Nem lehet az egyik álláspontot hitelesebbnek tekinteni a másiknál.
Gerő András történész az 1956-os forradalom kapcsán a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a magyarországi zsidóság helyéről, szerepéről az elmúlt hét évtizedben.
A történész október 23-ról, a forradalom egy speciális részéről beszélt, arról, hogy mit jelentett ez a nap egy zsidó ember számára. Mint elmondta, 1956-ban egy forradalom és szabadságharc vette kezdetét, amiben a magyarországi zsidóság is szerepet vállalt, az is igaz, hogy mindkét oldalon, hiszen az akkor hatalom vezetői között többen is voltak zsidó származású emberek. Gerő András szerint fontos különbséget tenni a származás és az identitás között, hiszen az akkori pártvezetők zsidó származásúak voltak, de a zsidó identitásukat felváltotta a kommunista szemlélet, ők azt gondolták, ez az egyetemes „világvallás” lesz az, amelyik kiemeli őket a zsidóságból. Ám a felkelők között is nagyon sok zsidó volt található, ahogy a forradalom leverése után kivándoroltak között is számosan voltak.
A magyarországi zsidóság 1945 utáni helyzetével kapcsolatban a történész elmondta, voltak, akik a Holokauszt után visszajöttek Magyarországra, de a fővárosi zsidóság jelentős része itt élte túl a szörnyűségeket. A túlélők közül sokan nem maradtak itthon, elmentek Palesztinába, akik végül közreműködtek Izrael Állam 1948-as megalakításában. Ezek az emberek azért mentek el, mert elegük volt abból, amit megéltek, elvesztve a hozzátartozóikat. Akik maradtak végül Magyarországon, azok is hoztak egy döntést, azt, hogy maradnak. Az itt maradtak közül pedig sokan gondolták azt, a kommunizmus azt ígérte nekik, hogy az emberek közti megkülönböztetésnek, így a zsidóüldözésnek vet véget, így ezt választották. Gerő András hozzátette, ebben szerepe volt annak, hogy szabadulni akartak a rettenetes múlttól, így belefeledkezve sok mindenbe álltak bele egy új világ építésébe. Nem lehet azt mondani – emelte ki, hogy a magyarországi zsidóság egésze állt bele a kommunizmus építésébe.
Ám a történelem sok mindent átírt. Magyarországon a Rákosi Mátyás vezette pártvezetés a szovjet mintát követte, amiben már szerepet kapott az anticionista gondolkodás. Ennek itthon is lettek – igaz, nem olyan súlyos – következményei a cionista perek alatt. De a szocialista országok többségében is voltak ilyen eljárások zsidó, zsidó származású emberek ellen.
Arra a kérdésre, hogy miért gondolják sokan, hogy a zsidók inkább baloldaliak, a történész úgy felelt, ez például nem minden országra igaz. Az Egyesült Államokat hozta fel példaként, ahol ugyan a zsidó szavazók nagy része a demokratákat támogatja, ám az ortodoxok szinte teljesen a republikánusokat támogatják. Magyarországon az előbb említett történelmi példa is azt mutatta, az itthon maradt zsidók elfogadták azt a tényt, hogy egy új világ épül 1945 után, ezeknek az embereknek a nagy része besorolt a politikai baloldal irányába. A rendszerváltás után kiderült, a zsidóságban is létrejött egy megosztottság, például az új politikai garnitúrában Szabad György, aki mindig is hangoztatta zsidó származását az MDF-ben kezdett politizálni, így lett az első Országgyűlés elnöke. de voltak olyanok is természetesen, akik a baloldalra sorolták magukat. A mai intézményesült zsidó világ szereplői közül a Mazsihiszt sokan a baloldalhoz, az EMIH-et pedig a jobboldalhoz sorolják, azaz itt sincs egység, ezért sem lehet besorolni egy kalap alá a zsidóságot – jegyezte meg a történész, hiszen minden választás egyéni identitás kérdése. Nem lehet az egyik álláspontot hitelesebbnek tekinteni a másiknál.
Gerő András ez a sokféle hitelesség abból a szempontból is fontos a magyarországi zsidó tudatú emberek számára, hogy érdemes hinni a sokféleségben, persze benne bele kell tartozzon az is, hogy viták, veszekedések vannak, hiszen ezek megléte a szabadság jele. Véleménye szerint a hazai zsidóságnak jót tenne egy az asszimiláción belüli integratívabb magatartás, ami a történész szerint egyrészt jelenti a magyar nemzethez való tartozást, de mellette a másság kihangsúlyozását, ennek megfelelő viselkedési és kulturális formákat is. Az integratívabb nemzetfelfogás része a kettős állampolgárság bevezetése, ahol tudja egy felvidéki magyar, hogy ő más, mint egy erdélyi vagy mint egy anyaországi magyar. Gerő András szerint a magyarországi zsidóságnak is jobb lenne, ha a nemzethez tartozása mellet hangsúlyozná a másságát, a családtörténetét, a különbözőségét. Egy magyar zsidó soha nem fogja ugyanazt gondolni a Horthy korszakról, mint egy keresztény magyar, ezt a különbözőséget is fel kell vállalni.
