Napi Tóra, RaDar
|
 |
|||
|
||||
Softim hetiszakasz 3. kommentár, 5781. Elul 2.
Háborúba vonuló őseinkhez a csata előtt a kohén szólt, utolsó gondolatként ezt mondta: „Ki az az ember, aki fél és gyenge a szíve, menjen és térjen haza” (20:8). A kommentárból kiderül, hogy a bölcsek ezt az utasítást különbözőképpen értelmezték, Rabbi Akiva nézete alapján szó szerint kellett érteni, vagyis olyanra, ki nem tud helytállni a harcban, mert fél a kirántott kard látványától, nincs szükség. Ezzel szemben Rabbi Joszé Háglili véleménye az volt, hogy az menjen haza, aki fél a kezében lévő (általa elkövetett) bűnök következményétől”. Ehhez tette hozzá a breszlávi Rav Náhmán: „akit megérint a „kezében lévő bűntől való félelem, azon úrrá lesz a helytelen cselekedetéből fakadó szomorúság és elkeseredettség érzése”. A szomorúságról jegyezte meg a kárlini Rabbi Aharon, hogy „önmagában nem bűn, de módot ad arra, hogy bűnök jöjjenek a világra”. Úgy tűnhet mintha neheztelnünk kellene a szomorúság érzésére, sőt, talán megkérdőjeleződik a szomorúsághoz való jogunk. Ez nem lenne túl igazságos, mert érnek minket veszteségek, csalódások, rossz időszakok és rossz napok, amikor – bár igyekszünk ezeket is Isten akarataként elfogadni – egyszerűen nem tudunk nem szomorúak lenni. Folyt. köv.
Szép napot mindenkinek!
19.00: RaDar
