A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.10.01.- reggelén
„Oda a demokrácia „? Az izraeli parlament, a kneszet engedélyezte a tüntetések korlátozását
צעקות בקבינט הקורונה | נתניהו דרש להדק את הסגר; גנץ: „משגעים את הציבור”בדיון דרש רה”מ להקטין עוד יותר את מרחק היציאה מהבית: „לא נחזור על היציאה המהירה מהגל הראשון, יכולה להימשך עד שנה”. הוא ביקש להכין תוכנית להתמודדות עם 5,000 חולים קשה בחורף. גנץ תקף – ונתניהו התפרץ: „אתה לא תגיד לנו שאנחנו משגעים את הציבור, אנחנו עובדים לפי נתונים ולא לפי תחושות”איתמר אייכנרעודכן: 30.09.20 , 20:32 
בנימין נתניהו ובני גנץ(צילום: רויטרס)עימות חריף בקבינט הקורונה: בדיון שקיימו השרים הערב (יום ד’) דרש ראש הממשלה בנימין נתניהו להדק את הסגר ואף להקטין עוד יותר את מרחק היציאה מהבית – שעומד על אלף מטרים. הוא אמר כי „היציאה מהסגר תהיה הפעם איטית ומדורגת ויכולה להימשך גם חצי שנה עד שנה. לא נחזור על היציאה המהירה מהגל הראשון”.שרת התחבורה מירי רגב אמרה כי „יש תחושה שאין סגר” והציעה להוריד את מרחק היציאה מהבית ל-100-200 מטרים. גם שר האנרגיה יובל שטייניץ הציע להגביל את היציאה מהבית ל-200 מטרים.גנץ תקף: „אנחנו משגעים את הציבור, בואו נישאר עם אלף מטרים וזהו. בואו נעמוד בזה” – ובתגובה נתניהו התפרץ: „אתה לא תגיד לנו שאנחנו משגעים את הציבור. עובדים על-פי נתונים, לא על-פי תחושות”. בינתיים, נתניהו ביקש להכין תוכנית לטיפול ב-5,000 חולים קשה עד החורף.
Az Európai Bizottság jelentése aggasztónak nevezte a hazai igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, kitérve arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Didier Reynders igazságügyi uniós biztos szerdán közös sajtótájékoztató keretében ismertettek az első éves jogállamisági jelentést, amelyben az összes uniós tagállamot vizsgálták, köztük Magyarországot is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt Jurová lemondását követelte, aki a Spiegelnek adott interjújában Magyarországot “beteg demokráciának” nevezte. Orbán szerint az alelnök ezzel megsértette a magyarokat, ezért távoznia kell a pozíciójából. A jelentés 4 nagy pillért vizsgál: az igazságügyi rendszer függetlenségét, korrupciót, a média szabadság, alkotmányos intézményeket, például fékek és ellensúlyok rendszerét. Jourová megjegyezte, hogy néha hallja, hogy nincsen konkrét követelménye, leírása és definíciója a jogállamiság elvének, a jelentés erre is reflektál, konkretizálva a fogalmat. Jourová kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nem kívánják a jelentést pénzügyi szankciók, vagyis támogatások folyósításának felfüggesztésére felhasználni.
Abszurdnak és valótlannak nevezte az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán. „Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban” – írta a magyar miniszter a Facebookon, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan. Varga Judit értékelése szerint a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható – közölte. „Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei” – fogalmazott Varga Judit. Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
Az ellenzék pártok is megnyilvánultak a brüsszeli jogállamisági jelentések kapcsán . Újhelyi István, az MSZP EU-s parlamenti képviselője a következőket írta : Orbán Viktor és kormánya súlyosan megbukott az európaiság vizsgáján. Az Európai Bizottság által bemutatott jogállamisági jelentések megállapításai világosak és egyértelműek: Magyarországon rendszerszintű jogállamisági hibák vannak, amelyek összeegyeztethetetlenek az európai közösség értékeivel és törvényeivel. Azzal, hogy a Fidesz képtelen tiszteletben tartani az európai közösség törvényeit és értékeit, súlyosan veszélyeztetik a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. A Fidesz jobban tenné, ha gyerekes hiszti helyett rendezné a rendszerszintű jogállamisági problémákat: biztosítaná például a sajtó szabadságát, gyökeresen kiirtaná a korrupciót és csatlakozna az Európai Ügyészséghez.
A Momentum EP-képviselője szerint már az EU-nak is elfogadhatatlan, hol tart a jogállamiság az Orbán-kormány alatt. „Ügyészség, média, civilek, igazságszolgáltatás: ezt a négy szót kell végre meghallania a Fidesznek, amikor azt kérdi, mi a baj a jogállammal Magyarországon. Az Európai Bizottság első jogállamisági jelentését évente fogják követni az újabb vizsgálatok. Az első részletes beszámoló alapján egyértelmű, hogy az Orbán-kormány jogállamot roncsoló tevékenysége már az uniós intézmények számára is elfogadhatatlan szintet ért el” – írta Donáth Anna Facebookon. Donáth Anna amédia függetlenségére szintén kitért, hogy az Unió szerint veszélyben a sajtószabadság. „Külön nevesítik a KESMA létrejöttét, melyben 470 propagandamédium olvadt össze anélkül, hogy a versenyhatóság megvizsgálta volna. A cél egyértelmű: hazug propagandából egy igazságtalan és embertelen, mindenki mást megfélemlítő rendszert építeni, ami a Fidesz hatalmi céljait szogálja” – magyarázta a posztjában.
Külföld:
- Románia helyesli, hogy az uniós támogatásokat a jogállamiság betartásától tegyék függővé. A román elnök szerdai sajtóértekezletén úgy értékelte ilyen, minden tagállamra kiterjedő elemzésre van szükség a sajtószabadság és jogállamiság érvényesülése tekintetében az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) helyett, amely szerinte némiképp diszkriminálja Romániát és Bulgáriát. Az EB tagfelvételük (2007) óta tartja megfigyelés alatt az igazságügy helyzetét a két országban, ajánlásokat fogalmazva meg számukra félévente vagy évente publikált országjelentéseiben. Iohannis szerint elemezni, tanulmányozni szükséges, és végső soron szavazni kell arról, miként érvényesül a jogállamiság a tagállamokban, és ettől kell függővé tenni az európai támogatások folyósítását.
Hétpárti megállapodás született Belgiumban a kormányalakításról, csaknem ötszáz nappal a parlamenti választások után. Az országnak a flamand Alexander de Croo lesz a miniszterelnöke. Az eddig kormányfőhelyettesi és pénzügyminiszteri feladatokat ellátó Alexander De Croo – a Flamand Liberálisok és Demokraták politikusa – várhatóan csütörtökön teszi le a miniszterelnöki esküt, hogy az aznap kezdődő EU-csúcson már részt vehessen kormányfőként. Hét belga párt 16 hónappal a választásokat követően állapodott meg a többségi kormányalakításról, ez idáig az országot ügyvivő kormány vezette. A 44 éves Alexander De Croo a miniszterelnöki székben Sophie Wilmést váltja, akinek meghosszabbított mandátuma csütörtökön jár le.
Árnyékkormányt alakít Szvjatlana Cihanouszkaja volt fehérorosz elnökjelölt, ellenzéki vezető. Cihanouszkaja szerdán a Telegram üzenetküldő szolgálat csatornáján jelentette be ezt. A politikus emberi jogi biztosnak nevezte ki Harri Pahanjalo fehérorosz jogászt és jogvédőt, a gazdasági reformok irányítója Aljasz Aljahnovics lesz. Pahanyjalo sok éven át ügyvédként emberi jogi kérdésekkel foglalkozott hazájában, ismert újságírókat is védve. Több mint húsz évig a fehérorosz helsinki bizottság elnökhelyettese volt. Aljahnovics, a CASE Belarus nevű gazdasági elemzőközpont elnöke, számos fehérorosz gazdasági reform kidolgozója. Cihanouszkaja más „árnyéktisztségekről” nem tájékoztatott. Oldalán azt írta, nem elég, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök rendszere nem törvényes, de nem is tudja megoldani az előtte álló feladatokat. Ilyen körülmények között nem lehet tétlenkedve nézni azt, ahogy az ország egyre jobban a válságba süllyed. „Éppen ezért, hogy megrendezzük az új választásokat, folytatom a fehérorosz társadalom demokratikus erőinek összefogását szolgáló munkámat” – írta az ellenzéki politikus.
-
- Az amerikai média egyöntetűen negatívan ítélte meg Trump és Biden első elnökjelölti vitáját. Időközben az elnökjelölti vitákat szervező bizottság szerdán bejelentette változtatások jönnek. Az írott és elektronikus sajtó elsősorban az elnökjelölti vita hangnemét kifogásolta, és széleskörű egyetértés mutatkozott abban, hogy zűrzavaros és kínos pillanatokkal, sértésekkel terhelt volt a kedd esti másfél óra. Nancy Pelosi, demokrata párti házelnök az MSNBC televízióban szerdán elégedettségét fejezte ki Biden teljesítménye miatt. „Mindenki láthatta Joe Biden hitelességét” – fogalmazott Pelosi, aki korábban kétszer is arra sürgette Bident, hogy ne vegyen részt az elnökjelölti vitán. Közben több republikánus politikus is bírálta Trumpot azért, mert nem foglalt állást a fehér felsőbbrendűséget hirdető erők ellen. Tim Scott dél-karolinai republikánus szenátor – aki afroamerikai politikus – újságíróknak úgy fogalmazott: „szerintem az elnöknek korrigálnia kell ezt, ha nem teszi meg, akkor nemcsak egyszerűen rosszul fogalmazott”.
Az izraeli parlament, a kneszet engedélyezte a tüntetések korlátozását a koronavírus-járvány miatti zárlat idején: a lakóhelytől legfeljebb egy kilométeres távolságban tüntethetnek az emberek, és húsz főben korlátozható a résztvevők száma is. A tavasszal megszavazott és a kormány járványügyi vészhelyzet idején érvényes jogköreit meghatározó „koronatörvény” módosításáról kedden egész nap vita folyt a kneszet épületében, miközben az izraeli parlament előtt több száz tüntető követelte a javaslat elvetését. A módosítás az eddigi egyszerű vészhelyzet mellé „rendkívüli vészhelyzetet” határoz meg, amelynek idején a kormány korlátozhatja a tüntetők elutazását a demonstrációkra. . Ezt a „rendkívüli vészhelyzetet” egy hétre nyilváníthatják ki, majd háromszor meghosszabbíthatják. Benjámin Netanjahu kormányfő pártja, a Likud előzőleg a koronavírus-járvány miatti válság teljes idejére szerette volna elérni a tüntetések korlátozását, de végül megelégedtek a „rendkívüli vészhelyzet” idejével, amihez megszerezték a koalíciós partner, a centrista Kék-Fehér párt támogatását is. A törvénymódosítás támogatói szerint a tiltakozások komoly egészségügyi veszélyt jelentenek, és korlátozni kell őket a súlyos járványügyi helyzet miatt.
Gazdaság:
Megszavazta a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását szerdán a Fővárosi Közgyűlés: 18-an támogatták, 10-en ellenezték a javaslatot, egy képviselő pedig tartózkodott. z előterjesztés felidézi, hogy a meg nem kezdett kivitelezésű nagylétesítmények, azaz az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Fővárosi Városligeti Színház, valamint egyes kiszolgáló, kiegészítő rendeltetésű önálló vendéglátó és kereskedelmi létesítmények építési helyét szünteti meg a módosítás. A cél, hogy a tervezett épületek helyén teljes értékű zöldfelület alakulhasson ki elsődlegesen közparki funkcióval.
Az elfogadott javaslat – egyebek mellett – pontosítja a területi hatályt, a vendéglátó teraszok, méretét és elhelyezését, a park növényállományának védelmében módosítja az előrírásokat, kiegészül a megújuló energiaforrásra vonatkozó előírásokkal és talajszonda elhelyezéséről is rendelkezik.
Időjárás:
Csütörtökön a Dunántúlon reggel elgyengül várhatóan az eső, napközben inkább csak elszórtan előforduló szemerkélés lehet. Zömmel erősen felhős idő lesz, de délután, a nyugati határvidék fölött felszakadozhat a felhőzet. Reggel még erős északnyugati szél fúj, de már délelőtt mérséklődik a légmozgás.
A Dunától keletre borongós időben egész nap számítani kell időről-időre megeredő esőre, záporra. Délelőtt kevesebb helyen, elszórtan, délután, este többfelé esik eső. A Tiszántúl térségében az ég is megdörrenhet, zivatar is előfordulhat. Egész nap mérsékelt vagy gyenge szél lesz a jellemző.
A hőmérséklet jellemző átlaga csütörtök reggel 9 – 13, csütörtök délután 14 – 18, péntek reggel 8 – 13, péntek délután északon 18, délen 24 fok körül alakul.
