Magyarországnak az Európai Unióban, a NATO-ban van a helye
Jeszenszky Géza, az Antall kormány volt külügyminisztere, egykori nagykövet a Heti Tv Pirkadat című műsorában külpolitikáról, a közel-keleti és a hazai helyzetről is beszélt.
Bár már régóta nem aktív a volt miniszter, de elmondása szerint így is 16-08 órás egy átlagos napja, ebben ott van a mindennapi tájékozódás.
A közel-keleti helyzet kapcsán, mint történész arra hívta fel a figyelmet Jeszenszky Géza, hogy jó száz évvel ezelőtt még Nagy-Britannia volt az, amelyik a térségre befolyást gyakorolt, ám a szerepét a II. világháború után átvette az Egyesült Államok. Igaz az is, 1948 után elsőként a Szovjetunió ismerte el Izraelt, egy jó ideig támogatva azt.
A mostani helyzetben egészen kiemelkedő az Egyesült Arab Emirátusok és Izrael megállapodása, aminek létrejöttében jelentős szerepe volt az Egyesült Államokban. Arra a felvetésre, hogy ez mennyire lehet összefüggésben az amerikai elnökválasztással, a volt miniszter úgy felelt, az USA már régóta bábáskodik az arab-izraeli megállapodás felett. Ma is érvényes az, Izrael kész békét kötni az arab világgal, egy valódi békével nem csak a zsidó állam, de az arab világ is sokat profitálhatna. Az állandó konfrontáció nem segít a palesztinoknak. A mostani együttműködésnek tovább kell lépni, a legjelentősebb a szaúdi állammal történő izraeli megállapodás lenne.
Közben a két másik nagyhatalom, Kína és Oroszország is fellép, de ott van még Törökország és Irán is. Izraelnek az a szerencséje, hogy ezek a nagy- és középhatalmak sem egységesek, például a törökök és az oroszok is hol jó viszonyban vannak, hol nem. persze az kifejezetten ártalmas, hogy a török vezetés, ki-kacsintgat a NATO-ból, amelynek egyébként fontos tagja. A Közel-Kelet, ahogy ez mindig, úgy most is egy sokszereplős játéktér, ahol mindenkinek megvan a maga helye. A legerősebb szereplők az izraeli-amerikai összefogás, Irán erős ugyan, de a bejrúti helyzet sem rózsás.
Mint a magyar diplomácia egykori vezetője, Jeszenszky Géza kijelentette, a magyar külpolitika számára elsődleges a közép-európai térség, ez Trianon valamilyen módon történő meghaladása. Kifejtette azt is, pont az Európai Unió jelenti azt, hogy megszűnjenek az etnikai problémák. Mint az első szabadon választott kormány külügyminisztere azt is elmondta, 1990-ben azt is el kellett érni, hogy mindenki megértse, Magyarország egy nyugati típusú, működőképes demokrácia, egy olyan, aminek két világháború örökét kellett átélnie. Mindez jelentősen befolyásolta az új kormány és Izrael viszonyát is.
A magyar-kínai viszony is szóba került, a poliitkus szerint azt nem lehet kifogásolni, hogy a két ország kapcsolata jó, hiszen az a fontos, hogy minél több barátja legyen Magyarországnak. Egy ilyen barátságból lehet profitálni, de mindezt csak úgy lenne érdemes megtenni, ha ez nem a másik fél kárára megy. Jeszenszky Géza szerint a mai kormánynak nem kellene büszkének lennie például az 1949-es kapcsolatfelvételre. A mostani magyar-kínai kapcsolatokról még azt emelte ki a politikus, hogy nem kéne elfeledni, Kínának vannak világuralmi törekvései, amihez Magyarország is csak egy ugródeszka, ezért is lenne jobb, ha a kétoldalú kapcsolatokat egy kicsit jegelné a magyar kormány. A Belgrád-Budapest vasútvonalról is azt jelentette ki, ez Magyarország számára veszélyes, komoly ráfizetést is jelent.
A magyar-orosz kapcsolatokat is az előzőhöz hasonlította Jeszenszky Géza, azzal együtt, hogy Moszkvát kevésbé tekinti veszélyesnek a jövő számára, közben bízva abban, hogy Oroszország visszatér az 1990-es évek utáni politikájához. Jó viszonyban kell az oroszokkal lenni, de arra is figyelni kell, ez a viszony ne legyen nagyon bensőséges, Magyarországnak az Európai Unióban, a NATO-ban van a helye.
