De ennél nagyobb kihívás, hogy a világ megismerje például Csontváry nagyságát
Baán László, a Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget projekt kormánybiztosa a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a különleges épületekről, a filantrópia fontosságáról, a kortárs művészet támogatásáról.
A főigazgató elmondta, a koronavírus-járvány miatt a múzeumok még zárva vannak, ha minden jól megy, akkor talán egy kései tavaszi nyitásban lehet reménykedni, ám addig az online felületeken vannak jelen. Már megvannak a tervek, hogy amennyiben kinyitnak, milyen kiállításokkal várják az érdeklődőket.
Baán László, a Liget Projekt kapcsán arról beszélt, hogy az építési beruházások folyamatban vannak, ezek közül kiemelte a Magyar Zene Házát, amelyet a CNN is a világ nyolc legjobban várt épülete közé sorolta, annak minden különlegességével, Fujimoto tervezésében. Az épület a tervek szerint 2021 végén nyílik meg. Mindeközben a Néprajzi Múzeum építése is nagyon jó ütemben halad, ez 2022 tavaszán nyílhat meg. Mindkét tervezett épület helyén eddig sem zöldfelület volt – jegyezte meg a kormánybiztos, de különleges például a már átadott múzeumi mélygarázs, ahol például a képtárból vett művek másolataival tudja az ember felismerni, hogy melyik szinten hagyta a járművét.
Kérdésre válaszolva Baán László kifejtette, a Ligetben található épületek a későbbi korokban is jelentősek lesznek, azaz várhatóan hatással lesznek az utókorra is, ilyen jelentős múzeumépítési hullám a 19. század végén, a 20. század elején zajlott Magyarországon. A mostani építkezés egy kormányzati döntésnek köszönhető, ahol jóval nagyobb léptékben lehetett gondolkodni. Azt is látni kell, világszínvonalú szakemberek, világszínvonalú épületek lesznek a Ligetben, amik biztosan meghatározzák Magyarország, Európa, de a világ kulturális életét is az elkövetkezendő száz évben.
Korábban a Ligetben volt a Közlekedési Múzeum, amelynek a helyére a Magyar Innováció Háza kerülne, míg a Közlekedési múzeum pedig az Északi Járműjavító helyére kerül, az épületet már tervezik, néhány éven belül át is adják a közönségnek.
A 19. században még nagyon is jellemző volt itthon is a filantrópia, jelentős adományozók éltek, akik komolyan támogatták a hazai múzeumokat, gyűjteményeket. A főigazgató kifejtette, nagyon reménykedik abban, hogy ez az adakozó kedv újra tapasztalható lesz, egyelőre „csak” a magyar állam az, amelyik egyre jelentősebb szerepet vállal. Külön is beszélt Baán László a kortárs művészet fontosságáról, hozzátéve, sajnos Magyarország le van maradva ezen a területen, lenne még mit tenni az egyre népszerűbbé váló kortárs művészet támogatásáért. Több kiállítás, több vásárlás kell, mert ezzel nem csak az alkotókat, hanem a kultúrát is lehet támogatni. De ugyanilyen kiemelkedő feladat, hogy a magyar művészet korábbi nagyszerű alkotóit is megismertessék a világgal, ezért is szervezett a Szépművészeti egy kiállítást a Nyolcak műveiből Párizsban, de ennél nagyobb kihívás, hogy a világ megismerje például Csontváry nagyságát.
