Irán körülbelül 28 kilogramm uránt 90% -ra dúsítson, ami elegendő ahhoz, hogy előállítson egy nukleáris robbanófejet, amely megegyezik az Egyesült Államok Hirosimára dobott bombájával, a második világháború idején.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter megismételte álláspontját,
miszerint Iránnak vissza kell térnie a 2015-ös atomalkuban foglaltakhoz.
„Biden elnök nagyon egyértelműen kijelentette, hogy ha Irán újra teljes mértékben teljesíti a JCPOA [Közös Átfogó Cselekvési Terv] szerinti kötelezettségeit, az Egyesült Államok is ugyanezt tenné” – mondta Blinken újságíróknak.
Ha Irán visszatér az egyezséghez, az Egyesült Államok egy „hosszabb és erősebb megállapodás” kiépítésére fog törekedni, amely más kifejezetten problémás kérdésekkel is foglalkozna.
„Irán számos területen nem teljesíti a követelményeket, és időbe telik, ha meghozza ezt a döntést, hogy visszatérjen a [megállapodásban] vállaltakhoz, és időbe fog telni nekünk felmérni, hogy teljesíti-e kötelezettségeit” – mondta Blinken, hangsúlyozva: „Még finoman szólva sem tartunk ott.”
Biden más megközelítést alkalmaz az iráni és a világhatalmak közötti 2015-ben aláírt nukleáris megállapodást illetően, mint Donald Trump volt elnök, aki csaknem három évvel ezelőtt kilépett a 2015-ös alkuból.
Irán pedig fokozatosan kivonta magát a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségei alól.
Az Iszlám Köztársaság egyértelművé tette, hogy nem fogja újratárgyalni az eredeti megállapodást. Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter a múlt héten sürgette Bident, hogy „válasszon egy jobb utat” és arra figyelmeztetett, hogy a lehetőség elvész, ha Washington további iráni engedményekhez ragaszkodik.
Sor került az első beszélgetésre Blinken és Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter között.
„Remek beszélgetést folytattunk ma Gabi Askenázival, megvitatva az USA és Izrael közötti szilárd partnerséget” – írta Blinken. „Izrael biztonsága iránti elkötelezettségünk szent és sérthetetlen, és várom, hogy együtt dolgozzunk a külügyminiszterrel és másokkal közös céljaink elérése érdekében”.
„Szeretném tisztázni a JCPOA-val kapcsolatos álláspontomat, melyet minden kollégámmal megosztok, amikor találkozom velük szerte a világon. A 2015-ös megállapodáshoz való visszatérés, még ha egy hasonló, kisebb javításokat eszközölt megállapodás is, operatív és stratégiai szinten rossz megállapodás. Ezért egy ilyen megállapodást nem szabad lehetővé tenni.”
„Irán nemcsak Izraelt fenyegeti, hanem az egész világot. Ha a 2015-ös iráni megállapodás megvalósult volna, Irán végül bombához jutott volna, mert a megállapodás nem tartalmazott korlátozásokat és felügyeletet annak megakadályozására. A mai Irán nem a 2015-ös JCPOA-t aláíró Irán” – hangsúlyozta Kochavi.(izraeli vezérkari fönök )
„Kétségtelen, hogy Irán olyan katonai nukleáris képességekkel rendelkező ország kíván lenni, amelyeket ha úgy dönt, használhat … Irán dönthet a bomba készítés irányába haladásról. Ennek az elemzésnek a fényében utasítottam az izraeli hadsereget, hogy készítsen több operatív tervet, és ezeken a terveken dolgozunk, és a következő évben kidolgozzuk őket… A kormány fogja eldönteni, hogy felhasználja-e őket.”
A katonai hírszerzés egykori főnöke, Ámosz Jadlin nyugdíjazott vezérőrnagy, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) igazgatója szerdán az intézet éves konferenciáján felszólalva kijelentette, hogy Izraelnek párbeszédet kell folytatnia az Egyesült Államokkal arról, hogyan kezeljék Irán nukleáris törekvéseit.
Kochavi ugyanazon konferencián tett megjegyzéseire hivatkozva Jadlin a következőt mondta:
„Kochavi tisztázta az Iránnal kötött megállapodás azon fajtáját, amelyhez nem kellene visszatérnünk. A védelmi körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy a 2015-ös megállapodás rossz, de azt nem árulta el, hogy milyen kéne legyen a megállapodás és hogyan lehetne javítani rajta.”
„Izraelnek szoros párbeszédet kell folytatnia az Egyesült Államokkal arról, hogyan kell kezelni Iránt. Az Irán viselkedésével kapcsolatos összes optimista feltételezés tévesnek bizonyult”- tette hozzá.
„Jobb lenne egy ideiglenes megállapodás megkötésére törekedni, hogy fenntartsák a szankciókat és megbeszéléseket folytassanak a feltételek javításáról. Orvosolni kell azt a megszüntetési záradékot, amely lehetővé teszi Irán számára, hogy közelebb kerüljön a bombához, valamint javítani kell az ellenőrzésekkel és fegyverekkel kapcsolatos záradékon is”- vélekedett Jadlin.
Gadi Eizenkot, az Izraeli Védelmi Erők volt vezérkari főnöke is felszólat szerdán konferencián, és észrevételeiben hangsúlyozta az Izrael és az arab államok közötti együttműködés fontosságát az Egyesült Államokkal együtt, Irán nukleáris ambícióinak leküzdésére.
Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér, a hadsereg korábbi vezérkari főnöke azonban jelezte, hogy szerinte Kochavinak nem kellett volna ilyen észrevételeket tennie nyilvánosan.
„Egy nukleáris képességű Irán veszélyt jelent a világra, a régióra és kihívást jelent Izrael biztonságára nézve. Természetesen Izraelnek fel kell készülnie arra, hogy minden módon megvédje magát, de a tűréshatárokat zárt helyiségekben határozzák meg ”- mondta Gantz egy sajtótéjékoztatón.
Az izraeli biztonsági kabinet a hét végén összeül, hogy megvitassa a 2021-es védelmi költségvetést, ideértve az Izraeli Védelmi Erők kérését, hogy 4 milliárd sékelt (365,4 milliárd Ft) adjanak hozzá a költségvetéséhez, mivel Izrael nem hagyta jóvá az éves költségvetést .Ezen túlmenően, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Aviv Kochavi altábornagy további 3 milliárd sékelt kért az Irán elleni esetleges támadás finanszírozására, hogy meghiúsítsa atomfegyver iránti erőfeszítéseit. Az elmúlt évben az Izraeli Védelmi Erők már kapott egy 2,5 milliárd sékel összegű kiegészítést a költségvetési szükségleteinek kielégítésére.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter várhatóan támogatni fogja Kochavi követeléseit.
A vezérkari főnök tervei az Iszlám Köztársaságban végrehajtandó esetleges támadáshoz már tavaly tavasszal benyújtásra kerültek, amikor kiderült, hogy az irániak nagyon előrehaladott szakaszba léptek az urándúsításra szolgáló centrifugák új generációjának kifejlesztésében.
Ezek a centrifugák 6-10-szer gyorsabban tudják dúsítani az uránt, mint az előző generáció.
Az új centrifugák bevezetése több hónappal lerövidíti a folyamatot, hogy Irán körülbelül 28 kilogramm uránt 90% -ra dúsítson, ami elegendő ahhoz, hogy előállítson egy nukleáris robbanófejet, amely megegyezik az Egyesült Államok Hirosimára dobott bombájával, a második világháború idején.Irán több új centrifugát üzembe helyezett a natanzi dúsító létesítményben, de a legtöbbjük júliusban megsemmisült.
Az új iráni centrifugák kifejlesztésének befejezése nagy aggodalmat keltett Izraelben, mivel ez azt jelzi, hogy Irán már rendelkezik atomfegyverrel, vagy hogy képes néhány héten belül legyártani – akárcsak Észak-Korea.
Ilyen helyzetben Izraelnek, az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak nem lesz elegendő idejük diplomáciai vagy katonai eszközök előkészítésére egy nukleáris képességekkel rendelkező Irán megfékezésére.
Ezért Kochavi több mint hat hónappal ezelőtt úgy döntött – az amerikai elnökválasztás eredményeitől függetlenül – megkezdi a pontos és romboló katonai lehetőség előkészítését, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy megakadályozza az esetleges áttörés elérését Irán nukleáris erőfeszítéseiben.
Forrás: Ynet, Új Kelet online ,IDF, Jediotahronot nyomán .
