Magyarország eddig sem és ezután sem fog egyoldalú elítélő nyilatkozatokat támogatni
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kormányinfón válaszoltak az újságírók kérdéseire, a Heti Tv több témában is kíváncsi volt a kormány véleményére.
A Heti Tv megemlítette, hogy a Nemsweekben jelent meg nemrégiben egy cikk, ami szerint az ENSZ-nek le kell állítania elfogult viselkedését Izraellel szemben, hozzátéve, hogy a nemzetközi szervezet főtitkárának globális stratégiája a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban.
Ennek kapcsán arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormány miként értékeli ezt a véleményt, a magyar ENSZ képviselet kiáll-e Izrael mellett, ha igen, akkor miként teszik ezt meg, használ-e a magyar képviselet olyan kemény hangot, mint például az Európai Bizottság alelnökével szemben, aki igen durva támadást intézett a magyar kormány ellen?
Gulyás Gergely válaszában elmondta, érdemes különbséget tenni a két szervezet között, az ENSZ-nek elméletileg minden ország a tagja, olyanok is, amelyek éppen háborúban állnak egymással, míg az EU-t baráti és szövetséges államok hozták létre és csak és kizárólag baráti és szövetséges országokat vesz fel. Erről a tényről – emelte ki a politikus, megfeledkezik néhány tagállam, néhány nyugat-európai vezető. Az Európai Bizottságnak is úgy kellene működnie, hogy semleges politikát visz, valamint segíti a tagállamokat a különböző megszületett döntések végrehajtásában. Mindezek mellett az is fontos lenne, hogy a tagállamok bizonyos tiszteletet tanúsítsanak egymás iránt. Az ENSZ-t, ahogy annak elődjét, a Népszövetséget is azért hozták létre, hogy a világ országai békés körülmények között rendezzék a vitás kérdéseiket, azaz az teljesen logikus, hogy ott vannak nézetkülönbségek. Ami Izrael és az ENSZ viszonyát, történetét illeti, ki lehet jelenteni, eddig nagyon kevés Izrael barát határozat született, ez részben a különböző elítélő államok földrajzi elhelyezkedéséből és számából adódik. Magyarország eddig sem és ezután sem fog egyoldalú elítélő nyilatkozatokat támogatni, csak akkor támogat ilyet, ha egyetemes emberi jogok megsértéséről van szó.
A román helyhatósági választások végeredményét látva, egyes román politikusok szerint a voksolásba Magyarország beavatkozott.
A Heti Tv a magyar kormány válaszát szerette volna megtudni.
A miniszter elmondta, nem tudja, hogy ezek a vádak min alapszanak. Azt természetesnek mondta, hogy az anyaországból több politikus, közéleti szereplő támogatta az RMDSZ-t, hiszen ezt a módszert egyébként a Velencei Bizottság is legitimnek nevezte. Igaz az is, a magyarországi támogatások nem személyesek voltak, hiszen a megjelenést a koronavírus-járvány meggátolta.
Visszatérve az EB alelnökével folyó vitára, a Heti Tv azt szerette volna megtudni, hogy mi lesz a kormány következő lépése, esetleg a V4-ek fognak közösen fellépni, netán a cseh miniszterelnököt kérik meg, hogy vonja meg a bizalmat a jelöltjétől?
Gulyás Gergely kijelentette, erre már azért sem kerülhet sor, mert erre egyetlen kormánynak sincs ráhatása, az Európai Bizottság független a kormányoktól. Csak az EB elnökének van ilyen jogköre, ha ő lemondásra szólít fel egy uniós biztost, akkor az köteles benyújtani a lemondását.
A Heti Tv ugyancsak kíváncsi volt arra, hogy mi a magyar kormány álláspontja az örmény-azeri konfliktus kapcsán, van-e, lehet-e valamilyen szerepe a Hungary Helps Programnak?
Gulyás Gergely ismertette, a magyar kormány minden ilyen konfliktusban a békés megoldásokat támogatja, ahogy a nemzetközi jogban fontos tény, az államok határainak integritása mellett is mindenképp kiáll.
A Heti Tv továbbra is kíváncsi volt régi vesszőparipájára, a reptér ügyére.
Ezért volt kíváncsi arra, hogy most, hogy szinte semmilyen forgalom nincsen a Liszt Ferenc repülőtéren, nem lenne hasznos most tárgyalni az üzemeltetővel a körülmények miatt? Nem lehetne-e most ajánlatot tenni a megvételre?
A kancelláriaminiszter kiemelte, a kormány nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a reptér nem magyar tulajdonban van és nagyon örülne, ha ez másképp lenne. Ha ezzel kapcsolatban lesz valamilyen további bejelentésre lehetőség, akkor ezt a kormány megteszi.
A miniszterelnök szerint az amerikai elnökválasztáson nincs B terve a kormánynak, azaz egyértelműen Trump elnök mellett kötelezi el magát.
A Heti Tv szerette volna megtudni, valóban nincs B terv? Nem okoz problémákat, ha a másik jelölt győz?
Gulyás Gergely szerint ebben az esetben a másik jelölt lesz a következő elnök, ám véleménye szerint ez a magyar kormánynak rossz lenne, de a közép-európai régiónak is.
A Heti Tv kíváncsi volt artra, tervezi-e a kormány a tavaszihoz hasonló veszélyhelyzet kihirdetését, minek kell ahhoz történnie, hogy ezt megcselekedjék?
A miniszter kijelentette, rendkívüli jogrendet akkor kell bevezetni, ha az alapvető jogok korlátozására van szükség vagy pedig akkor, ha olyan gyors törvényhozásra van szükség, hogy ehhez a Parlamentet sincs idő megvárni. Ez a helyzet pillanatnyilag nincs így, a kormány reméli, hogy nem is kerül rá sor. Az a szándék, hogy az ország normális keretek között működjön, az utóbbi adatok ezt támasztják alá. Az oltásokkal kapcsolatos kérdésre, a kormányszóvivő elmondta, meg kell várni az Operatív Törzs döntését. Azért tette ingyenessé a kormány az influenza elleni oltást, hogy megakadályozzák a vírus terjedését.
