A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei
Az Országgyűlés háromnapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben. A képviselők hétfőn az államfő által visszaküldött előterjesztésről szavazhatnak újra, míg kedden további húsz indítványról döntenek. Az ülés hétfőn 13 órakor kezdődik, először megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Szokolay Zoltán korábbi MDF-es képviselőről, majd a napirend előtti felszólalások következnek. A parlament első döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagjává választhatja Gottfried Pétert, aki a tisztségről lemondó Báger Gusztáv helyét veheti át a testületben. A Ház ezt követően ismét szavazhat a családi gazdaságokról szóló törvényről, amelyet Áder János államfő megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek, majd Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője tiszteletdíjának csökkentéséről határozhatnak. A képviselők az első ülésnap további részében két órában tehetnek fel azonnali kérdéseket a kormány tagjaink. Az Országgyűlés kedden húsz előterjesztésről szavazhat. Egyebek mellett döntés várható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetéséről, a kormány otthonteremtési akciótervéhez kapcsolódó módosításokról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának új jogállásáról. A szavazásokat követően kilenc javaslat általános vitáját bonyolítják le, így terítékre kerül például a kormány börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő törvénymódosítási javaslata. A parlament ülése december 7-én, hétfőn ér véget, amikor a képviselők újra két órában kérdezhetik a kormány tagjait.
A Magyar Orvosi Kamara javaslatait figyelembe véve a kormány kihirdette az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló kormányrendeletet, amely rögzíti a jogviszonnyal járó munkaügyi feltételeket és a bérezésre vonatkozó szabályokat is – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárca közleménye szerint a jogszabály újabb jelentős előrelépés az egészségügyi életpályát választók, azon belül az állami egészségügyi szolgáltatásban dolgozók megbecsülésében. Emlékeztettek: a kormány az elmúlt években több ütemben emelte az orvosok bérét, azonban jövőre ennél is jelentősebb orvosi béremelési programot indít, emellett zajlik az ápolók átfogó béremelési programja és emelkedik a háziorvosi praxisok támogatása is. A béremelésekkel párhuzamosan a 2021. április 1-től bevezetendő egészségügyi szolgálati jogviszony kiszámíthatóbb, átláthatóbb foglalkoztatási és bérezési körülményeket teremt az állami egészségügyi szolgáltatásban dolgozóknak. A jogviszony megteremtésével cél az állami egészségügyi ellátás biztonságának garantálása és színvonalának emelése, valamint azon foglalkoztatási anomáliák és visszaélések megszüntetése, amelyek az állami és magán egészségügyi szolgáltatás átfedéseiből keletkeztek, ezáltal a betegellátás rovására mentek – emelték ki a közleményben. Hozzátették: a koronavírus miatti veszélyhelyzetre tekintettel az érintett dolgozóknak – ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő átlépést választják – elegendő az erre vonatkozó új szerződéseiket 2021. március 31-ig megkötniük. Az Emmi tájékoztatása szerint a rendelet többek között rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony személyi hatályát, a munkaszerződés tartalmi elemeit, a munkaköri besorolásra, a munkaidőre, illetményre, juttatásokra, végkielégítésre, próbaidőre, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat. Mindezzel az érintett dolgozóknak erősebb jogszabályi védelmet nyújt.
Tízmillió dollárral járul hozzá Magyarország az amerikai Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány azon céljához, hogy egy múzeumot és egy kutatóközpontot építsen fel Washingtonban – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter tudatta, a kormány a héten írta alá a szerződést az Egyesült Államok Kongresszusa által 27 évvel ezelőtt létrehozott alapítvány tervéhez való hozzájárulásról. A lengyel és magyar történelmi emlékezet közösségét mutatja, hogy a lengyel kormány is komoly összeget ajánlott fel – írta. A miniszter kiábrándítónak tartja azokat a nemzetközi politikai törekvéseket, amelyek a kommunizmus bűneinek relativizálására és a kommunista ideológia képviselőinek mentegetésére irányulnak. Kommunista diktatúrák emberek tízmillióit gyilkolták le, nyomorították meg vagy tették tönkre az életüket. Ezeket a bűnöket nem szabad feledni és nem szabad hagyni azok mentegetését sem – írta, hangsúlyozva: fontos, hogy az utókor is megismerje a kommunizmus valódi arcát és méltó emléket állítson az áldozatoknak.
Lemondott európai parlamenti (EP-) képviselői tisztségéről Szájer József, a lemondás december 31-ével hatályos – közölte a fideszes politikus. Szájer József közleményében azt írta: a lemondását vasárnap nyújtotta be David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének, döntése egy „hosszabb ideje tartó gondolkodás végére tesz pontot”. A politikus hangsúlyozta: lemondása nincs összefüggésben az európai színtéren most zajló, „minden eddiginél ádázabb küzdelem” tartalmával, a mostani vitában egyetért a magyar kormány álláspontjával, és támogatja azt. A képviselő úgy fogalmazott: egy ideje a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára. Harminc éve szolgálja Magyarországot hivatásos politikusként, túlnyomó részében az európai terepen dolgozott. Feladatait igyekezett lelkiismeretesen ellátni, a magyar emberek, a választói érdekeit képviselni – tette hozzá.
Az elmúlt tíz évben a nemzeti együttműködés rendszere teljesen „rátenyerelt” a Balatonra – jelentette ki az LMP társelnöke a párt Somogy megyei vezetőjével Siófokon. Kanász-Nagy Máté úgy fogalmazott: a Balaton-partot beépítik, „betonba öntik” természeti értékeinket, ami szembemegy a fenntartható Magyarország jövőjével, és igazságtalan is. Az ellenzéki politikus szerint az lenne a feladat, hogy a jövő generációi számára is megőrizzük a Balaton természeti kincseit, ehelyett azzal, hogy magánkézbe adnak egyre több partszakaszt, elvágják az emberektől a Balatont. A legnagyobb szociális-gazdasági válsághelyzet közepén is luxusszállodákat és -apartmanokat építenek a tó környékén – fogalmazott.
Külföld:
569 új koronavírusos esetet regisztráltak szombaton Izraelben az Egészségügyi Minisztérium szerint, ezzel a járványkitörése óta azonosított fertőzöttek száma 334988-ra emelkedett. Az aktív esetek száma vasárnap reggel 9923 volt, míg a halottaké 2854. A kórházban kezeltek száma 510, közülük 273 súlyos és 82 közepesen súlyos állapotban van. 112 fertőzött szorul lélegeztetőgépre. Szombaton 17472 tesztből 3,3%-lett pozitív. A szombaton végzett tesztek száma jelentősen elmarad a múlt heti átlag napi 50ezertől. Körülbelül 400ezer 10-12. évfolyamos izraeli térhetett vissza majdnem két hónapos szünet után az osztálytermekbe vasárnap reggel. Az Egészségügyi Minisztérium terve szerint a hallgatók legalább heti két napot tanulnak az iskolában, a fennmaradó napokon pedig távoktatásban részesülnek. A diákokat külön tanulmányi csoportokra osztó korlátozások szerint a tanárok legfeljebb négy tanulócsoporttal érintkezhetnek, és maguk a diákok csak két csoport között mozoghatnak. Az iskolák továbbra is követelik az érettségi vizsgák számának csökkentését, mondván, hogy az egy hónapos halasztás nem elegendő az elmúlt évben tapasztalt káosz fényében, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Továbbá az oktatási minisztérium állítólag vizsgálja, hogy tovább csökkenthető-e a vizsgákhoz szükséges anyag mennyisége.
Esmail Ghaani dandártábornok, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz-erőinek parancsnoka Izraelt okolta Mohsen Fakhrizadeh iráni atomtudós likvidálásáért. „Az ellenség (Izrael) nem mer férfiként háborúzni Irán ellen, de Izrael vége közeleg … Ez a merénylet az arrogáns nemzetközi tolvajok egyik kétségbeesett kísérlete” – mondta Ghaani az IRNA hírügynökség szerint. Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető hangsúlyozta a tudós kiiktatásában szerepet játszók elleni büntetőeljárás fontosságát. Az iráni nemzetnek írt levelében Hámenei azt mondta, hogy a merényletet „bűnözők” követték el, és hogy Fakhrizadeh tudományos útja halála után is folytatódik. Fakhrizadeh-t pénteken ölték meg egy rajtaütés során Abszardban, egy faluban, közvetlenül Teherántól keletre. Járműve egy teherautóhoz közelített, amely felrobbant, amikor a közelébe ért. A helyi jelentések szerint ezt követően tűzharcra került sor Fakhrizadeh testőrei és egy közeli autóból előbukkanó fegyveresek között. A támadók megsebesítették Fakhrizadeh-t és legalább három testőrt megöltek, mielőtt elmenekültek.
Az izraeli 13-as hírcsatorna számolt be arról, hogy egy izraeli ultraortodox házaspárnak, akiknek volt már hat, tizenhárom évnél fiatalabb gyermeke, most hármasikrei születtek – értesült a Yeshiva World News. Mose és Támár még csak karkötőkkel tudja megkülönböztetni az egymásra igen hasonlító egypetéjű ikreket, akik közül mindegyik kisfiú. Mose, a boldog édesapa elmondása szerint mindegyik gyerek „Isten csodája, egyik szebb, mint a másik.” „Talán furcsa ilyet mondani, de a koronavírus miatti karantén valójában segítség volt számunkra” – viccelődött Mose. „Támár az egész terhesség alatt otthon tudott lenni, ült vagy feküdt, miközben a gyerekek segítettek a ház körüli munkákban.” Mose azt is elmondta, hogy „több gyereket szerettünk volna még, de talán nem egyszerre. Mindenesetre ez csodálatos áldás, nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy megajándékozott bennünket ennyi egészséges gyermekkel.”
Az egy hét múlva tartandó romániai parlamenti választásokon való részvételre buzdított Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A miniszter Csoma Botonddal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőjelöltjével közösen állt a sajtó elé Kolozsvár főterén, a Mátyás szoborcsoport előtt. Gulyás Gergely fontosnak tartja, hogy a magyar közösség a lehető legerősebb képviselettel rendelkezzék a bukaresti parlamentben. „Ha az RMDSZ-nek sok képviselője van a törvényhozásban, akkor képes lesz a nemzetiségi ügyekben a magyar nemzetiség érdekeit képviselve fellépni. Ezért fontos, hogy minél többen menjenek el szavazni, minden magyar ember érezze a magáénak a szavazást” – fogalmazott.
Csehországban csütörtökön feloldják a koronavírusterjedése elleni óvintézkedések egy részét – jelentette be Jan Blatny egészségügyi miniszter a cseh kormány vasárnapi rendkívüli ülése után. A döntés értelmében bizonyos korlátozásokkal kinyithat az összes üzlet, vendéglő, és működhetnek a szolgáltatások. Az üzletek látogatóinak számát úgy korlátozzák, hogy 15 négyzetméterre jusson egy vásárló. A vendéglők az össze férőhelyük felét használhatják, és négy személyre kell korlátozni az egy asztalnál ülők számát. A nagy bevásárlóközpontokban lévő vendéglátóipari egységek azonban továbbra is zárva maradnak, ételt csak elvitelre adhatnak ki. Megszűnik az éjszakai kijárási tilalom és emelkedik a kültéri közösségi rendezvényeken engedélyezett résztvevők száma a jelenlegi hatról ötvenre. Az arcmaszkok általános használata csütörtök után is érvényben marad. A kormány döntése az iskolákat nem érinti. Az általános iskolások ugyan visszatértek az iskolapadokba, de a negyedik kockázati sávnak megfelelő óvintézkedések mellett – erősítette meg az oktatásügyi tárca.
Szerbia egy nagy kórház, hiszen már minden településen vannak betegek, és mindenhol vagy állandó, vagy ideiglenes járványkórházat alakítottak ki – jelentette ki Predrag Kon, a nyugat-balkáni ország legismertebb járványügyi szakértője a szerbiai közszolgálati televízió vasárnap reggeli híradójának beszámolója szerint. A szakember azt is közölte, hogy korábban Belgrádban regisztrálták a legtöbb fertőzöttet, ám egyre több gócpont alakul ki, és már senki nem érezheti úgy, hogy biztonságban van. A regisztrált fertőzöttek száma vasárnapra Szerbiában 7041-gyel 163 035-re, Koszovóban 639-cel 38 431-re, Észak-Macedóniában 1022-vel 60 723-ra, Montenegróban 618-cal 34 454-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 1279-cel 86 710-re emelkedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 61-gyel 1484-re, Koszovóban 14-gyel 989-re, Észak-Macedóniában 41-gyel 1699-re, Montenegróban héttel 481-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 34-gyel 2576-ra nőtt.
Legalább 43 földművest gyilkoltak le a Boko Haram terrorszervezet iszlamistái Nigéria északkeleti részén – közölte egy helyi polgárőrség vezetője. Babakura Kolo, kinek milíciája a Boko Haram fegyveresei ellen harcol, az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a halottak mellett hatan súlyosan megsebesültek a Maiduguri városának közelében történt támadásban. Hozzátette, hogy nyolc munkást a dzsihadisták elhurcolhattak. Kolo arról számolt be, hogy a földműveseket, akik Koshobe falu rizsföldjein dolgoztak, az iszlamisták megkötözték, majd elvágták a torkukat. „Negyvenhárom holttestet találtunk” – közölte Kolo. Azt mondta, kétség sem fér ahhoz, hogy a támadást a Boko Haram hajtotta végre. Az iszlamisták októberben két offenzíva során 22 földművest gyilkoltak meg Maiduguri térségében.
A megosztott líbiai parlament képviselői megállapodtak abban, hogy az északnyugati Gadámesz városában fognak összeülni egy első hivatalos ülésre – közölték a marokkói Tangerben zajló négynapos megbeszélés résztvevői. A mintegy 180 képviselőből 123 támogatta, hogy az együttes ülést a tunéziai és algériai határhoz közeli városban tartsák meg, és minden szükséges lépést megtegyenek a líbiai képviselőház újraegyesítése érdekében. A zárónyilatkozat azonban nem tett említést időpontról. A tangeri megbeszéléseken részt vevő tárgyalódelegáció elkötelezte magát az elnök- és parlamenti választások megtartása mellett. A líbiai konfliktus szemben álló felei között az ENSZ égisze alatt folytatott béketárgyalások Tuniszban tartott első fordulóján megállapodás született arról, hogy a voksolást 2021. december 24-én rendezik.
Több mint százezren tüntettek hetven francia nagyvárosban a nemzetbiztonsági törvény vitatott módosítása ellen. Párizsban a felvonulást anarchista rendbontók próbálták megzavarni, többen közülük összecsaptak a rendőrökkel, akik közül legalább 23-an megsérültek. Újságíró szervezetek, baloldali pártok, szakszervezetek, jogvédő szervezetek együtt hívták országszerte utcára az embereket az ellen kormányjavaslat ellen, amely alapján a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek, felvételek közzétételét a hatóságok akár 45 ezer eurós bírsággal és egy év szabadságvesztéssel is büntethetik. A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben, amelyekre elsősorban a tavalyi sárgamellényes tüntetések idején voltak példák. A rendőrség tájékoztatása szerint országszerte több mint 133 ezren vonultak utcára, a fővárosban 46 ezren, Lille-ben 3 ezren, Bordeaux-ban 6 ezren, Lyonban csaknem 8 ezren, Strasbourgban 1500-an tiltakoztak békésen. „A törvényjavaslat sérti a véleménynyilvánítási, a tájékoztatási és a sajtószabadságot, röviden a köztársaságunk nyilvánossági alapszabadságait” – írták a szervezők felhívásukban. Ahogy a párizsi tüntetéseken már megszokott, a menethez rendbontó csoportok is csatlakoztak, amelyek egy újságosbódét, a jegybank bejáratát a Bastille téren, és egy éttermet is felgyújtottak a tüntetés útvonalán. Autókat is feldöntöttek, hogy azokból és más tárgyakból barikádokat építsenek, amelyek mögül megdobálták a rendőröket. A feketébe öltözött, csuklyát viselő, nagyon mobilis anarchistáknak könnygázzal válaszoltak a rendőrök.
Montenegró és Szerbia nemkívánatos személynek minősítette egymás nagyköveteit, és kiutasította őket az országból – jelentették be az illetékes külügyminisztériumok. A kezdőlépést Montenegró tette meg Vladimir Bozovic szerb nagykövet kiutasításával, aki a podgoricai külügyminisztérium szerint beavatkozott a montenegrói belügyekbe, megsértve ezzel a vonatkozó nemzetközi jogot. A podgoricai külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy Bozovic a diplomáciai előírásokkal összeegyeztethetetlen módon viselkedett. Hiába figyelmeztették szóban és írásban magatartása elfogadhatatlanságáról, a diplomata újra becsmérelte Montenegrót – állt a közleményben. Bozovic legutóbb azzal vívta ki befogadó országa haragját, hogy Montenegró és Szerbia 1918-as, jogilag megkérdőjelezhető egyesítését „felszabadításnak” és „szabad akaratból hozott döntésnek” nevezte.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes zárlat után is szigorú korlátozásokkal kell számolni Ausztriában – közölte Sebastian Kurz osztrák kancellár. A kancellár tompította a túlzóan optimista várakozásokat a jelenlegi zárlatot követő enyhítésekkel kapcsolatban. Továbbra is szigorú korlátozásokra lehet számítani, és a kormány nem tervez elsietett nyitást. „Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy még heteken, hónapokon át megszorítások mellett kell élnünk” – hangsúlyozta Kurz. A cél az, hogy december 7-e után „óvatos lépésekkel” kinyithassanak az iskolák és a kereskedelmi egységek – tette hozzá. A kormány nyitási stratégiáját azonban a járványgörbe alakulása döntően befolyásolhatja. Ezzel összefüggésben a kancellár említést tett a jövő héten kezdődő tömeges tesztelésről, amelynek célja, hogy lokalizálják a tünetmentes megbetegedéseket, és ezek felderítésével megszakítsák a fertőzési láncolatokat. A kormányfő szerdára ígért cselekvési tervet a sípályák nyitásáról kialakult vitát illetően. Hangsúlyozta, hogy a sípályák jelenleg is zárva vannak, és bármennyire is sajnálja, a szabadidős és sporttevékenységet szolgáló létesítmények nem az elsők között fognak újra nyitni.
Gazdaság:
Véget vet a papírszámlák korának a legújabb adóügyi fejlesztés; az a vállalkozás pedig, amely a papírszámláról elektronikus számlázásra tér át, számlánként akár hétszáz forintot is spórolhat – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Izer Norbert ismertette: 2021-ben ez minden vállalkozásnak gyakorlatilag egyetlen kattintással elérhető lesz, hiszen jövőre az adóhivatalba küldött online számlaadatok az erre irányuló jelzés esetén egyben elektronikus számlaként is funkcionálhatnak. A költségek csökkentése mellett a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelemben is sokat segíthet a legújabb adóügyi fejlesztés – mutatott rá Izer Norbert. Az online számla az adótanácsadók kezdeményezésére egy olyan funkcióval bővül jövőre, amely forradalmasíthatja, és jelentősen olcsóbbá teheti a számlázást – tájékoztatott az államtitkár. Az úgynevezett Online Számla 3.0-ban megjelenő új szolgáltatás lényege, hogy a vállalkozó az egyébként is szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét a teljes elektronikus számla megküldésével is teljesítheti. A számlabefogadó a számlát innen lekérdezheti és letöltheti. Ebben az esetben az adatszolgáltatás az elektronikus számla is egyben, a vállalkozó számlázó programjának mindössze annyi feladata van, hogy ezt az adatküldéskor jelölje – magyarázta az államtitkár. Az adóügyi újítás egyszerű használatát biztosító részletszabályokon jelenleg dolgozik a Pénzügyminisztérium, az erről szóló rendelet még az idén megjelenik – tette hozzá.
Egyéves szünet után decemberben újrakezdik a munkát a vitatott Északi Áramlat-2 gázvezetéken – jelentette be egy illetékes szóvivő. Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése december 5-től folytatódik – számolt be róla az NDR 1 német rádióadó. Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna. Az Északi Áramlat-2 2019-ben azért akadt el, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigeténél. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését.
Könnyű:
A piacenzai galériában kiállították és bemutatták a közönségnek Klimt 23 éve ellopott festményét, amelyre múlt év decemberében bukkantak rá a képtár kertjében elrejtve. A Bildnis einer Frau (egy hölgy arcképe) című festményt december 10-én találták meg kertészek a Ricci-Oddi Modern Művészeti Galéria udvarán, az intézményből lopták el a festményt 1977 februárjában. A kert növényeit metsző kertészek sűrű növényzettel beborított, fémajtóval védett üreget találtak, ott volt elrejtve egy fekete műanyag zsákban a festmény, amely sértetlennek bizonyult. A Klimt-portré végre hazatért. A festmény bemutatása a közönségnek elsősorban a koronavírus-járvány által megpróbáltatásokat átélt Piacenza városának ajándék. A festmény a galéria és a város identitásának részét képezi – közölte Massimo Ferrari, a galéria igazgatója. A szombati ceremóniát a járvány miatt zárt ajtók mögött rendezték, de az interneten élőben közvetítették. A portré az art nouveau mesterének egyik késői festménye, 1916-17-ben készítette, eltűnése a galériából a képzőművészet világának egyik legnagyobb rejtélye volt. A megtalált festmény hátoldalán ott voltak még azok a pecsétek, amelyek azt jelezték, hogy a képet kölcsönadták a galériának, ahol az új kiállítás előkészületei folytak, amikor a lopás történt.
