A BreuerPress és a HetiTV hírösszefoglalója
A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén. A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: „mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk”, és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában. Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét. „Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket” – jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak „sem letérni, sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük. Emlékeztetett: ezt az együttműködést az alaptörvény is szentesíti, amikor kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A keresztény alapokon álló demokráciában az államnak nemcsak feladata, de kötelessége is a hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át a nemzetig – értékelt.”Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nem csak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben” – jelentette ki. Ezért – folytatta – 2010 óta Magyarországon, a Kárpát-medence magyarlakta területein 150 új magyar templomot építettek és több mint háromezer hazai és külhoni templomot megújítottak.
A családokat nem lehet felülírni, a családnak nincs alternatívája, mindig is a család lesz a mainstream – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a IV. Budapesti Demográfiai Csúcsot értékelve. Novák Katalin a műsorban örömének adott hangot, hogy sokan vettek részt a rendezvényen, amelyen közösen állapították meg: a családnak nincsen alternatívája és a demográfiai problémákkal foglalkozni kell. Hozzátette: mindenki egyetértett abban, hogy a demográfiai problémákra kifejezetten nem a tömeges bevándorlás a megoldás, hanem épp ellenkezőleg, a családok támogatása. A miniszter nagy dolognak nevezte, hogy megállapodás született az állam- és kormányfők között, amelyben kimondták, a családok támogatása kiemelten fontos, a demográfiai problémákat a családtámogatásokkal is meg lehet oldani, valamint azt is, hogy az európai uniós forrásoknál a demográfiai típusú kihívások kezelésére is kell támogatást adni. Rámutatott: emellett nyolc európai uniós országgal miniszteri szintű megállapodást is kötöttek, amely arról szól, hogy az EU-s javaslatoknál együtt képviselik a családközpontú értékeket, illetve olyan kezdeményezésekkel is előállnak, amelyek előreviszik a családok támogatását Európában. Novák Katalin arról is beszélt, hogy a teltházas közönséget látva záróbeszédekor erődemonstrációnak érezte a kétnapos csúcstalálkozót. A rendezvényen a politikusok mellett családszervezetek képviselői, filozófusok, a vállalati szféra képviselői és tudósok találkozhattak, cserélhettek gondolatokat, miközben olimpiai bajnokok is vallottak a család fontosságáról, és kulturális program is várta a résztvevőket.
Még 400 ezer 60 évnél idősebb ember nem olttatta be magát Magyarországon, pedig a koronavírus ellen beoltottak sokkal kisebb eséllyel betegednek meg, illetve sokkal enyhébbek a tüneteik – mondta Rusvai Miklós virológus. A virológus azt mondta, a jelenlegi adatok nagyjából megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel, de a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen lévők és az elhunytak között nagyon alacsony az oltottak száma. A fertőzöttek száma mindenképpen növekedni fog – tette hozzá -, az oltás abban segít, hogy kevesebben kerüljenek kórházba, lélegeztetőgépre, illetve kevesebben haljanakbele a koronavírus okozta megbetegedés következményeibe. Rusvai Miklós elmondta: a nemzetközi trendek szerint világszerte már a hatodik hullámnál tartunk, ezek közül a harmadik volt a legerősebb, azóta csökkenő tendenciát mutat az új fertőzöttek, halottak száma. Magyarországon is feltehetően a harmadik hullám volt a legerősebb, várhatóan a negyedik és a továbbiak egyre gyengébbek lesznek. Remélhetőleg két év alatt ez a vírus is „belesimul” a klasszikus koronavírusok, a náthavírusok trendjébe – tette hozzá.
Ötvenegy határsértőt tartóztattak fel egy csoportban a rendőrök és a katonák Szeged-Gyálarét külterületén vasárnap délelőtt – közölte a rendőrség a honlapján. A csoport tagjai szír és szomáliai állampolgárnak vallották magukat. A határsértőkkel szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el.
Külföldi hírek:
Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint. Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett kutatás alapján az SPD és a CDU/CSU is a szavazatok 25 százalékát gyűjtötte össze. A másik országos köztelevízió, a ZDF exit pollja szerint az SPD 26 százalékot, a CDU/CSU 24 százalékot szerzett. A harmadik helyen a Zöldek állnak, az ARD szerint 15 százalékkal, a ZDF szerint 14,5 százalékkal. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az ARD adatai alapján 11 százalékos, a ZDF felmérése szerint 12 százalékos eredményt ért el. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt az ARD szerint 11 százalékot, a ZDF szerint 10 százalékot szerzett. Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) mindkét exit poll szerint 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, így az is előfordulhat, hogy kiesik a Bundestagból.
Az Izraeli Védelmi Erők egyik tisztje és egy katona súlyosan megsérült vasárnap hajnalban a palesztin fegyveresekkel folytatott tűzharcokban egy letartóztatási akció közben Júdea és Szamáriában, közölte az izraeli katonai szóvivő. Az izraeli csapatok a művelet során megöltek öt palesztin fegyveres terroristát. Ez volt a legtöbb haláleset eredményező összecsapás az elmúlt hetekben izraeli csapatok és palesztin fegyveresek között Júdea és Szamáriában. A letartóztatási akció öt különböző helyszínen zajlott, és az izraeli hadsereg szerint egy Hamász-sejtre irányult, amely a közeljövőben jelentős terrortámadást akart végrehajtani Izraelben. A 24 éves tiszt és a 21 éves katona az elit Duvdevan terrorelhárítási egység tagjai, Dzsenin közelében sérültek meg és a haifai Rambam Orvosi Központba szállították őket több lőtt sebbel. A Ynet hírportál szerint a kórházban több műtéten estek át, amíg állapotuk stabilizálódott. A sürgősségi osztály vezetője, Dr. Hani Bahusz közölte, a katonák további műtétek előtt állnak, de életüket már nem fenyegeti közvetlen veszély.
A horogkereszt szimbólum legújabb használata az Izrael elleni tiltakozások során, a júdea-szamáriai feszültségek fokozódása közben történt Hebronban – írja a The Times of Israel. Palesztin tüntetők egy horogkeresztes náci zászlót tűztek ki szombaton a Hebron melletti Beit Ummar faluban. A zászlót egy villanyvezetékre erősítették az IDF katonáinak egyik őrhelyének közelében. A IDF katonái végül lelőtték a vezetékről a zászlót. Nem ez volt az első eset, a palesztinok már korábban is használták a náci horogkereszt szimbólumot az Izrael elleni tiltakozások során. Idén augusztusban egy júdea-szamáriai izraeli katonai előőrs ellen tiltakozó palesztinok egy horogkereszttel kombinált Dávid-csillagot gyújtottak fel.
Irakban elfogató parancsokat adtak ki több ember ellen, mert a félautonóm Kurdisztán régióban részt vettek egy konferencián, amelynek keretében a diplomáciai kapcsolatok normalizálását követelték Izraellel más arab országok mintájára – közölte a legfőbb iraki igazságügyi tanács. Eddig a pénteki konferencia legalább öt résztvevőjével szemben adtak ki elfogatóparancsot. Az amerikai békekommunkációs központ rendezvényén a szervezők szerint több mint háromszáz iraki állampolgár volt jelen. „Izrael állam békében a kezét nyújtja nektek” – írta Naftali Bennett izraeli kormányfő Twitter-oldalán a konferencia résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a békefelhívás az iraki nép soraiból, nem pedig a bagdadi vezetéstől jön. A bagdadi kormány és a kurdisztáni regionális vezetés is elítélte a tanácskozást. Az iraki hatóságok bejelentették, hogy a konferencia többi résztvevője ellen is jogi lépéseket fognak tenni, amint sikerül azonosítani őket. Az érintettek egyike Viszám al-Hardan, Anbár tartomány egyik befolyásos törzsi vezetője, akinek Szahva nevű, szunnita harcosokból álló milíciája a kormányerők oldalán áll.
A radikális iszlamista tálibok helyi tisztségviselői betiltották a szakállak leborotválását a dél-afganisztáni Hilmend tartományban – közölte az afgán sajtó. Háfiz Rasíd Hilmend, a tálibok tájékoztatási és kulturális igazgatója az Etilaatroz című helyi lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a döntés a vallási szabályokat fenntartó tartományi rendőrségnek a helyi fodrász szalonok tulajdonosaival tartott tanácskozásán született. A tálib hatóságok a közösségi médiában közétett hivatalos körüzenetben figyelmeztették a fodrászokat annak következményeire, ha bizonyíthatóan levágták valakinek a szakállát. Ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra. A tálibok augusztus közepén vették át a hatalmat. Azóta felszámolták a koedukált felsőoktatást, a nőknek kötelezővé tették a hidzsáb, azaz a muszlim fejkendő viseletét, s néhány tartományban nem engedik őket dolgozni, leszámítva az egészségügyet és az oktatást. Ezen felül a lányoknak megtiltották, hogy a 6. osztályon túl iskolába járjanak.
Ezrek vonultak ki a tunéziai főváros, Tunisz utcáira vasárnap, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a gyakorlatilag rendeleti úton kormányzó Szaíd Kaisz elnökkel szemben. A megmozdulások a főváros központi részén található Habíb Burgiba sugárúton zajlottak, ahol a 2011-es tüntetéseket is tartották, amelyek megdöntötték az akkori államfő, Zejn el-Abidin ben Ali uralmát. A tüntetők a többi között „le a puccsal” és „Szaídnak mennie kell” jelszavakat skandáltak. A tiltakozás arra irányul, hogy az államfő visszavonja július óta hozott intézkedéseit, amelyekkel a többi között felfüggesztette a parlament működését, menesztette a kormányfőt, és a közelmúltban rendkívüli intézkedések életbe léptetésével és az alkotmány egyes részeinek felfüggesztésével kiterjesztette törvényhozói és végrehajtó hatalmi jogköreit. Az ellenzék és Szaíd bírálói államcsínynek minősítették a történteket az észak-afrikai arab országban, ahol a 2011. évi „arab tavasz” után demokratikus államrendet vezettek be.
Dél-Korea a kommunikációs csatornák helyreállítására szólította fel vasárnap Észak-Koreát. A szöuli országegyesítési tárca „jelentőségteljesnek” nevezte az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapártban magas tisztséget betöltő Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húgának szombati bejelentését, miszerint a két ország bizonyos feltételek megléte esetén konstruktív párbeszédet folytathat a viszony javításáról, ideértve egy esetleges csúcstalálkozó lehetőségét is. A két szomszédos állam hosszú szünet után júliusban állította helyre a forródrótot Szöul és Phenjan között. Nem sokkal később a phenjani vezetés ismét bontotta a rendszeres kapcsolattartást biztosító összeköttetést tiltakozásul az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatok miatt.
Három héttel az októberi csehországi parlamenti választások előtt készített felmérés szerint a centrista ANO mozgalom nyerné a megmérettetést, de szorosan mögötte végezne ellenzéki hárompárti koalíció, a Spolu – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Kantar CZ készített a közszolgálati Cseh Televízió számára. A harmadik helyet a Kalózok és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) kétpárti koalíció foglalná el. A Cseh Televízió által vasárnap nyilvánosságra hozott eredmények szerint az ANO 24,5 százalékot kapna, ami három százalékkal kevesebb, mint augusztusban. A Spolu szövetséget 23 százalék támogatná, két százalékkal több, mint augusztusban, míg a kalózok-polgármesterek koalíciót 20,5 százalék, két százalékkal kevesebb, mint egy hónapja. Rajtuk kívül bekerülne még a képviselőházba, amely a parlament alsó háza, 11,5 százalékkal a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) és öt százalékkal Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM). Az SPD támogatottsága másfél százalékkal nőtt, a kommunistáké nem változott. Az ANO kormánykoalíciós partnerének, a Cseh Szociáldemokrata Pártnak a támogatottsága jelenleg az öt százalékos parlamenti küszöb alatt van.
Békülékenyebb hangot ütött meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) élére történt megválasztása után Florin Citu vasárnap. A román miniszterelnök azt mondta: kész minden olyan parlamenti frakcióval tárgyalni a (kisebbségben maradt) kormány támogatásáról, amely nem akar politikai válságot, a többi párt azonban – megmaradt koalíciós partnerén a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) kívül – egyelőre elzárkózik ettől. Citu abban bízik, hogy a szintén tisztújtás előtt álló USR-PLUS új vezetőségével sikerül majd tárgyalóasztalhoz ülnie a – kormányból éppen miatta kilépett – szövetség újbóli kormányzati szerepvállalásáról. Citu szerint ez akkor lehetséges, ha az URS-PLUS „nem szövetkezik többé” a vírustagadó, nacionalista, szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), illetve korábbi közös politikai ellenfelükkel, a legnagyobb frakcióval rendelkező, de 2019 óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párttal(PSD). Citu elutasította az USR-PLUS és párton belüli ellenfelei azon bírálatát, miszerint a PSD-vel akar „összeállni”, újraalakítva a Ponta-kormány idején működő Szociálliberális Szövetséget (USL), csakhogy hatalmon maradjon. A miniszterelnök PNL-elnökké választása alakalmával több ízben leszögezte: a PSD-t tartja pártja legfőbb ellenségének. Azt viszont képmutatásnak nevezte, hogy egyesek „USL 2.0”-t látnak abban, ha kormánya – a politikai válságot elkerülendő – a PSD-től kap parlamenti támogatást, viszont az szerintük nem „szövetség”, ha az USR-PLUS a PSD-vel és az AUR-ral fog össze a kormány megbuktassa érdekében.
Recep Tayyip Erdogan török elnök egy amerikai hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy Ankara akar még orosz Sz-400-as rakétavédelmi rendszert vásárolni. A rendszerből az első ütegeket 2019-ben szerezte be Moszkvától, ami heves reakciót váltott ki Washington részről. Minderről vasárnap számolt be a Habertürk tekintélyes török hírportál. A török államfővel, aki az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának keretében tartózkodott az Egyesült Államokban, a CBS amerikai tévécsatorna készített interjút. A beszélgetés vasárnap került adásba. A riporter, Margaret Brennan azt kérdezte Erdogantól, hogy országa vásárol-e még az orosz légvédelmi rendszerből? A török vezető pedig a következőképpen válaszolt: „Mi az hogy? Természetesen.” Erdogan hozzátette: „ezek után senki nem avatkozhat bele, hogy a védelmi rendszerek terén melyik országtól mit és mennyit veszünk”. „Ezt mi döntjük el” – nyomatékosította.
Gazdaság hírek:
Huszonötödik alkalommal ellenőrzik közúti mérésekkel a gépkocsik környezetvédelmi állapotát hétfőtől péntekig Budapesten és három vidéki nagyvárosban – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Azt írták: az akcióban a járművek esetleges problémáira hívják fel a figyelmet, az erősen szennyező autókat időszakos vizsgálatra rendelhetik be. A közúti közlekedés zöldítése a forgalomban lévő kocsik műszaki állapotának javításával, rendszeres karbantartásukkal is elősegíthető. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. szervezésében megvalósuló akció negyedszázados múltra tekint vissza. A hagyományos őszi ellenőrzéssorozatban a hazai gépkocsiállomány átlagos környezetvédelmi állapotát mérik fel, a változását vizsgálják és értékelik – ismertették. Idén is öt napon keresztül végeznek várhatóan 6-700 közúti mérést Budapesten, Győrben, Pécsett és Szegeden. A területileg illetékes Közlekedési Felügyeletek munkatársai minden nap másutt, a fővárosban 15, a vidéki megyeszékhelyeken öt-öt helyszínen dolgoznak majd.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak – közölte a gazdaságkutató. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg, mínusz 0,5 pont lett az előző havi mínusz 0,6 pontot követően. Az üzleti bizalmi index értéke 6,5 pontra javult az augusztusi 6,1 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 20,3 pontra romlott az előző havi mínusz 19,7 pontról. Az üzleti szférán belül szeptemberben csak az ipari bizalmi index romlott kissé (féléves, szinte folyamatos javulás után), de így is ez volt a legoptimistább ágazat szeptemberben. A többi szektor az előző havinál bizakodóbb lett, különösen az építőipar. Mindegyik ágazatban több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, kivéve a kereskedelmet, ahol lényegében azonos az arányuk.
