A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.12.02.-reggelén
A Kneszet feloszlatására és az előrehozott választások kiírására vonatkozó törvényjavaslat
Vasárnap váratlanul lemondott Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Kiderült, hogy ő is ott volt azon a szexpartin, amelyet pár nappal korábban számolt fel a belga rendőrség a járványügyi szabályok megszegése miatt.
A képviselő közleményben ismerte el, hogy részt vett az összejövetelen. Egy 25 fős bulit számolt fel a belga rendőrség Brüsszelben pénteken, írta több helyi lap is. A rendőrség azért ment ki egy bárba, mert ott a járványügyi előírásokat megszegve emberek gyülekeztek. A belga lapok azt írták, hogy a felszámolt gyülekező egy „szexparti” volt 25 férfi részvételével, ahol az Európai Parlament egyik képviselőjét is őrizetbe vették. A belga ügyészség megerősítette a rajtaütés tényét. Sajtóhírek szerint a politikus táskájában kábítószert találtak a rendőrök. A férfi egyébként véres kézzel menekült az orgia helyszínéről, miután lemászott az ereszcsatornán. A brüsszeli ügyészség közleményt juttatott el az Euronewshoz. Ebben az áll, J. S. hátizsákjában drogot találtak. Közleményben reagált Szájer József azokra a sajtóinformációkra, amelyek arról számoltak be, hogy egy – azóta már lemondott – magyar európai parlamenti képviselő is részt vett azon a brüsszeli szexpartin, amit a rendőrség oszlatott fel.
Egyelőre nincs oltásra alkalmas, koronavírus elleni vakcina Magyarországon, de a lakossági igények jelzésére hamarosan elindul a vakcinainfo.gov.hu honlap – mondta az országos tisztifőorvos. Müller Cecília közölte: a lakossági igényfelmérés információkkal szolgál az oltóhelyek pontos megtervezéséhez. „Sokféle forgatókönyvünk van attól is függően, milyen típusú vakcina érkezik az országba” – hangoztatta. Kijelentette: ha az oltóanyag korlátozott számban áll rendelkezésre, sorrendet állítanak fel, első körben az egészségügyi ellátórendszerben dolgozókat, a védekezés első vonalának résztvevőit, utána a krónikus betegeket oltják be. A hivatásrendi tesztelésekről elmondta, hogy az e körben elvégzett 181 506 tesztszámot most vezetik át a hivatalos adatbázisba, így az összesített mintavételi adatszám nőni fog. Így összesen 1 835 286 az eddig Magyarországon elvégzett tesztek száma, ezek egy része laboratóriumi PCR-teszt, egy része pedig a már a hetek óta alkalmazott antigéngyorsteszt – ismertette.
Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni – erről beszélt a karácsony kapcsán egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán. Hozzátette: a karácsonyi időszakra vonatkozó szabályokról szerdán vagy legkésőbb a jövő heti kormányülésen, december 9-én születik döntés. A járvány második hullámának tetőzéséről a miniszter kérdésre válaszolva azt mondta: a szakértői becslések december eleje és január vége közé teszik. Harmadik hullám pedig remélhetőleg nem lesz, mert sikerül vakcinát szerezni – jegyezte meg. A miniszter beszámolójában kitért arra, hogy a területi közigazgatás ellátja a járvány elleni fellépéssel kapcsolatos feladatokat, 18 ezer helyen végeznek naponta szűrést, minden iskolai dolgozót tesztelnek, nem csak a tanárokat.
A kormány azt kéri az Európai Uniótól (EU), hogy kezdje újra a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Thaifölddel, Malajziával és Fülöp-szigetekkel – nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter, miután részt vett az EU-s és a délkelet-ázsiai külügyminiszterek konferenciáján. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, a világjárvány nyomán felgyorsultak azok a változások, amelyek új időszámítást indítottak a világgazdaságban és a világpolitikában. „Ezek a változások elhozták a lehetőséget arra, hogy a kelet és a nyugat együttműködését a kölcsönös tisztelet és közös érdekek alapján megerősítsük. A magyar gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdasága, ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy a világkereskedelem minél szabadabb és minél tisztességesebb legyen” – emelte ki.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a kormányt, hogy még idén egyezzen meg a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról. A DK gazdasági szakértője azt mondta, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi egyeztetése után úgy tűnik, hogy jövőre „nem lehet érdemi minimálbéremelés”. Dávid Ferenc úgy fogalmazott: ennek alapján biztosnak tűnik, hogy 2021-ben nemcsak a szlovák és a lengyel, de a román minimálbér is magasabb lesz a magyarnál.
Külföld:
Lengyelország és Magyarország az EU német soros elnökségének új javaslataira vár az uniós költségvetési csomaggal kapcsolatban, jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő tegnap este, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök másfél órán át tartó varsói egyeztetése után. Müller szerint a lengyel és a magyar álláspont világos:
az uniós költségvetés kapcsán lehetséges az új megállapodás, ennek viszont összhangban kell lennie az uniós alapszerződéssel, a júliusi EU-csúcs záró következtetéseivel.
A miniszterelnök hétfő este találkozott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel. A tárgyalás témája az új uniós költségvetés volt, mellyel szemben Magyarország és Lengyelország politikai vétót helyezett kilátásba, ha a tervezet nincs összhangban az uniós alapszerződéssel és a júliusi EU-csúcson született megállapodással. Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán osztotta meg követőivel, hogy a napot Varsóban misével kezdte.
Emberek közé hajtott egy autós a németországi Trierben egy sétálóutcában, a város polgármesterének tájékoztatása szerint ketten meghaltak, tízen megsebesültek. Wolfram Leibe a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy ámokfutás történt a belvárosban. A trieri rendőrség egy Twitter-bejegyzésben közölte, hogy az autó vezetőjét őrizetbe vették. További részleteket nem ismertettek. A Südwestrundfunk (SWR) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint szemtanúk azt mondták, hogy az autós szándékosan gázolt el gyalogosokat a sétálóutcában.
Az új, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció érdekérvényesítési eszköztárának várhatóan része lesz a jogállamisági nyomásgyakorlás – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Sztáray Péter emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak „pillanatnyilag még nincs” hivatalosan megválasztott elnöke, de „munkahipotézise” szerint az Joe Biden lesz. Kifejtette: a Biden-adminisztráció alatt várhatóan nagyobb lesz a diplomácia hangsúlya, a Joe Biden által megnevezett kül- és biztonságpolitikai jelöltek mind olyan személyek, akik „a hagyományos multilaterális diplomáciában hisznek”. Sztáray Péter arra számít, hogy „a liberális értékek és célok” fognak előtérbe kerülni, amelyek között a migráció, az abortusz és a gender kérdéseit említette. Álláspontja szerint várhatón több ideológiai alapú nyomásgyakorlás fogja jellemezni az új adminisztrációt, és „több demokráciaexport valószínűsíthető”. „Ha az amerikai érdekek nem érvényesülnek kellőképpen, a jogállamisági nyomásgyakorlás is része lesz az eszköztárnak” – fogalmazott.
Az iráni parlament beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely véget vetne a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek a nukleáris létesítményekben, lehetővé tenné, hogy az iszlám köztársaság 20 százalékosan dúsított uránt állítson elő, valamint bővítené a centrifugák számát a natanzi és a fordói atomlétesítményekben. A törvényjavaslattal Teherán nyomást akar gyakorolni az európai országokra, hogy könnyítsenek az energiaipari szankciókon, és biztosítsanak hozzáférést a nemzetközi bankrendszerhez. A 290 fős iráni parlamentben 251-en szavaztak a javaslat mellett. Több képviselő a Halál Amerikára! Halál Izraelre! jelszavakat skandálta a voksolást követően. A javaslat akkor emelkedik törvényerőre, ha egy újabb szavazáson a parlament, valamint az Őrök Tanácsa is elfogadja azt. A tervezet először augusztusban került napirendre, majd Mohszen Farizade iráni atomtudós meggyilkolását követően új lendületet nyert. Farizade tagja volt a Forradalmi Gárdának, és a nyugati országok a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos, AMAD nevű program egyik vezetőjeként tartották számon.
Benny Ganz védelmi miniszter Kék-Fehér pártja várhatóan támogatja majd a Kneszet feloszlatására és az előrehozott választások kiírására vonatkozó törvényjavaslatot szerdán, amikor az izraeli parlament szavazásra bocsátja a kérdést – közölték az izraeli hírcsatornák azt latolgatva, hogy mekkora esély lehet két éven belül a negyedik választás kiírására – számol be a Times of Israel. Benjamin Netanyahu miniszterelnök Likud pártja, valamint a Kék-Fehér párt szinte folyamatos nézeteltérésben voltak hatalommegosztó koalíciójuk májusi kezdete óta, de a két párt közti kapcsolatok a költségvetési határidő közeledtével az elmúlt hetekben mélypontra kerültek. Ganz döntése véget vet minden olyan reménynek, mely szerint a rotációs megállapodás részeként jövő ősszel ő váltja Benjamin Netanjahut a miniszterelnöki poszton, és alig fél év után véget vet a két párt megállapodásának.
Gazdaság:
Jelentős befektetési hullám indulhat a napenergia területén Magyarországon a következő években, a napenergia a legjobb megújuló energiaforrás az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a harmadik Budapest Energy Summit online tartott nemzetközi konferencián. Kaderják Péter hozzátette: a kormány idén elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében kiemelt feladat a környezetbarát napenergia hasznosításának növelése, ez folytatódni fog a következő években. Magyarország 2020-ban rekordokat dönt ezen a területen, az akcióterv 2030-ig legalább 6000 megawatt napenergiatermelő-kapacitás üzembe helyezését ösztönzi. Jelezte: ez év végére a napenergiatermelő-kapacitás elérheti a 2000 megawattot, ez több mint a duplájára nőtt az utóbbi két évben.
Időjárás:
Szerdán, a párás, ködös, fagyos reggelt követően, északon, északkeleten és keleten vékonyodhat el nagyobb eséllyel a felhőtakaró, arrafelé lehet bízni napsütésben. A nyugati országrész fölött ritkul ugyan a párásság, de felhős marad az ég, sőt délnyugat felől vastagodó felhőtakaró húzódik a nyugati országrész fölé. Élénkül kissé a délies légmozgás.
Éjjel a Dunántúl felett tovább vastagodik a felhőzet, míg keleten párásság, ködfoltok a valószínűbbek. Hajnaltól, a Nyugat-Dunántúl térségében gyenge havas esőre, esőre, illetve a hőmérséklet függvényében ónos esőre van kilátás!
A hőmérséklet jellemző átlaga szerda reggel -6 – -1, szerda délután északnyugaton +1, délkeleten +5, csütörtök reggel -3 – +1,csütörtök délután északnyugaton +1, délkeleten +6 fok körül alakul.
