„A drónok átvették a vezetést” – Kis-Benedek József szerint új hadtechnikai korszakot látunk Ukrajnában
A Pirkadat szeptember 4-i adásában M. Kende Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az orosz–ukrán háború új szakaszáról, a dróntechnológia térnyeréséről, a fronthelyzetről, a nyugati támogatás jelentőségéről és Oroszország hibrid műveleteiről. Szóba került Belarusz szerepe is, amely Kis-Benedek szerint papíron szoros szövetséges, a gyakorlatban azonban igyekszik távol maradni a közvetlen háborús részvételtől.
Az ukrán drónok már mélyen elérik Oroszországot
A beszélgetés elején M. Kende Péter azt kérdezte, mennyire képesek az ukrán dróntámadások érdemi nyomást gyakorolni Oroszországra.
Kis-Benedek szerint igenis van hatásuk.
Úgy fogalmazott, hogy ha „több méhecske csípi meg” a medvét, az már zavaróvá válik, és ellenintézkedésekre kényszeríti.
A szakértő szerint az ukránok ma már olyan eszközökkel is rendelkeznek, amelyek több mint kétezer kilométeres távolságra képesek eljutni.
„Drónok háborúját éljük.”
„A drónok átvették a vezetést”
Kis-Benedek szerint a jelenlegi háború alapvetően különbözik a korábbi nagy konfliktusoktól.
A hagyományos, közvetlen ember–ember elleni harc háttérbe szorult, és a technikai eszközök váltak meghatározóvá.
„Én azt mondanám, hogy 80 százalékban technikával vívják meg a háborút.”
A szakértő szerint különösen a drónok szerepe nőtt meg látványosan.
„A drónok egyelőre azt kell mondani, hogy átvették a vezetést.”
Az ukránok ezen a területen szerinte kifejezetten magas szintre jutottak, és a nyugati országok is tanulnak tőlük.
A technika önmagában nem nyeri meg a háborút
Kis-Benedek ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborút kizárólag levegőből nem lehet eldönteni.
A területek birtoklásához végül továbbra is szükség van szárazföldi erőkre.
„A gyalogosokat, illetve a lövészcsapatokat nem lehet drónokkal helyettesíteni.”
Ez azt jelenti, hogy a fronton előbb-utóbb továbbra is szükség lesz nagyobb szárazföldi műveletekre, amelyek jelentős emberi veszteségekkel járhatnak.
Oroszország létszámfölényben van, de ez nem döntött el mindent
Kis-Benedek szerint az orosz hadsereg létszámban jelentős fölényben van, megközelítőleg háromszoros emberanyaggal rendelkezhet.
Bizonyos haditechnikai területeken még ennél is nagyobb az előnye.
Ennek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország 2022 februárja óta még a teljes Donbaszt sem tudta elfoglalni.
Ezért szerinte az olyan fenyegetések, amelyek Nagy-Britannia vagy Németország elleni támadásokról szólnak, egyelőre nem tekinthetők reális katonai forgatókönyvnek.
„Ha Ukrajna veszít, akkor a Nyugat veszít”
A szakértő szerint a konfliktus egyik legfontosabb geopolitikai tényezője az, hogy Ukrajna vereségét a nyugati országok saját stratégiai vereségükként értelmeznék.
„Ukrajna veszítéséről nem lehet beszélni, mert ha Ukrajna veszít, akkor az azt jelenti, hogy Nyugat veszít.”
Kis-Benedek szerint ezért a nyugati szövetségesek továbbra is mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne érjen el döntő győzelmet.
A magyar származás nem jelent kivételt a mozgósítás alól
A beszélgetésben szóba került a magyar miniszterelnök kijelentése is a magyar származású ukrán állampolgárok behívásáról.
Kis-Benedek ezt egyértelműen értékelte.
„Ha ukrán állampolgár és háború van, akkor az a világ legtermészetesebb dolga, hogy azokat is behívják.”
Szerinte ezt külön politikai támadási pontként kezelni nem sok értelme van.
A hibrid műveletek egyre fontosabbak
Kis-Benedek úgy látja, hogy Oroszország a hagyományos katonai akciók mellett egyre inkább hibrid eszközöket is használ.
Ilyen műveletekre szerinte Nyugaton is fel kell készülni.
A balti államokat különösen érzékeny területnek nevezte, mivel azokban erős az oroszellenes közhangulat, amit Moszkva nehezen visel.
A szakértő szerint ugyanakkor egy nyílt katonai támadásnál jelenleg valószínűbbek az olyan akciók, amelyek a hagyományos hadviselés és a titkosszolgálati, információs vagy szabotázsműveletek között helyezkednek el.
A Nyugatnak is válaszolnia kell a hibrid akciókra
M. Kende Péter arra kérdezett rá, milyen válasz adható az orosz hibrid műveletekre.
Kis-Benedek szerint hasonló eszközökkel és célzott műveletekkel lehet reagálni.
Az ukránok már most is olyan célpontokat támadnak, amelyek különösen fájdalmasak Oroszország számára.
Ilyenek az olajfinomítók, az üzemanyagraktárak, a logisztikai útvonalak és más érzékeny infrastruktúrák.
„A logisztikai utánpótlásnak nő az útvonala. Ha nő az útvonal, akkor nagyobb a sebezhetőség.”
Szerinte ezek a csapások már a civil üzemanyag-ellátásban is érzékelhető problémákat okozhatnak.
Belarusz támogatja Moszkvát, de nem akar belépni a háborúba
A beszélgetés végén Belarusz és Aljakszandr Lukasenka szerepe került elő.
Kis-Benedek szerint a két ország között fennáll a szoros védelmi együttműködés, de Lukasenka igyekszik lavírozni.
„Mindenben támogatja az orosz testvért, de az, hogy ő most katonákat küldjön, vagy komolyabb támadást intézzen Ukrajna ellen, abba nem akar belemenni.”
Belarusz kisebb ország, korlátozottabb lehetőségekkel, és bizonyos nyugati kapcsolatait sem akarja teljesen felszámolni.
Kis-Benedek szerint ezért Minszk jelenlegi katonai szerepvállalása „papíron igen, de gyakorlatban nem” jelent valódi közvetlen belépést a háborúba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
