A magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást. 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.11.17.-reggelén

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.  Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya a  jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek. Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot.Ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

A magyar egészségügyi rendszer felkészült, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb betegszám esetén is képes legyen mindenkinek ellátást biztosítani – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte: a rendszerváltoztatás óta másodszor fordul elő, hogy Magyarországon rendkívüli jogrendet rendeltek el, ennek 90 napos meghosszabbításához az Országgyűlés megadta a hozzájárulását. A kormánynak ebben az időszakban is rendszeresen be kell számolnia a járvány elleni védekezésről, így láthatja mindenki, hogy az Országgyűlés működik – mondta. Gulyás Gergely közölte: a járvány második hulláma idején világszerte és Magyarországon is rosszabbak a számok, de a kormány az elmúlt hónapokat arra használta fel, hogy felkészüljön, és a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak.

A „demokrata ellenzéki szövetség” legkésőbb 2021. október 23-án, az előválasztások lebonyolítása után megnevezi közös miniszterelnök-jelöltjét és a 106 közös egyéni képviselőjelöltjét – olvasható a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös közleményében, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez. Mint írták: a 2022-es kormány- és korszakváltás érdekében újabb döntéseket hoztak a „demokrata ellenzéki szövetség”  pártelnökei a november 15-én tartott harmadik találkozójukon. Az ellenzéki pártelnökök rögzítették, hogy elutasítják a „Fidesz által kezdeményezett választási szabálymódosításokat, és az alaptörvény-módosításba bújtatott közpénzlopást”. Kinyilvánították:  a megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek, és „az alaptörvény-módosítás mögé bújtatva ellopott közpénzt visszaszerzik”. A közös közlemény szerint a pártelnökök értékelték a koronavírus-járvány elleni védekezés helyzetét is.

 

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány el akarja venni az önkormányzatok cselekvőképességét, Budapestet 25 milliárd forintért tennék tönkre, és az önkormányzatok elleni támadások a gazdasági válságkezelés kudarcait akarják elfedni. Karácsony Gergely hétfőn a Facebook-oldalán a Závecz Research múlt héten lezárult mérésének eredményét idézte, amely szerint az ellenzék közös listája legyőzné a Fideszt egy most vasárnapi választáson. A főpolgármester arról írt: a felmérés eredménye megmagyarázza, hogy miért is bünteti a kormány Budapestet, a budapestieket, az ellenzéki vezetésű városokat. Továbbá azt „az eszement támadást is, amit a kormány, a Fidesz és e kettőnek jól fizetett kliensei folytatnak az önkormányzatok ellen”. „Egy dilettáns, rövidlátó, a kiváltságos keveseknek kedvező gazdasági válságkezelés kudarcait próbálják elfedni” – fogalmazott.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában a Magyar Honvédség egyre jelentősebb szerepvállalásáról beszélt.

Ami a Magyar Honvédséget illeti, a katonák már az első hullám idején is kimagasló, elengedhetetlen szerepet játszottak, legyen szó az ország határainak őrizetéről, a létrehozott humanitárius korridorok működtetéséről, a kórházparancsnoki feladatokról, az idősotthonok fertőtlenítéséről. Most már mindez kiegészült az oktatási intézmények fertőtlenítéséről.  Mindezek újra kiegészülnek azzal, hogy a katonák járőrfeladatokat látnak el az ország városaiban a rendőrökkel együtt, Németh Szilárd hozzátette, az emberek legnagyobb megelégedésére végzik a munkájukat.

A politikus az önkéntes tartalékosokról külön beszélt, mint elmondta, már több mint tízezren vesznek részt ebben a feladatban. Szükség van rájuk, hiszen a Magyar Honvédség segítő feladatokat is ellát most már több mint 95 kórházban, ezekre a munkákra is alkalmaznak önkéntes tartalékosokat, mert csökkenteni kell a magyar egészségügyre nehezedő nyomást, ezzel is csökkentve a járvány terjedésének sebességét.

 

Külföld:

Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletei vezetőinek hétfői tanácskozásán, egyhangúság hiányában, nem született döntés az unió hosszútávú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról – közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője Twitter-üzenetében. Sebastian Fischer  közölte, az uniós források elosztására vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták. Diplomáciai források szerint a hosszútávú költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz. Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet – közölték.

 

Az Európai Bizottság egy újabb, potenciálisan hatékony oltóanyag lehetséges vásárlását biztosító szerződést hagyott jóvá a CureVac német gyógyszervállalattal – jelentette be Ursula von der Leyen a brüsszeli testület elnöke. A szerződés 450 millió adag oltóanyagra vonatkozik. Hozzátette: a bizottság az Európai Befektetési Bankkal közösen finanszírozta a cég oltóanyag-kutatásait. Közölte továbbá, hogy amennyiben hatékonynak bizonyul a vakcina, minden uniós tagállam egyszerre és egyenlő feltételekkel juthat hozzá az oltóanyaghoz népessége arányában. Az unió végrehajtó testülete előzőleg már négy gyógyszeripari céggel kötött megállapodást, és a Curevac után, az amerikai Moderna biotechnológiai vállalattal is készül szerződni, miután a hétfőn a cég bejelentette, hogy kísérleti fázisban lévő oltóanyaga több mint 94 százalékos hatékonyságú.

 

Összesen 1275 migráns érkezett a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre a hétvégén – közölte a spanyol parti őrség. Az idén tízszeresére nőtt az afrikai kontinensről érkező migránsok száma a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, amelyek mindössze száz kilométerre vannak Marokkó nyugati partvonalától. Az illegális bevándorlókat szállító bárkák a legtöbb esetben Marokkóból, Mauritániából, illetve a csaknem 1500 kilométerrel délebbre található Szenegálból indulnak. Az idén az aszályok, a koronavírus-járvány, a szegénység, a munkanélküliség és az erőszak elől menekülő mintegy 17 ezer menedékkérő választotta ezt a veszélyes tengeri útvonalat. 2006-ban számuk meghaladta a harmincezret.   A legtöbb migránst Gran Canaria Arguineguin kikötőjébe viszik regisztrálni, illetve koronavírus-tesztelésre.

 

Befejezték 25 megfigyelőállás kiépítését az orosz békefantartó egységek Hegyi-Karabahban – jelentette ki az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A megfigyelőállások közül 18 magában Hegyi-Karabahban, a demarkációs vonal mentén, hét pedig a területet Örményországgal összekötő lacsini folyosón létesült. Az egyik poszt a dadivanki kolostor mellett működik, a kelabdzsarari régióban, amelyet az örmény erőknek november 25-ig kell átengedniük az azeri hadseregnek. Az orosz Il-76-os és An-124-es szállítógépek hétfőig 140 járatot hajtottak végre a békefenntartók Hegyi-Karabahba való átdobása keretében. Szombat óta 725 menekült tért vissza Örményországból Hegyi-Karabahba. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon tájékoztatta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront Moszkvának a Baku és Jereván közötti közvetítési erőfeszítéseiről, amelyek lehetővé tették a fegyvernyugvást.

 

Mike Pompeo külügyminiszter szerdán Jeruzsálemben részt vesz egy háromoldalú csúcstalálkozón Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Abdullatif al-Zayani bahreini külügyminiszterrel, nyilatkozták izraeli tisztviselők a Walla és az Axios riporterének, Barak Ravidnak. A csúcstalálkozó az Izrael és Bahrein közötti diplomáciai kapcsolatokat létrehozó megállapodás folytatása, amelyet a múlt hónapban írtak alá Manamában Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter jelenlétében. A nemzetek várhatóan aláírnak egy polgári repülési megállapodást, amely lehetővé teszi a Tel Aviv és Manama közötti légiforgalmat. A tisztviselők megvitatják továbbá a nagykövetségek megnyitásának és a nagykövetek cseréjének tervét.

 

Gazdaság:

 

A Moderna amerikai gyógyszergyár bejelentette, hogy az első eredmények szerint az új koronavírus elleni kísérleti védőoltása 94,5 százalékban bizonyult hatékonynak a széles körű teszteléskor. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentés után reményét fejezte ki, hogy rövidesen sikerül véglegesíteni a megállapodást a védőoltásról. A múlt héten a német Pfizer és a BioNTech jelentette be, hogy közösen kifejlesztett oltása több mint 90 százalékban hatékony a Covid-19-betegség ellen. „Ez döntő pillanat Covid-19-ellenes vakcinánk fejlesztésében. Január óta üldözzük ezt a vírust, hogy minél több embert tudjunk megvédeni tőle világszerte” – áll Stéphane Bancel, a Moderna főigazgatójának hétfői közleményében. Az eredményt a klinikai kísérletek harmadik, a forgalmazás előtti utolsó szakaszában érték el. A vakcina hatékonyságának tesztelését célzó kísérleteket több mint 30 ezer emberen végezték el az Egyesült Államokban, a résztvevők 42 százaléka veszélyeztett kategóriákba (65 év feletti, illetve valamilyen rizikófaktorral rendelkező) tartozott – írta a Le Monde francia napilap.

 

Időjárás:

 

Kedden, nyugat, északnyugat felől csökken a felhőzet, egyre több helyen fordul naposra időjárásunk, a Tiszántúlon azonban naplementéig borult marad az ég. A Dunántúlon fokozatosan mérséklődik a délelőtt még élénk északi szél, keleten egész nap gyenge, vagy mérsékelt marad.

Éjszaka csillagfényes időben lesz részünk. Helyenként ködfoltok képződnek.

A hőmérséklet jellemző átlaga kedd reggel 2 – 8, kedd délután 10 – 13, szerda reggel  3 – 5 fok körül alakul.