Mindezekkel a problémákkal most szembesül Nyugat-Európa több állama is
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a Heti Tv Pirkadat című műsorában a főváros legújabb döntését értékelte, de szóba került még a francia állam és Nyugat-Európa más országainak a hozzáállása is a migráció kapcsán..
Az elemző értékelte a napilapokban megjelent híreket, először arra reagált, mely szerint Budapest vezette visszautasította az állam által felajánlott lélegeztetőgépeket. Mint kifejtette alapvetően a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézményeket részesítette volna előnyben a felajánlás, ennek elutasítása a főpolgármester személyes döntése és felelőssége is egyben. Az indokai között szerepelhetett az is a Nézőpont munkatársa szerint, hogy úgy érezték, ennek az elfogadásával lekötelezték volna magukat a kormányzatnak. Az persze egy másik kérdés, hogy ennek a döntésnek milyen következményei lehetnek a fővárosi intézményekben élőkre nézve. Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány az egyre nehezebb helyzetben lévő Csehországnak is felajánlott lélegeztetőgépeket, amelyet örömmel el is fogadtak. Mindez azt is megmutatja – tette hozzá Erdélyi Rezső Krisztián, hogy a V4-es együttműködés képes megmutatni az erejét, az egymás iránt érzett szolidaritást. Ez a közös gondolkodás hozhatja ismét erős pozícióba Közép-Európát, amelyeik nem idomul feltétel nélkül a Nyugathoz, de a Kelethez sem.
A kutató értékelte a nyugat-európai helyzetet a franciaországi iszlamista merénylet kapcsán. megjegyezte, Franciaországban már régóta tart egy szekularizáció, mellette meg lezajlott egy jelentős beáramlás a muszlim világból, a francia állam pedig hosszú ideig nem tudott, de nem is akart abba beleszólni, hogy a beérkezett muszlimok hol, milyen mecseteket, imahelyeket építenek maguknak, ahogy abba sem szóltak bele, hogy ezeken a helyeken kik és mit prédikálnak. Ez utóbbi azért is problémás, mert a mecsetekben prédikáló imámok külföldön, a radikális iszlám által befolyásolt országokban kaptak oktatást, ami együtt járt az egyre radikálisabb szövegekkel. Erre és a mostani történésre is válaszként az egyébként szekuláris francia állam is úgy gondolta, lépni kell, ezért is zártak be több muzulmán imahelyet. Erdélyi Rezső Krisztián arra a kérdésre, hogy a radikálisokat miért nem képes kiszűrni az adott állam biztonsági szolgálata úgy válaszolt, ahol már nem csak elsőgenerációsokról van szó, ott nem tudnak a szolgálatok egy radikális kisebbséget teljesen megfigyelés alá vonni, ahogy az is igaz, a problémát most a 2015-ös nagy hullámban érkezettek jelentik, akiknek jelentős részéről egyszerűen nem lehetett tudni semmit. Mindezekkel a problémákkal most szembesül Nyugat-Európa több állama is. A kutató hozzátette, az is gondot okozhat, hogy az általános emberi jogokra hivatkozva ezekben a nyugati országokban kezelhetetlen események indulhatnak el.
A kutató szerint a bevábndorlási problémával az Egyesült Államoknak is szembe kell néznie, nem véletlen, hogy a demokrata elnökjelölt azt mondta, állampolgárságot adnak annak a körülbelül 11 millió embernek, akinek jelenleg nem rendezett a státusza, bár az is igaz, egy ilyen mondatnak vannak átpolitizált gondolatai is. Ugyanakkor az ország déli részében ez okozhat problémákat.
Erdélyi Rezső Krisztián röviden beszélt a Nézőpont legújabb kutatásáról, ahol az embereket a 2006-os rendőrattakokról kérdezték. Mint elmondta, 14 évvel az események után az emberek 40 százaléka a rendőrség fellépését ma is jogszerűtlennek tartja, a válaszolók 60 százaléka szerint az akkori kormányfőnek, Gyurcsány Ferencnek emiatt is ki kellene vonulnia a politikából. Ugyanakkor a kutatás azt is megmutatta, hogy emelkedett azoknak a száma, akik a 2006-os eseményekről nem tudták eldönteni, hogy a rendőrség helyesen, netán helytelenül járt el, elsősorban az életkoruk miatt és az ő 2022-es vagy a későbbi szavazatukat is úgy adják le, hogy döntésükben ez az esemény nem befolyásolja őket.
