A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei
Belföldi hírek:
A Fidesz-kabinet már 2017-ben döntést hozott az új nemzeti oltóanyaggyár építéséről, a koronavírus-járvány pedig igazolta annak szükségességét; Magyarország önellátó lehet oltóanyagokból – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László közölte, nem lehet még tudni, meddig és milyen formában marad velünk a koronavírus, oltóanyagra ugyanakkor a jövőben is szükség lehet, akár az új variánsok ellen, akár a felnövekvő generációk számára. Az államtitkár felidézte, hogy a nemzeti oltóanyaggyár tervezése már 2017-ben megkezdődött. „A döntést a patrióta szemléletmód alapozta meg, ami 2010 óta jellemzi a magyar gazdaságpolitikát” – fogalmazott. Ennek lényege – folytatta – bizonyos területeken az önellátás, ami különösen válsághelyzetben fontos. „Az elmúlt egy év is megmutatta, hogy enélkül mennyire kiszolgáltatott és sérülékeny tud lenni egy ország, gyakorlatilag élet-halál harc folyt maszkokért, lélegeztetőgépekért, fertőtlenítőszerekért. Ezekből mi, magyarok elegendő kapacitást építettünk ki az elmúlt évben” – mutatott rá.
Folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, annak összege jövőre már a félhavi nyugdíj összege lesz a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára – mondta el Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. Közölte, a jövő évi költségvetésben is benne van a fedezete a 13. havi nyugdíj következő részletének. Az intézkedés 2,5 millió embert érint Magyarországon. „Emellett bízunk abban, hogy jövőre is tudunk nyugdíjprémiumot fizetni, mert a gazdaság növekedése lehetővé teszi” – mondta a miniszter.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály megsemmisítését kérve. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a jelentette be, hogy összegyűlt az ehhez szükséges ötven képviselői aláírás, így a beadványt már postára is adta. A jogszabály értelmében szinte a teljes magyar felsőoktatást alapítványokba szervezi a kormányoldal, és mintegy ezermilliárd forintnyi közvagyont felügyelnek majd a jövőben „a Fidesz pártkatonái” – mondta.
Június 14-ig olyan diákok jelentkezését várják a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra, akik már felvételt nyertek a világ legjobb egyetemeinek valamelyikére, alap- vagy mesterképzésre – mondta a fiatalokért felelő helyettes államtitkár. Rácz Zsófia hozzátette: az ösztöndíj éves anyagi támogatást biztosít, fedezi a tandíjat, a lakhatási, az utazási és az étkezési költségeket annak érdekében, hogy a tehetséges fiatalok tudjanak tanulmányaikra koncentrálni, és a lehető legtöbb tudást szerezzék meg az egyetemen. Elmondta: a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram két részből áll, az első felében a felvételiző hallgatókat támogatták. A mostani, már felvételt nyert fiataloknak szóló rész ösztöndíjasait várhatóan július közepén hirdetik ki.
A három betűből és három számból álló jelenlegi rendszámtáblákból néhány éven belül már nem lehetne többet kiadni. A szükséges informatikai és egyéb fejlesztések elvégzése után ezért 2022. július 1-jétől négy betűből és három számból álló rendszámtáblákat vezetnek be – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai és parlamenti államtitkára. Schanda Tamás a minisztérium közleményében hozzátette, az átállás felmenő rendszerben történik meg, az új formátumú táblákat az újonnan forgalomba helyezett járművek kapják meg jövő nyártól. A jelenlegi karakterkészlet használatával már csak néhány évig biztosítható a rendszámok kiadása. A mostanit felváltó formátum tartósan megoldja a gépkocsik hatósági jelzéssel való ellátását – fejtette ki. Az államtitkár a közleményben kiemelte: „a felmenő rendszerű bevezetés semmiféle adminisztrációs többletterhet nem jelent a tulajdonosok, üzemeltetők számára, kiadásaikat nem növeli. A forgalomban lévő hatósági jelzések a továbbiakban is használhatók, azokat nem kell új táblákra cserélni. A hosszabb rendszámok a járműpark természetes ütemű megújulásával, fokozatosan váltják majd fel a régieket”.
Külföldi hírek:
Jichák Hercog volt munkapárti politikus lesz Izrael tizenegyedik államelnöke a hét év után leköszönő Reuven Rivlin utódja. Hercogra 87-en szavaztak a kneszet választásra jogosult 120 képviselője közül, míg a másik induló, Mirjam Perec 26 voksot szerzett a honatyák körében. A 60 éves Hercog édesapja, Háim Hercog Izrael hatodik államfője volt 1983 és 1993 között. Nagyapja, Jichák HaLevi Hercog 1936-től 1959-ig Izrael askenázi főrabbija volt. Hercog 2018 óta a Szohnut, az egész világ zsidó diaszpóráját összefogó ügynökség elnöke, de előtte 2013-tól a szociáldemokrata Munkapárt vezetője és kormányfőjelöltje, s a parlamenti ellenzék vezetője volt. Megválasztása utáni első beszédében Hercog kijelentette, hogy hidakat akar építeni az izraeli társadalom csoportjai, valamint Izrael és a zsidó diaszpórák között, ösztönözni kívánja a vállalkozói szellemet, küzdeni fog az antiszemitizmus és az Izraellel szembeni gyűlölet ellen, és mindent megtesz, hogy megőrizze az ország demokratikus alapjait. Izraelben az államelnök főként reprezentatív feladatokat lát el szertartásokon és ünnepségeken, de a parlamenti választások után ő nevezi meg és kéri fel kormányalakításra az általa koalíció megalakítására legesélyesebbnek ítélt jelöltet, és ő dönt a kegyelmi kérvényekről is.
A Polgárvédelmi Parancsnokság ajánlására a gázai határ 7 kilométeres körzetében lévő közösségek egyes házaiban a védett helységek ablakait egy 32 mm-rel vastagabb acéllemezekre cserélik a Szderotban történt eset után, ami egy 5 éves fiú halálát okozta, amikor egy gázai rakéta repesz áttört az ablakon. Az Izraeli Védelmi Erők szerint az ezt kiváltó lőszer csak ezen a területen releváns, és a hatóságok feltérképezik azokat az épületeket és házakat, ahol nagyobb a kár lehetősége, és kicserélik az ablakokat.
Magyarország háromszázezer adag AstraZeneca vakcinát adott kölcsön Szlovéniának, hogy az fel tudja gyorsítani oltási kampányát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ljubljanában, Janez Jansa kormányfővel és Janez Poklukar egészségügyi miniszterrel közösen. Kiemelte: azért tudnak segíteni, mert Magyarországon van elegendő oltóanyag ahhoz, hogy mindenkit be tudjanak oltani, aki regisztrált. „A világjárvány még inkább világossá tette számunkra, hogy a szomszédokkal való egymásra utaltság és kölcsönös függés milyen komoly jelentőséggel bír” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: minél sikeresebben védekeznek a szomszédos országok, annál nagyobb biztonságban vannak a magyarok is.
Tovább enyhítenek a lengyel járványügyi korlátozásokon június 6-ától: létszámkorlátozás mellett konferenciák és vásárok rendezhetők, és 150-re emelik az esküvők és nyilvános rendezvények maximális létszámát – jelentette be az egészségügyi miniszter. Adam Niedzielski elmondta: az összes járványügyi mutató javul, dinamikusan csökken a fertőzések és a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma; a vírusteszteknek csak mintegy egy százaléka pozitív. Aláhúzta, hogy a május eleje óta fokozatosan bevezetett, a többi európai országhoz képest szerinte nagyvonalúbb nyitásnak nem lett következménye újabb fertőzéshullám. Tegnapi adatok szerint egy nap alatt a közel 38 millió lakosú Lengyelországban 664 embernél mutatták ki a vírusfertőzést. Kifejezetten a Covid-19 betegség miatt 31, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 97 beteg hunyt el. A kórházban kezeltek száma 3984-re csökkent.
Sikerült megoldani a legfőbb problémákat az Egyesült Államokkal a 2015-ös iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokon – közölte Haszan Róháni iráni elnök, miközben az osztrák fővárosban folytatódtak az egyeztetések. Az elnök szerint kormányzata már „megtette és befejezte” munkáját ezzel kapcsolatban, és „hű maradt ígéretéhez”, hogy megszünteti az Iránnal szembeni amerikai szankciókat. Hozzátette: amennyiben van rá akarat, az iráni atomalkut még az augusztusban véget érő elnökségének ideje alatt vissza lehet állítani. „Az, hogy a bécsi tárgyalások jelenleg jól haladnak, az emberek türelmének, a kormány közvetítésének és a legfőbb vezető Ali Hamenei ajatollah iránymutatásainak köszönhető. Nagy árat fizettünk ezekért a győzelmekért” – hangsúlyozta Róháni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte: a koronavírus először Indiában megjelent B.1.617-es variánsának csak a delta, B.1.617.2-es mutációja számít aggodalomra okot adónak, a másik kettő nem. A WHO heti járványügyi jelentése szerint a B.1.617.2-höz képest alacsonyabb fertőzési mutatókat figyeltek meg a többi változatnál. A WHO korábban az egész B.1.617-es variánst aggodalomra okot adónak minősítette, ám kedden jelezte, hogy annak csak az úgynevezett delta változata számít továbbra is annak. A variáns B.1.617.1-es, úgynevezett kappa változatát immár csak „érdeklődésre okot adó” mutációként tartják számon, míg a B.1.617.3-as változatát már annak sem, tekintve, hogy viszonylag ritkán fordul elő.
Az Európai Bizottság a schengeni térség megerősítésére irányuló stratégiát mutatott be, amelynek célja, hogy hatékonyabbá tegye az Európai Unió külső határainak felügyeletét, továbbá, hogy fokozza a térség belső védelmét, úgy, hogy nem korlátozza az övezeten belüli a szabad mozgást. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos a stratégiát bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EU-nak az érdeke, hogy kívülről ellenállóbbá és biztonságosabbá váljon, belülről pedig még szabadabbá. A javaslat fényében a bizottság 2027-ig egy 10 ezer fős parti és határvédelmi egységet hozna létre a Frontex keretén belül, a kívülről érkező fenyegetések elhárítása végett, ugyanakkor szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tenne lehetővé arra vonatkozólag, hogy a schengeni övezethez tartozó tagállamok helyesen alkalmazzák-e a schengeni megállapodás szabályait, amelyek biztosítják a térségen belüli szabad mozgást.
Gazdaság:
Huszonkét jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás összesen közel 7 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesült a Magyar multi programban, az Európai Unió támogatásával. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban meghirdetett pályázat nyerteseinek szóló okleveleket György László, az Innovációs és Technológiai minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára adta át. A politikus közölte: azok az országok sikeresek, amelyek patrióta gazdaságpolitikát folytattak az elmúlt 120 évben, megvannak a maguk multinacionális vállalatai, amelyek otthonuknak tekintik a hazájukat.
