imaidők szeptember 29-október 4. ZSINAGÓGAI ISTENTISZTELETEKET NEM TARTUNK, EGYELŐRE

IMAPERCEK A ZOOM-on (SÁBESZ ÉS SZUKOT KIVÉTELÉVEL)

REGGEL 9:00, ESTE 18:00

Tájékoztatásul itt is mellékelem a linket, amelyen együtt imádkozunk:

us04web.zoom.us/j/6579029560

Password: 917838

PÉNTEK DÉLUTÁN közös tanulás a neten:

17:00-17.30

IMAPERCEK a neten

17:30-17:50

péntek esti gyertyagyújtás:

18:02

péntek este:

Erev Szukot

szombat:

Szukot I. napja

szombat este:

Szukot II. este

vasárnap:

Szukot II. napja

vasárnap este ünnep kimenetele:

19:02

TISRI HÓNAP
ÉS SZUKOT

A sátoros ünnep Tisri hó 15-én köszönt be. (A zsidó naptár szerint 14.-én este a csillagok feljövetelével áll be az ünnep és nyolc napig tart.) Izraelen kívül 9 napig.
A diaszpóra egy plusz napot vállal.

Szukot a három zarándok ünnep egyike, mindegyiknek közös jellemzője, hogy van mezőgazdasági jellege, és kapcsolódik az Egyiptomból való kivonuláshoz. A betakarítás ünnepének tekintjük ezt az időszakot, mert Izraelben a mezőgazdasági munkák ekkor fejeződnek be. 40 évig az Egyiptomból való kivonulás után a pusztában vándoroltak őseink, sátrakban laktak, ezért mi is sátrat építünk, ahol a fő étkezéseket elköltjük. Igazság szerint aludni is ott kellene, ha ez lehetséges. A Talmud szerint dicsfelhők borították a vándorlók sátrát, óvva hidegtől, széltől, vihartól.

A sátornak két oldalán és a harmadikból 10-10 cm-t kell építeni, a többi lehet akár házfal is. A tetőt faágakból vagy nádból készítjük, az ágakat le kell vágni a fáról, a nádat nem szabad összekötni. Több legyen az árnyék, mint a fény, de látni lehessen a csillagokat. Ha annyira esik az eső, hogy befolyásolja az étel ízét, akkor nem kell ott tartózkodni.

Az ilyenkor szokásos ünnepi csokor a betakarításra utal Magyarországon az aratás idején készítenek búzakoszorút, hazai virágokkal tarkítva.
Keleti országokban az ott honos növényekből áll a csokor. Pálmaág, (lüláv), ez a csokor közös neve. Összetevői: a pálmaág (lüláv), a citrusfa gyümölcse (etrog), a mirtusz (hádászá) és a fűzfa (árává), ezt kell lengetni a négy égtáj irányába, valamint fel- és lefelé. Áldást mondunk minden nap a csokorra, törekedni kell, hogy mindenkinek legyen ebből sajátja.

Az első két napon és utolsó kettőn, Izraelben az első és utolsó napon, szombati tilalmak vonatkoznak. A kivétel, hogy a köztéren, tehát az utcán szabad vinni, szabad főzni, lángot ugyan nem gyújtunk, de a meglévő tűzforrásból lehet venni. Az első két és utolsó napokat fél ünnepek kötik össze, amikor ha szükséges, a munkavégzés lehetséges és a közlekedési eszközök használata sem tilos.

Az utolsó félünnep napját Hosáná Rábának nevezzük, ez az utolsó kiskapu. Ha nem bocsájtott meg a Teremtő eddig, még megteheti, ha őszinték a fohászaink. Ilyenkor szoktak egész éjjel imádkozni, tanulni.

A nyolcadik napon az esőért fohászkodnak. És megemlékeznek az elhunytakról, mászkírt mondva. Ezt azok mondják, akiknek egyik szülője vagy Isten ments meg, mind a kettő elhunyt. A hét rokonért szoktak Jizkor emlékező fohászt recitálni. Apa-anya-fivér-nővér- és (Ég ne adja) fia, lánya, hitestársa.

Izraelben a nyolcadik napon tartják a Szimchász Tórát, amely nálunk és mindenütt a szétszórattatásban külön napon tartandó ünnep. Az öröm ünnepe, tulajdonképpen egy befejezés. Héberül szijum. Ha egy traktátus vagy könyvnek végére értünk, akkor kis ünnepséget rendeznek, és mindjárt folytatják vagy újra kezdik a tanulást.

A Tórát 54 hetiszakaszra osztották fel, az éves ciklusnak ezen a napon jutnak a végére és az első könyv első fejezetéből olvasva a folyamat újra kezdődik, mert a körforgás állandó, amíg ember él a földön. A befejezést és újrakezdést vidáman ünnepeljük, ezért zászlóval, Tórával körmenetet rendeznek, apró és idős ember a zsinagógában a nap előestéjén és délelőtt a Tóra olvasást megelőzően körmenetet tart. Száll a dal, pereg a tánc, bízunk abban, hogy az egész esztendőben minden hétfőn, csütörtökön és Sábátkor meghallgathatjuk a Tóra felolvasását.

Deutsch Gábor