Az ilyen lehallgatások nem nagyon kerülnek a napvilágra

Az ilyen lehallgatások nem nagyon kerülnek a napvilágra

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a gyűlöletbeszédről, valamint a lehallgatási ügyről.

 

Az elnök arra a kérdésre, hogy a hivatala tud-e vizsgálatot kezdeményezni azon politikusokkal szemben, akiknek nyilatkozatai akár gyűlöletbeszédnek is tekinthetők, úgy felelt, csak abban az esetben léphetne fel a NAIH, ha ezt a gyűlöletbeszédet valamilyen adatbázisból venné, legyen az valós, netán vélt. Hozzátette, már többször is találkoztak ezzel a kérdéssel, emlékeztetett arra, amikor a munkatársai megpróbálták lebeszélni a megszólalástól, amikor az történt, hogy egy ügyvéd a tárgyaláson azt kérdezte a bírótól, hogy az zsidó származású-e. Bár nem történt adatkezelés, mert választ nem kapott az illető, de akkor úgy döntöttek, felhívják a figyelmet erre az esetre. Ugyanígy történt egy másik eset kapcsán, amikor 2006-ban a tüntetők a Kossuth téren hallgatták az egyik felszólalót,aki neveket sorolt, akik szerinte zsidószármazásúak. Akkor is azt nyilatkozták, az ilyen adatok felsorolása nem jogszerű, jogellenes adatkezelés. Nem csak adatkezelési oldala, hanem véleménynyilvánítási oldala,ám Péterfalvi Attila szerint mindez nem fér bele ebbe a kategóriába. Véleménye szerint nagyon rossz irány, ha a politikai kommunikációt ebbe az irányba viszik. Saját véleményként az elnök azt mo9ndta, számára az ilyen kifejezések nem tartoznak a véleménynyilvánításba, ez túllépi azt a határt, ami egy demokratikus országban nem megengedett.

A NAIH vezetője elmondta, a szabadsága lejártával most kezdték meg értékelni a lehallgatási ügyben rendelkezésre állóhíreket, információkat, napokon belül hoznak döntést, indítanak-e vizsgálatot, eljárást. Azt is látni kell – tette hozzá, ez nem egy magyar ügy, vannak nemzetközi vonatkozásai is, több országban is előfordult a Pegasus szoftver neve. Ebből az következik, hogy nem lehet megtudni, milyen világpolitikai játszmák miatt robbant ki ez az ügy. Az itthoni vizsgálatoknál azt kell kideríteni, történt-e adatkezelés, az milyen volt. Hogy miként robbant ki az ügy, annak vannak aktuálpolitikai, de akár történelmi tanulságai is – jegyezte meg az elnök, mert az ilyen lehallgatások nem nagyon kerülnek a napvilágra.

Arról nincs Péterfalvi Attilának információja, hogy más országok adatvédelmi hatóságai vizsgálódnának. Hozzátette, nem egyszerű, hiszen a nemzetbiztonsági adatkezelés, az nemzeti kompetencia, bűnügyek esetében pedig a jogszabályok rendelkeznek arról, hogy kik és milyen indokkal rendelhetnek el lehallgatást. Az Európai bíróság egyébként a magyar nemzetbiztonsági adatkezelés ellen emelt szót, hiszen az ebből a célból elrendelt megfigyeléseket egy kormánytag, az igazságügyi miniszter engedélyezi, akihez nem tartoznak a szolgálatok, nem pedig egy független személy.  Ugyanakkor az is igaz, az adatvédelmi hatóságnak van joga, a GDPR rendeletnek köszönhetően a nemzetbiztonsági vizsgálatoknál ellenőrizni, panasz esetén eljárást folytatni, de mindezt hivatalból is megteheti.

Ami a vélt megfigyeléseket illeti, Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet, az újságírók nincsenek kivéve a törvény hatály alól, megfelelőindokkal akár velük szemben is lehet titkos megfigyelést alkalmazni. Amennyiben ezek jogszerűek, akkor nemlehet ezt belevenni a Magyarországgal szemben hangoztatott jogállamisági kérdésbe – mondta el a NAIH elnöke. Azt ne várja senki, hogy konkrét adatok fognak elhangozni, mert itt minősített ügyekről van szó.

Péterfalvi Attila szerint arra is nagyon kell figyelni, hogy például az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában, ami elsősorban egy szakmai alapon működő testület, ne uralkodjék el a politika, ellenkező esetben pont a szakmaiságnak van vége. Vannak zárt információk, amiket meg kell őrizni, ahogy ezt tette a NAIH is, amikor elvégezte a Nemzetbiztonsági Hivatal teljes auditját, ám a minősített adatokra a bizottság nem voltkíváncsi.