az államfő visszavonja július óta hozott intézkedéseit, amelyekkel a többi között felfüggesztette a parlament működését, menesztette a kormányfőt, és a közelmúltban rendkívüli intézkedések életbe léptetésével és az alkotmány egyes részeinek felfüggesztésével kiterjesztette törvényhozói és végrehajtó hatalmi jogköreit. Az ellenzék és Szaíd bírálói államcsínynek minősítették a történteket az észak-afrikai arab országban, ahol a 2011. évi „arab tavasz” után demokratikus államrendet vezettek be.

Dél-Korea a kommunikációs csatornák helyreállítására szólította fel vasárnap Észak- Koreát. A szöuli országegyesítési tárca „jelentőségteljesnek” nevezte az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapártban magas tisztséget betöltő Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húgának szombati bejelentését, miszerint a két ország bizonyos feltételek megléte esetén konstruktív párbeszédet folytathat a viszony javításáról, ideértve egy esetleges csúcstalálkozó lehetőségét is. A két szomszédos állam hosszú szünet után júliusban állította helyre a forródrótot Szöul és Phenjan között. Nem sokkal később a phenjani vezetés ismét bontotta a rendszeres kapcsolattartást biztosító összeköttetést tiltakozásul az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatok miatt.

Gazdaság hír:

Üres polcok jellemzik az élelmiszerboltokat az Egyesült Királyságban, a termékhiány nem csak a hétköznapi emberek életét befolyásolja, de súlyos problémák elé állítja az üzleteket, és az éttermeket is. Olyan alap élelmiszerekhez nem lehet hozzájutni, mint a csirke-, a pulyka- és a sertéshús, de a sört is nélkülöznie kell az embereknek.

A munkaerőhiánynak, és a brexitnek köszönhető korlátozások együttesen súlyos rendellenességeket okoznak az élelmiszerellátásban.
A szállítmányozó cégek állományából a legfinomabb becslések szerint is 100 ezer sofőr hiányzik, már a Covid előtt sem volt elég kamionos, ám az egészségügyi korlátozások ezt katalizálták. Előbb 14 ezer európai kamionsofőr hagyta el az Egyesült Királyságot, és közülük csupán 600 tért vissza, illetve a hivatásos jármű vezetői tesztek is elmaradtak, így sokan nem jogosultak a kamionozásra.

A legismertebb vendéglátó láncoknál, mint például a Costa, a McDonald’s és a Greggs is érezhető az áruhiány, ami értelemszerűen nem kerülte el a Tescót, a Morrisonst, az Asdát és Sainsbury’st sem.

Időjárás:

Ma már változékonyabb, felhősebb időre készülhetünk. Helyenként záporeső, elvétve egy-egy zivatar is előfordulhat. Néhol kissé megélénkül az északi szél, másutt marad a 25 fok feletti meleg.

Este is hasonló lesz az időjárás, változó felhőzet, elszórtan egy-egy gyenge zápor valószínű.

A hőmérséklet jellemzően 21 – 28 fok közé emelkedik.