A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.09.22.-reggelén
Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét Honduras.
Most ősszel „felkészültebbek vagyunk” a koronavírus-járvány elleni védekezésben, mint tavasszal – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, napirend előtt, hangsúlyozva: tavasszal a járvány első hullámát sikeresen kivédték a magyar emberekkel összefogva, és „együtt újra sikerülni fog”. „Nehéz időszakon vagyunk túl, és nehéz időszak előtt állunk” – mondta a koronavírus-járványról a kormányfő, jelezve, itt a vírus második hulláma. A nemzetközi adatokat ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szempontból laboratóriumnak tekintett Ausztriában egy nap alatt 35 százalékkal emelkedett a kórházi ellátásra szorulók száma.
Matematikusokra, orvosokra hivatkozva Orbán Viktor azt közölte: a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére lehet számítani Magyarországon, és ebben az esetben 16 ezer embernek lesz szüksége egyidejűleg kórházi ágyra, és 800 embernek lesz szüksége egy időben lélegeztetőgépre. Hozzátette ugyanakkor, ő a biztonság kedvéért ennek a kétszeresével számol, így a magyar egészségügynek ki kell bírnia, hogy ha egyszerre 400 ezren fertőződnek meg, ha 32 ezer ágyra van szükség, és ha nem 800, hanem ennek akár a többszöröse kell lélegeztetőkészülékből. Tájékoztatása szerint a mai napon 66 ezer kórházi ágya van az országnak, és ha kell, további tábori kórházakat tudnak nyitni. A kidolgozott vezénylési terv lényege pedig, hogy ha egy kijelölt kórházban elfogy a kapacitás, egy következő lép be az ellátási körbe, ahová más intézményből irányítanak át egészségügyi dolgozókat.
Minél szélesebb körben végzett ingyenes koronavírus-tesztelést követeltek hétfő délutáni közös sajtótájékoztatójukon ellenzéki pártok képviselői. Varju László, a DK országgyűlési képviselője, alelnöke arról beszélt: Orbán Viktornak nem fontos sem az egészségügy, sem az oktatás, sem a gazdaság, ellenkező esetben lenne mód ezeket a területeket megvédeni széleskörű ingyenes vírusteszteléssel. Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője, társelnöke azt emelte ki: a kormány ugyan ingyenessé tette a háziorvos által, kórházban vagy hatósági döntés alapján elrendelt tesztelést, de a gyakorlatban ez sokszor nem valósul meg, például azért, mert a kért vizsgálatot az orvos nem rendeli el. Hozzátette: a 30 ezer forintos korábbi tesztár a társadalom túlnyomó többsége számára kifizethetetlen volt, majd azzal érvelt az ingyenes tesztek mellett, hogy az emberek már többszörösen kifizették annak díját, például társadalombiztosítási járulékként vagy adó formájában.Közgazdászok becslése szerint a tesztek ingyenessé tétele 35-40 milliárdba kerülne – tette hozzá, megjegyezve, ez még mindig olcsóbb, mint a bedőlő ágazatok újraindításának ára.
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában jelentette be a Parlamentben, hogy pártja népszavazást kezdeményez a COVID-teszt ingyenessé tételéről. A Demokratikus Koalíció frakcióvezetője azt mondta: mi úgy látjuk, jogos az a követelése nagyon sokaknak, hogy „lényegében korlátozás nélkül, bárki számára, ingyenesen hozzáférhető legyen a tesztelés. Nagyon sok ország ezt csinálja Európában, tehát azért nem a földtől elrugaszkodott igény ez. Önök ezt nem akarják megérteni”. Gyurcsány szerint hiába mondogatják ezt ellenzéki politikusok a parlamentben, nem jutnak egyről a kettőre, ezért azt javasolja, hogy: ne nemzeti konzultációt tartsunk ebben a kérdésben, hanem népszavazást. Leszögezte, hogy rendes, közjogi értelemben kötelező érvényű népszavazási folyamatot akarnak elindítani, „annak érdekében, hogy a nép kikövetelje önöktől, hogy ingyenes teszt jár mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy veszélyben van.” Majd meglátjuk, mit dönt a nép, mondta Gyurcsány, majd azzal folytatta, hogy a kormány állítólag a nép barátaja, ezért a volt miniszterelnök szívesen veszi a Fidesz-KDNP képviselőinek a támogatását is.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a koronavírus elleni védekezéssel, valamint a pártalapítványokkal kapcsolatos népszavazási kérdéseket hétfői ülésén. A szóban forgó kérdéseket a Civil Mozgalom Egyesület nyújtotta be. Az első kérdés azt célozta, hogy a pártok és a pártalapítványok 2022-től kezdődően mindig 1 évvel később, utólag kapják meg a nekik adható költségvetési juttatásokat. A második kérdés arról szólt, hogy a pártok és a pártalapítványok 2022-től csak akkor kapják meg a költségvetési juttatásokat, ha az előző évi teljes és részletes pénzügyi elszámolásukat, minden bevételüket és kiadásukat az érintett partnerekkel együtt teljesen nyilvánossá és átláthatóvá teszik. A harmadik kérdéssel azt kívánták elérni, hogy senkit ne lehessen kötelezni a szájmaszk viselésére és annak hiányát ne lehessen büntetni.
Ősztől a 7. osztályos fiúk, illetve szüleik is igényelhetik a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós közölte: az oltás – mint a lányok esetében is – önkéntes és ingyenes, a védőoltást a szülői beleegyező nyilatkozat után az iskolákban kapják meg a tanulók.
Külföld:
Arra van szükség, hogy a koronavírus-járvány miatt munkanélkülivé vált európaiaknak újra legyen munkájuk – emelte ki Szijjártó Péter az európai uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli ülését követően. A külgazdasági és külügyminiszter videóüzenetében közölte: már látható, hogy a világjárvány milyen komoly gazdasági következményekkel jár, európai emberek százezrei vagy akár milliói veszíthették el az állásukat. Az EU-nak elsődleges kötelessége, hogy megoldásokat találjon a válság miatt bajba jutott európaiak problémáira, munkahelyet biztosítva számukra – jelentette ki Szijjártó. Hozzátette, ezért arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel a migráció legális útvonalainak létrehozásával és az afrikai munkavállalók szükségességének hangoztatásával, mert a helyzet megváltozott. „Nincsen ilyen szükség. Arra van szükség, hogy az európai embereknek újra legyen munkájuk” – húzta alá.
A Brassó megyei törvényszék ítéletében megváltoztatta az elsőfokú bírósági határozatot, így mégsem szabadulhat a terrorizmus miatt elítélt székelyföldi Szőcs Zoltán. A jogerős törvényszéki határozat kivonatát a romániai bíróságok portálja közölte. Az ítélet szerint Szőcs Zoltán legközelebb ez év november 25-én kérvényezheti a feltételes szabadon bocsátását. A Brassói Bíróság július végén határozott Szőcs Zoltán feltételes szabadlábra helyezéséről. A határozat ellen azonban fellebbezett az ügyészség, ezért került sor a másodfokú eljárásra. Korábban a törvényszék a Szőcs Zoltánnal együtt elítélt Beke István szabadon bocsátását is elutasította. Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus hétfőn felszólította Oroszországot, hogy adja át azokat a ruháit, amelyeket életveszélyes rosszullétekor viselt. A Németországban lábadozó Navalnij ezt honlapján tudatta. „Mielőtt megengedték volna (az orosz hatóságok), hogy Németországba vigyenek, leszedték rólam az összes ruhámat, és teljesen meztelenül küldtek tovább. Tekintettel arra, hogy Novicsok idegmérget találtak a testemen, és az nagy valószínűséggel érintés révén hat, a ruháim nagyon fontos bizonyítékok. Követelem, hogy öltözékemet körültekintőn tegyék műanyagzsákba, és juttassák nekem vissza” – írta.
Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét Honduras. A közép-amerikai ország elnöke, Juan Orlando Hernández a Twitteren jelentette be a hírt, mely szerint még idén megnyit az új külképviselet Jeruzsálemben, ha ezt a koronavírus-járvány alakulása megengedi. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is megerősítette, hogy a cél a diplomáciai képviselet megnyitása még év végéig. Hernandez már korábban döntött arról, hogy diplomáciai irodát létesítenek Jeruzsálemben, amely a tel-avivi nagykövetség kiterjesztése. Honduras egyébként már tavaly elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Ezzel egy időben Izrael is nagykövetséget nyit Hondurasban, ahol jelenleg diplomáciai irodát tart fenn, amely a nyáron nyílt meg.
A Fatah egykori biztonsági főnökéhez, Mohammed Dahlanhoz kapcsolható szakadár Fatah mozgalom több tagját letartóztatták hétfőn Júdea és Szamária Palesztin Hatóság irányítása alatt álló területén a palesztin biztonsági erők, olvasható a frakció közleményében. Palesztin források a Kan közszolgálati műsorszolgáltatónak megerősítették, hogy a három letartóztatott között szerepel Salim Safiyya tábornok és a Fatah Forradalmi Tanács tagja, Haytham al-Halabit. Dahlan frakciójának nyilatkozata szerint viszont rajtunk kívül másokat is letartóztattak. A Palesztin Hatóság biztonsági szolgálatai nem kommentálták a nyilatkozatot.
Gazdaság:
A gazdaság idei mélyrepüléséhez képest nagyot nő majd a magyar GDP 2021-ben, de sem a GDP növekedése, sem a foglalkoztatás szintje nem fogja elérni a 2019-es szintet – írja a Pénzügykutató Zrt. elemzése alapján a Hvg.hu.
A Pénzügykutató két lehetséges forgatókönyvvel számol: az egyik szerint sikerül anélkül kezelni a járvány második hullámát, hogy a tavaszihoz hasonlóan korlátozni kelljen a gazdaság működését, a másik szerint nem. Idén a magyar GDP még az optimista forgatókönyv szerint is 4 százalékkal csökken, a pesszimista szerint pedig 8 százalékkal esik vissza. A derűlátóbb modell szerint az idei 4 százalékos recesszió után 2021-ben 2 százalékkal nő majd a GDP, a reálkeresetek pedig az idei 6,2 százalék után 2 százalékkal nőhetnek. Ha viszont nem sikerül elkerülni egy újabb gazdasági leállást, akkor a 2020-as 8 százalékos visszaesés után erről az alacsonyabb bázisról nőhet majd a GDP 3 százalékkal jövőre, a keresetek pedig idén 5,4, 2021-ben pedig 0,5 százalékkal emelkedhetnek. A munkanélküliség a Pénzügykutató elemzése szerint már nagyjából elérte a mélypontját, ez látványosan nem, de fokozatosan javulhat majd 2021-ben.
Időjárás:
Kedden folytatódik a napos-fátyolfelhős, napkeltét követően gyorsan melegedő időjárás. Időről-időre, főként a középső országrészben és északnyugaton élénkül meg a délkeleti szél.
Az esti órákban, a délnyugati országrészben erősebben megnövekedhet a felhőzet, ott szórványosan kialakulhatnak záporok, illetve zivatarok. Másutt marad a csapadékmentes idő és a gyengén felhős, jellemzően derült égbolt.
Éjszaka, a Dél-Dunántúlon eleinte még lehet szórványosan záporeső, majd ott is megszűnik a csapadék. Az ország túlnyomó részén folytatódik az eseménytelen, csapadékmentes, mérsékelten felhős vagy csillagfényes idő. Általában mérsékelt, időnként élénk délkeleti szél fúj. Északkeleten marad gyenge a légmozgás.
A hőmérséklet jellemző átlaga kedd reggel 9 – 15, kedd délután északon 25, délen 30, szerda reggel 10 – 15 fok körül alakul.
