„A tekintély az vagy van, vagy nincs” – Balázs Gábor szerint az OR-ZSE jövője már politikai döntés kérdése is
A Pirkadat szeptember 3-i adásában Breuer Péter Balázs Gáborral, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektorával beszélgetett a csaknem 150 éves intézmény jelenéről, a kántorképzésről, az egyetem méltatlan épületállapotáról és arról, milyen szerepet tölthet be az OR-ZSE a magyar zsidó közösség következő nemzedékeinek képzésében. Szóba került a rabbik, közösségi vezetők és szociális munkások oktatása, valamint az is, miért tartja Balázs fontosnak, hogy az egyetem a társadalmi mobilitásban is szerepet vállaljon.
„Leginkább a Gábor”
Breuer Péter rögtön azzal kezdte, hogyan illik megszólítani egy rektort. Balázs Gábor válasza egyszerű volt: „Leginkább a Gábor.”
Szerinte egy közösségi egyetemen a tekintélyt nem a címek és a körülményes megszólítások teremtik meg.
„A tekintély az vagy van, vagy nincs. A címek meg az ilyen körülményes megszólítások azok szerintem nem feltétlenül tartoznak hozzá.”
Az OR-ZSE-n ezért a hallgatók és az oktatók között is természetes a tegeződés.
A kántorképzés mögött már most komoly szakmai munka áll
A beszélgetés apropóját részben a Zsidó Kulturális Fesztivál egyik koncertje adta, amelyhez Székelyhídi Hajnal, a kántorképzés meghatározó oktatója kapcsolódott.
Balázs Gábor szerint különleges szerencse az egyetem számára, hogy olyan szakember dolgozik náluk, aki teljes személyiségével jelen van a tanításban.
„Szívvel-lélekkel van ott a tanítványokkal.”
A kántorképzés jelenleg hivatalosan még nem önálló egyetemi szak, bár kántoroklevelet adhat az intézmény. Balázs szerint az akkreditációs feltételek teljesítéséhez már közel járnak.
A 150. évfordulóra marad a „romkocsma”
Az OR-ZSE hamarosan fennállásának 150. évfordulóját ünnepli, ám a történelmi épület állapotáról a rektor rendkívül keserűen beszélt.
„Egy hangulatos romkocsmában fogjuk ünnepelni a világ legrégebben folyamatosan fennálló rabbiképző szemináriumának a 150. évfordulóját.”
Balázs szerint az épületben helyenként még az 1930-as évekből származó, papírral szigetelt vezetékek találhatók, a fizikai körülmények pedig méltatlanok egy 21. századi egyetemhez.
Úgy látja, a felújítás meghaladja a fenntartó MAZSIHISZ pénzügyi lehetőségeit.
„Ez egy állami politikai döntés”
Balázs Gábor szerint az épület sorsa már nem egyetemi gazdálkodási kérdés.
„Ez egy állami politikai döntés. Akarjuk, hogy legyen zsidó egyetem méltó körülmények között, vagy hagyjuk azt, hogy előbb-utóbb úgyis össze fog dőlni.”
Felidézte, hogy az előző kormány a választások előtt döntött a támogatásról, de azt a következő évi költségvetés terhére irányozta elő. A jelenlegi kormányról még korainak tart végleges véleményt mondani, ugyanakkor egyelőre nem látja annak jelét, hogy az ügy valóban előrehaladna.
Hárman vezetik az egyetemet
Balázs hangsúlyozta, hogy az OR-ZSE működése nem egyetlen emberre épül.
Az egyetem vezetésében mellette Darvas István főrabbi, az intézmény elnöke, valamint Komoróczy Szonja Ráhel is meghatározó szerepet vállal.
Darvas István elsősorban az egyetem közösségi és politikai képviseletében segít, Komoróczy Szonja Ráhel pedig a szervezeti működésben vállal kulcsszerepet.
Az intézmény felújításáért a MAZSIHISZ vezetése is tárgyal, Balázs külön kiemelte Prof. dr. Grósz Andor elkötelezettségét az egyetem iránt.
Szellemi középosztályt szeretnének építeni
Balázs szerint az OR-ZSE küldetése jóval szélesebb a rabbiképzésnél.
Fontosnak tartja, hogy legyen a magyar zsidó közösségnek olyan szellemi középosztálya, amely jártas a zsidó forrásokban, rendelkezik megfelelő tudással, és helyi közösségekben is képes szerepet vállalni.
Ehhez nem kell mindenkinek rabbivá vagy tudóssá válnia.
Az egyetem feladata szerinte egyszerre vezetőképzés, tudományos elitképzés és szélesebb közösségi tudás átadása.
Szociális munkásoktól a doktori iskoláig
Az egyetemnek jelenleg nagyságrendileg 150 hallgatója van.
A képzési kínálatban szerepel többek között judaisztika alapképzés, zsidó kultúratörténeti mesterképzés, közösségi vezetők képzése, szociális munkás képzés, hitoktató- és előimádkozó-képzés, valamint zsidó vallástudományi doktori iskola.
Balázs szerint ez jelentős változás a régi Rabbiképző Intézethez képest, amelynek jóval szűkebb volt a képzési feladata.
„Nálunk nincs szegregáció”
A rektor különösen büszke a szociálismunkás-képzés társadalmi szerepére.
Elmondta, hogy a hallgatók között magas a roma diákok aránya, akik közül sokan azért választják az OR-ZSE-t, mert saját közösségeikben elterjedt, hogy ott nem tapasztalnak diszkriminációt.
„Nálunk nincs szegregáció. Nálunk a folyosón egy szatmári haszid beszélget a borsodi roma tanulókkal.”
Balázs szerint az egyetem ezzel a társadalmi mobilitás egyik eszközévé is válhat, ami a zsidó közösség fontos hozzájárulása a magyar társadalomhoz.
Tizennégy rabbihallgató már komoly eredmény
Az idei tanévet várhatóan körülbelül tizennégy rabbihallgató kezdi meg.
Balázs ezt kifejezetten nagy számnak tartja.
Szerinte már az is jelentős változást hozhatna a neológ közösség életében, ha közülük tízen olyan tudással és elkötelezettséggel végeznének, amely alkalmassá teszi őket közösségek vezetésére.
„Öt év múlva azt mondhatjuk, hogy ez a neológ közösség már egy más típusú közösség, mint jelenleg.”
A világ gondjai Magyarországot sem kerülik el
A műsor végén Breuer Péter azt kérdezte, hogyan érzi magát Balázs Gábor ma Magyarországon.
A rektor szerint ezt inkább általános emberi kérdésként érdemes feltenni.
Úgy látja, 2026-ban kevés ember lehet igazán optimista a világ irányával kapcsolatban, és Magyarország is egy nagyobb globális bizonytalanság része.
Az OR-ZSE feladatát ebben a közegben is változatlannak látja: olyan intézménynek kell maradnia, amely tudást ad, közösséget épít, és méltó akar lenni ahhoz a csaknem másfél évszázados örökséghez, amelyet továbbvisz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
