A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.10.09.-reggelén
Légi közlekedési megállapodást írt alá Izrael Jordániával
A visegrádi négyeknek (V4) meg kell próbálniuk együtt növekedni, erősödni, mert ha erre képesek, akkor lesz közép-európai szereplője a világgazdaságnak és a világpolitikának, valamint befolyásos szereplője az európai politikának – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a lengyelországi R4S vállalat budapesti üzletfiók-megnyitóján. A kormányfő a public affairs és public relation tevékenységre specializálódott cég rendezvényén felhívta a figyelmet arra, hogy a Németország és a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolat gyorsabban nő, mint a német-kínai. Ez alátámasztja azt, hogy „itt van a dinamika, itt van a jövő, itt van a növekedés”, és ezt a pillanatot a V4-eknek meg kell ragadniuk – fogalmazott Orbán Viktor.
A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, arra kérve őt, hogy ne írja alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A MOSZ közleményében azt írta, levelükben kifejtik, hogy az orvosi béremeléshez és a hálapénz visszaszorításához nem volt szükség új jogállási törvényre, mert ezeket a kérdéseket lehetett volna rendezni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, valamint a munka törvénykönyvében és a büntető törvénykönyvben. Kiemelték: a kormány úgy terjesztette be a törvényjavaslatot, hogy nem tartotta be a jogalkotásról szóló törvényt. Ezen kívül – írták – a kedden elfogadott jogszabály több nemzetközi egyezményt sért, és jogbizonytalanságot kelt mintegy százezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó körében.
A Kormányinfón Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt kérdezhették az újságírók, a Heti Tv több témában is kíváncsi volt a kormány álláspontjára.
Szeptember végéig adott magának határidőt a kormány, hogy kidolgozza a rozsdaövezeti építkezésekre vonatkozó rendelkezések részleteit, de egyelőre nem ismert semmilyen részlet az ügyben. Márpedig ez gazdasági, ingatlanpiaci, környezetvédelmi és sok más szempontból is fontos lehet.
A Heti Tv kíváncsi volt arra, mikorra várható a kormány lépése, valamint azt is szerette volna megtudni, mit fog tartalmazni a javaslat?
Gulyás Gergely válaszában elmondta, a kormány tegnapi döntése a lakásépítés áfája kapcsán egy teljesen új előterjesztést tesz szükségessé. A kormány határozott szándéka, hogy a rozsdaövezet-szabályozást, mint a városrehabilitáció fontos eszközét továbbra is fenntartsák, ám ha ugyanannyi kedvezményt nyújtanának, mint amit eddig terveztek, akkor az semmit nem jelentene. Ez az oka annak, hogy a rozsdaövezet-szabályozás részleteire még pár hetet várni kell.
Új romastratégiát fogadott el az Európai Bizottság, miután megállapították, hogy az előző nem ért el jelentős eredményeket. A korábbi stratégia a 2010-es magyar elnökség vállalása volt, Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos azonban azt mondta:
„Az elmúlt tíz évben egyszerűen nem tettünk eleget az EU roma népességének támogatása érdekében. Ez megbocsáthatatlan. Közülük sokan továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel és rasszizmussal szembesülnek. Ezt nem fogadhatjuk el.”
Egyben az is elhangzott, minden tagállamnak egy saját nemzeti stratégiát is ki kell dolgoznia, amiben szerepelnie kell annak is, hogy a hátrányos megkülönböztetést megtapasztaló romák aránya legalább a felére csökkenjen.
A Heti Tv arra volt kíváncsi, hogy mit szól a kormány a felvetéshez, kíván-e valamit tenni?
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt, ha a biztos asszony nem gyűlölné Magyarországot, akkor látna jó példákat a romák felzárkóztatása kapcsán. Azt is kifejtette, az ország a roma keretstratégia elfogadásával nem csak az európai cigányságért tett sokat, hanem azt is látni kell, a magyarországi cigányság integrációja érdekében csak az elmúlt évtizedben történtek kézzelfogható, látható eredmények, legyen szó a munkanélküliség csökkenéséről, az oktatásban, a felsőoktatásban való részvétel jelentős emelkedéséről. természetesen ez a feladat még nincs megoldva, nagyon sok térségben van még mit tenni a cigány-magyar együttműködés érdekében, de ettől függetlenül a tény az, ma több tízezer olyan cigányember dolgozik, aki előtte évtizedeken át nem, a gyermekeik is azt látják, hogy a szüleik elmennek minden nap dolgozni. Ki lehet jelenteni, ez a polgári kormány egyik legnagyobb teljesítménye.
Információk szerint a kormány fizetné ki a BKV-nak a hármas metró kocsijait leszállító orosz cégtől követelt csaknem 7 milliárdos kötbért. A kabinet hivatalos megkötése állítólag csupán annyi lenne, hogy a fővárosi közlekedési cég kizárólag elektromos buszokat vásárolhatna a pénzből.
A heti Tv szerette volna megtudni, mi az igazság ebből az információból, mikor történhet előrelépés ebben az ügyben?
A miniszter elmondta. a kormány nem hozott ilyen irányú döntést. Annyiban van valóságalapja a hírnek, hogy a kormány segíteni akar, az ITM már elkezdett tárgyalni a BKK illetékeseivel, de ezek nem jutottak még el oda, hogy az eredmények kapcsán szülessen egy kormány-előterjesztés. Ha készít egy ilyen előterjesztést a tárca, akkor azt a kormány megtárgyalja, jogi akadálya nincsen egy ilyen döntésnek.
Külföld:
Az örmények szerint az azeri erők bombázták le Susa városának székesegyházát. A nemrég felújított épület teteje beomlott. Az AFP-nek arról beszéltek a helyiek, hogy nem értik, miért bombázták le a templomot, mert ott nincsenek katonák. A templom ennél nagyobb jelentőségű, ugyanis a korábbi azeri-örmény konfliktusokban Susa volt az egyik legfontosabb azeri város, ahonnan a fővárost, Sztepanakertet lőtték. A városban korábban többségében muszlim azeriek laktak, mára szinte kizárólag örmény keresztények maradtak itt, és Susa egyetlen megmaradt mecsetje is romos állapotban van. A templomot viszont az egyik ismert örmény vállalkozó néhány éve felújította.
Mevlüt Cavusoglu török és Nikosz Déndiasz görög külügyminiszter csütörtökön találkozott először azóta, hogy a két NATO-tagország között az utóbbi hónapokban ismét fellángolt a tengerjogi vita a Földközi-tenger keleti medencéjében található energiahordozók miatt – jelentette a TRT Haber török állami hírtelevízió, ismertetve, hogy a török és a görög politikus Pozsonyban, a Globsec nemzetközi biztonságpolitikai fórum keretében tartott megbeszélést. A szűkszavú beszámoló szerint Cavusoglu és Déndiasz kétoldalú és regionális ügyekről, köztük a Földközi-tenger keleti medencéje és a Ciprus körül kialakult nézeteltéréseket illetően egyeztetett. Törökország és Görögország már régóta vitában áll a tengeri határok miatt, de a Ciprus körüli tengerfenéken felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. Mindkét fél magának követeli a jogot ahhoz, hogy energiaforrások után kutasson és próbafúrásokat végezzen a térség ugyanazon részén.
Donald Trump elnök fertőzése miatt csak virtuálisan tartják meg az elnökjelöltek következő, október 15-én esedékes vitáját az Egyesült Államokban, írja a The New York Times az elnökjelölti vitákat szervező pártfüggetlen bizottság (Commission on Presidential Debates) közlése alapján.
Donald Trump nem akar virtuális vitát, a Fox Businessnek azt mondta, ő egy ilyenre nem pazarolja az idejét, a felvetést is nevetségesnek tartja. Hangsúlyozta, ő azon nem vesz részt. Joe Biden, a demokraták jelöltje korábban azt nyilatkozta, szeretné, ha elhalasztanák a vitát, amit csak akkor tartana meg, ha a regnáló elnök már egészséges. A virtuális vitára visszafogottabban reagált, mint Trump: azt hangsúlyozta, szeretne közvetlenül szólni az amerikaiakhoz. Az amerikai elnök tesztje a botrányos első vita után már pozitív volt, amelyet követően kórházba is került, ahol különleges kezelést kapott, és már jobban van.
Az Egyesült Államok arra készül, hogy új szankciókat vezessen be Irán pénzügyi ágazata ellen – közölte az ügyben egy republikánus kongresszusi hivatalnok, miután Washington hetek óta növekvő nyomást gyakorol Teheránra az amerikai elnökválasztások előtt. A lépés, amely Iránt gyakorlatilag kizárná a globális pénzügyi szektorból, azt követően lép életbe, hogy az Egyesült Államok a múlt hónapban kijelentette, ismét bevezeti az Iránnal szembeni összes ENSZ-szankciót. Ezt kulcsfontosságú európai szövetségesek elutasították, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának legtöbb tagja, így Oroszország és Kína is – számol be a The Jerusalem Post.
Az egyik egyiptomi televíziós csatorna közvetítette Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter észrevételeit a regionális békéről, amikor Berlinben találkozott az Egyesült Arab Emírségekbeli kollégájával, Abdullah bin Zayed Al Nahyan sejkkel. Askenázi szóvivője megjegyezte, hogy az észrevételek október 6-án, az 1973-as jom kippuri kezdetének 47. évfordulóján hangzottak el, mely Izrael és a szomszédos nemzetek, köztük Egyiptom között zajlott. A szóvivő az egyiptomi TV közvetítését „rendkívülinek” nevezte. Noha az egyiptomi kormány szoros kapcsolatban áll Izraellel, az ország médiája köztudottan általában nagyon ellenséges a zsidó állammal. Az izraeli és az Emírségek külügyminisztereivel tartott sajtótájékoztatón Heiko Maas német külügyminiszter kijelentette, hogy az, hogy hajlandóak Berlinben találkozni és együtt bejárni a holokauszt emlékművet „megmutatja, mennyire komolyan gondolják a jó kétoldalú kapcsolatok érdekében tett erőfeszítéseket”. „Ez azt mutatja, hogy a közel-keleti békés együttélés lehetséges” – mondta.
Gazdaság:
Légi közlekedési megállapodást írt alá Izrael Jordániával, aminek értelmében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein felől érkező repülőgépek átrepülhetnek az izraeli légtéren – közölte csütörtökön az izraeli közlekedési minisztérium. Az egyezményről évek óta folytak tárgyalások, de a szomszédos országok csak azt követően tudták azt véglegesíteni, hogy a két Perzsa(Arab)-öbölbeli ország a múlt hónapban történelminek számító megállapodást írt alá Izraellel a kapcsolatok rendezéséről – áll az izraeli tárca beszámolójában. Az izraeli minisztérium szerint azzal, hogy kereskedelmi repülőgépek repülhetnek át mostantól az izraeli-jordán légifolyosón keresztül, a járatidő rövidebb lesz Ázsia és Európa, illetve Észak-Amerika között, s ez kedvezően érinti az Egyesült Arab Emírségekből és Bahreinből érkező járatokat is.
A tárca szerint a jelen megállapodás létrejöttéhez a brüsszeli székhelyű, az európai légiforgalmi irányítást összehangoló Eurocontrol is hozzájárult.
Időjárás:
Pénteken fátyolfelhős, szűrt napsütéses, kellemes idő várható, gyenge légmozgással. A hőmérséklet délután 20 fok közelében tetőzik. Éjszaka vastagszik a fátyolfelhőzet, emiatt kevésbé hűl le hajnalra a levegő. Csapadék továbbra sem hullik. Helyenként párássá válik a levegő.
A hőmérséklet jellemző átlaga péntek reggel 6 – 9, péntek délután 17 – 20, szombat reggel 8 – 11 fok körül alakul.
