Napi Tóra

|
![]() |
|||
Mátot-Mászé hetiszakasz 2. kommentár, 5781. Támmuz 25.
És mondták Mózesnek: Szolgáid fölvették a harcosok összegét, kik kezünk alatt voltak és nem hiányzik közülük senki sem (31:49) A hadsereg vezetői ezt követően jelentős mennyiségű és összegű felajánlást adtak – egyfajta hálaáldozat gyanánt – át Mózesnek. A bölcsek a következőképpen magyarázzák ennek a felajánlásnak a célját: A hadsereg parancsnokai így szóltak Mózeshez: „Egyik emberünk sem engedett meg magának erkölcstelenségnek a Midján elleni harc során, de nem mondhatjuk, hogy erkölcstelen gondolatok nem jutottak eszünkbe.” Rav Joszef Saul Nathanson kifejti: e tanítás arról szól, hogy az Örökkévaló a jó cselekedeteken túl, jutalmazza a jó gondolatokat is, de a bűnös gondolatokért nem büntet. Ennek oka az, hogy amikor az embernek van egy jó gondolata (bár nem sikerült megvalósítania), az azt jelenti, hogy legalább bizonyos mértékig legyőzte a rossz ösztönt. Ennek megfelelően megérdemli, hogy díjazzák. Hasonlóképpen, ha az embernek bűnös gondolata van, és nem vétkezik, az is annak a jele, hogy legyőzte a jécer hárá-t. Nem érdemli meg, hogy megbüntessék ezért a gondolatért, éppen ellenkezőleg, elismerésre méltó teljesítmény, hogy nem hajtotta végre. Ez vezette a hadsereget vezetőit, hogy hálaadó áldozatot mutassanak be, mivel felismerték, hogy erkölcstelen gondolataik voltak, mégsem vétkeztek.
Szép napot mindenkinek!















