A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.09.01.-reggelén
A magyar pártok között nagy általánosságban konszenzus van a holokauszt és az antiszemitizmus megítélését illetően, a zsidó közösség biztonságban élhet Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Dokumentációs Központban (HDK) megrendezett konferencián kijelentette: alaptalanok azok a külföldi vádak, amelyek szerint Magyarországon „zsidóellenes légkör van”. Maguk a magyarországi zsidók sem mondják ezt, szerintük is biztonságos az élet ma Magyarországon a közösség tagjai számára – hangsúlyozta. Felidézte: legutóbb Michael Roth német politikus vádolta antiszemitizmussal a magyar kormányt; holott 2019-ben Németországban 1824 antiszemita cselekményt követtek el, nálunk pedig 35 ilyen atrocitás történt. Megjegyezte: ez is 35-tel több az elfogadhatónál, de „furcsa és visszatetsző” a kritika, amely – meglátása szerint – a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás része. Szalay-Bobrovniczky Vince kitért arra: az antiszemitizmus sokkal inkább Nyugat-Európában gond, ahol egyes társadalmakban olyan komplex demográfiai folyamatok indultak el, amelyek jelentős mértékben leszűkítették a zsidóság mozgásterét.
A magyar kormánynak fontos a keresztény civilizáció védelme, ezért 2010 óta háromezer templom épült, vagy újult meg a Kárpát-medencében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján. Semjén Zsolt hozzátette, hogy ilyen mértékű templomépítés, vagy felújítás Szent István óta nem történt, emellett bizonyságot tett arról, hogy egyikből sem lesz mecset, vagy pláza. Kiemelte: ahhoz, hogy a keresztény identitásukat meg tudjuk védeni, fontos, hogy az állam is megtegye a „sajátos dolgát”, de hittel is meg kell tölteni, amelyben megkerülhetetlen szerepe van a keresztény iskoláknak és azoknak a diákoknak, akik a következő generáció értelmiségét adják, akiknél a szellemi tudás és a lelkiség egységben van – fogalmazott. Az Euorstat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és egyházi iskolák támogatására – mondta, hozzátéve, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma.
Külföldiek szeptember 1-jétől nem jöhetnek Magyarországra a koronavírus-járvány miatt, de – ahogy tavasszal – most is vannak kivételek – mondta a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra elmondta, a kivételek közé tartozik, ha egy anyavállalat és egy leányvállalat között üzleti célú utazás történik vagy valaki a határtól számítva 30 kilométeren belül ingázik. A tranzitforgalom, a katonai konvoj és a humanitárius célú utazás is kivételt képez – fűzte hozzá. A szóvivő kitért arra is: mivel a visszajelzések alapján sokan nem tartják be az alapvető járványügyi intézkedéseket, számítani lehet arra, hogy a jövőben a hatóságok jóval nagyobb figyelmet fordítanak például a maszkhasználat betartatására az előírt helyeken.
Az új Nemzeti alaptanterv bevezetésének (Nat)elhalasztását szorgalmazta Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője. A szocialista oktatáspolitikus a szeptember 1-jei tanévkezdés alkalmából tartott online sajtótájékoztatóján kifejtette: sokan – oktatási szakértők, tudósok, pedagógusok és az ellenzék is – tiltakoztak már jóval a járvány megjelenése előtt az új Nemzeti alaptanterv tartalmi és szerkezeti következményei miatt. A tanároknak még normál menetben is lehetetlen lett volna valóban rendesen felkészülniük, de a rendkívüli járványhelyzet miatt ez most teljesen irreális. Ennél alkalmatlanabb időpont egy új Nat bevezetésére nincs – értékelt. Hozzátette: ha egyébként egyetértene az új Nat-tal, a járvány miatt akkor is azt javasolná, hogy halasszák el a bevezetést. Az új Nat szeptemberi indítása a diákok érdekei ellen szól, és a magyar közoktatás színvonalának további csökkenését eredményezi – jelentette ki Hiller István, aki szerint a kormány számára a szakmai érvek nem jelentenek semmit, a változást a kormányváltás hozza majd el.
Külföld:
A szolidaritás közös sikert jelent, de nem lehetünk sikeresek együtt, ha külön-külön nem vagyunk sikeresek – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 15. Bledi Stratégiai Fórumon. A nemzetek gazdasági-politikai sikere nem a közös, európai siker ellentétje, hanem annak feltétele és építőköve – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor szerint az Európai Unió jövőbeli sikerének záloga a közös katonai védelmi kapacitás kialakítása, a tömb bővítése Szerbiával, illetve a versenyképes gazdaság létrehozása, amelynek motorja Közép-Európa.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elismerte, hogy az ország társadalmi rendszere bizonyos mértékben tekintélyelvű, az elnöki tisztségre szabott, amin változtatni kell a majdani új alkotmányban. Lukasenka azután beszélt erről, hogy tárgyalt Valentyin Szukalóval, a legfelsőbb bíróság elnökével, aki részt vesz majd az új alaptörvény kidolgozásában. Szavait a BelTa hírügynökség idézte. Az elnök szerint már folyik a munka az alkotmány módosításán, amelyet közvitára bocsátanak, és népszavazást is tartanak majd róla. Úgy vélekedett, hogy bár országában a társadalmi berendezkedés valamelyest tekintélyelvű, ennek ellenére az elnök személye szavatolja a bíróságok védelmét. „Olyan rendszert kell alkotni, amely nem kapcsolódna az elnök személyéhez, többek között Lukasenkóhoz sem” – jelentette ki az elnök.
A Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) szerezte meg a legtöbb voksot a vasárnapi parlamenti választáson a központi választási bizottság végleges adatai szerint. A voksok 100 százalékának összesítése alapján a DPS-t a szavazó polgárok 35,06 százaléka támogatta, míg a második helyen az ellenzéki Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció végzett a szavazatok 32,55 százalékával. A Béke a mi nemzetünk listára a választópolgárok 12,53 százaléka, a Feketén-fehéren listára 5,53 százaléka, a Montenegrói Szociáldemokratákra 4,10 százaléka, a Bosnyák Pártra 3,98 százaléka, a Szociáldemokrata Pártra 3,14 százaléka, az Albán Listára 1,58 százaléka, az Albán Koalícióra pedig 1,14 százaléka adta a szavazatát. Milo Djukanovic elismerte, hogy a koalíciós partnereivel együtt 40 mandátuma van a 81 tagú törvényhozásban, míg az ellenzéknek 41 parlamenti hely jutott. Három évtized után így várhatóan nem a szocialisták alakíthatnak kormányt, Milo Djukanovic azonban 2023-ig mindenképpen az államfői székben marad.
Felszállt az egyesült arab emírségekbeli Abu-Dzabiba az első közvetlen repülőjárat Izraelből, Tel-Avivból, fedélzetén az amerikai és az izraeli békedelegációval. „A jövőt nem a múltnak kell diktálnia. Hiszek benne, hogy lehetséges a béke és a virágzás” – mondta az amerikai delegációt vezető Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és közel-keleti főtanácsadója, mielőtt útnak indult az izraeli El Al légitársaság LY971-es járatával, amely áthaladt Szaúd-Arábia légterén az ország különleges engedélyével. Az izraeli küldöttségben fontos tisztviselők utaztak, köztük a miniszterelnöki hivatal megbízott igazgatója, valamint a külügyminisztérium főigazgatója. A kétnapos látogatáson közös munkacsoportok tárgyalnak különféle témákban a polgári és a gazdasági együttműködésről szóló megállapodások aláírása előtt. A katonai és biztonsági egyezmények megkötését elhalasztották, miután Izraelben belpolitikai tiltakozást keltett az a hír, hogy az emírségek az Izraellel kötendő béke titkos záradékaként F-35-ös harci gépeket vásárolhat az Egyesült Államoktól.
A palesztinoknak el kell fogadniuk, hogy a közel-keleti diplomáciai és geopolitikai valóság az utóbbi évtizedekben megváltozott, különösen az arab tavasz eseményei után – mondta az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumának magas rangú tisztviselője az Israel Hayomnak. Az emirátusok vezető diplomatája közölte, hogy az Egyesült Arab Emírségekben élők alig várták az izraeli küldöttség érkezését. Szólt arról is, hogy több arab ország már megértette a geopolitikai valóság megváltozást, így Jordánia, Egyiptom és Szaúd-Arábia is.
Gazdaság:
Az egészségügyben dolgozóknak kifizetett rendkívüli jutalom meghatározta a kerestek emelkedését jelző júniusi átfogó mutatót, de a versenyszférában is az idei legmagasabb emelkedést mérte a statisztika, amiben a gazdaság újraindulása és a kormányzati bérkiegészítő programok hatása jelenik meg – így értékelték elemzők a KSH hétfőn kiadott bérstatisztikai jelentését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatásnak köszönhetően 15,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál 10,8 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetési szektorban 30,3 százalékos, ezen belül a humán egészségügyben 142,6 százalékos volt a növekedés.
Időjárás:
Kedden, északnyugaton, nyugaton hűvös, délkeleten a korábbinál pár fokkal mérsékeltebben meleg idő lesz.
Délelőtt, a keleti országrészben borongós időben még kiadós eső eshet, zivatarok is előfordulhatnak, miközben délnyugat felől csökken, felszakadozik a felhőzet és egyre többfelé kisüt a nap. Északnyugaton, északon, elszórtan kialakulhat záporeső, mérsékelt zivatargóc.
Délután, a nyugati és középső országrészben már többnyire napos vagy gyengén felhős idő várható. Keleten is többnyire megszűnnek az esők, nyugat felől csökken a felhőzet, kisüt a nap. Szabolcsban, illetve az északkeleti határvidéken lehet még ekkor is erősebben felhős idő és ritkuló záporok, zivatargócok.
Általában mérsékelt, északnyugaton, majd estétől a Dunántúl nagy részén élénkebb, egyre erősödő lökésekkel is kísért ÉNY-i szél fúj.
Éjszaka, a nyugati térségben fokozatosan mérséklődik a légmozgás, északkeleten megszűnnek a záporok, csökken a felhőzet. Gyengén felhős, csillagfényes időre van kilátás. Hűvös lesz a hajnal. Az ismert fagyzugokban 10 fok alá süllyedhet a hőmérséklet.
A hőmérséklet jellemző átlaga kedd reggel északnyugaton 12-15, délkeleten 15-18, kedd délután északnyugaton 17-23, délkeleten 24-26, szerda reggel 8 – 13, szerda délután nyugaton 22 , délkeleten 26 fok körül alakul.
