Napi Tóra- Beháálothá hetiszakasz 5. kommentár, 5781. Sziván 16.
|
 |
|||
 |
||||
Beháálothá hetiszakasz 5. kommentár, 5781. Sziván 16.
„És beszélt Mirjám és Áron Mózes ellen…” (12:1). A prágai Maharal írja: „A Jalkut Simoni midrás idézi e verset: „Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja az ajkát” (Mislé 10:19). Ez Mirjámra utal, aki Mózes ellen beszélt. Az idézett vers második feléről azt mondja a midrás: „azért bölcs, mert féken tartja a száját”. A midrás elbeszélése szerint két udvaronc állt meg Hadrianusz császár előtt. Az egyik azt állította, hogy a beszéd előnyösebb a hallgatásnál, míg a másik az ellenkezőjét gondolta. Aki azt állította, hogy a beszéd előnyösebb, kifejtette érveit: „Beszéd nélkül a királyokat nem lehet megkoronázni, a halottakat nem temetik el, a menyasszonyokat nem lehet dicsérni szépségükért, és nem lehet üzletet kötni”. Ezután a másik udvaronc ismertette a csend melletti érveit. A beszédet preferáló hirtelen arcon ütötte. Miért ütötted meg? – kérdezte a császár. „Én beszédben – melyről úgy vélem, hogy előnyösebb a hallgatásnál – mondtam el az érveim, ő – aki a csendre szavaz – mondja el csendben! A midrás így folytatja: Salamon király nem azt mondta, hogy szájkosarat kell tenni a szánkra, hanem azt, hogy tartsuk vissza ajkunkat attól, hogy más ember ellen szóljon”. A Maharal szeint „úgy tűnik, a midrás középső része azt tanítja, hogy csak akkor szabad beszélni, ha erre szükség van. Beszéd nélkül nem lehet elérni semmit, még a csend helyessége mellett sem lehet némán érvelni. Mindazonáltal a hallgatás előnyösebb, ha nincs szükség közlésekre, mert akkor nem mondhatunk olyan dolgokat, amelyeket nem lett volna szabad. Másrészt a midrás arról is szól, hogy a sértő kivételével minden más beszéd megengedett. Nem illik csöndben ülni, ha másokkal vagyunk, de ettől még a túl sok beszéd tilos”. A Maharal összességében ötféle beszédet különböztet meg: (1) beszéd micva ügyében, például a Tóra tanulmányozása. (2) bűnös beszéd: a hazugság vagy a láson hárá. (3) utálatos beszéd, vagyis minden olyan, amely nem szolgál konstruktív célt, a Maharal szerint ebbe a kategóriába tartozik közléseink nagyobb hányada. (4) a szeretett beszéd, azaz a jó jellemvonások erényeinek magasztalása, illetve a rossz jellemvonások téves voltára való rávilágítás. (5) a megengedett beszéd, vagyis az üzleti és más profán szükségletekhez szükséges beszéd.
Szép napot mindenkinek!
