Egy újszerű ötlet, ami mögött csupán a kommunikációs szándék húzódik
Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Heti Tv Pirkadat című műsorában az Egyedsült Államokban történteket elemezte.
Lattmann Tamás beszélt az Egyesült Államokban történtekről, köztük Trump elnök egyik legújabb ötletéről, ami szerint a koronavírus-járvány miatt el kellene halasztani az őszi elnökválasztást. A nemzetközi jogász szerint ez a felvetés politikatörténeti szempontból egészen újszerű és érdekes, de érdemes tudni, az amerikai alkotmány szerint ebben a kérdésben az elnöknek nincsen döntése. Azért sem biztos, hogy ez megérné a jelenlegi elnöknek, hiszen amennyiben mégis elhalasztanák a választást, akkor az alkotmány értelmében a következő év januárjától Trump egyik legnagyobb ellenfele, Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke venné át az elnöki jogköröket. A szakember hozzátette, az elnöki ötletnek leginkább valamilyen kommunikációs célja van, azaz nem igazán komolyan vehető az egész. Az ötlettel Trump elnök szeretné a közhangulatot a saját irányába fordítani. Mindez belefér a politikai versengésbe, pánikba semmiképpen nem kell esni tőle, ahogy az is valószínű, hogy ennek a felvetésnek semmilyen hatása nem lesz az elnökválasztásra, annak a rendezett megtartására.
Ugyanakkor az elnöki javaslatnak van egy tartalmi eleme – emelte ki Lattmann Tamás, ami elsősorban a levélszavazatoknál figyelhető meg. Hiszen – függetlenül attól, hogy igaza van, netán nincsen – ezzel egy olyan problémára reflektál, amire felépíthet egy külön kommunikációs kampányt egy esetleges vereség esetére.
Arra a felvetésre, hogy akkor ezzel akár csalhatnak is az elnökválasztáson, a nemzetközi jogász kifejtette, csalás, befolyásolás mindenhol lehetséges, ahol valakinek ehhez érdeke fűződik, Amerikában is például átrajzolták a különböző választási körzethatárokat. A kérdés az, hogy ezek a befolyásolási kísérletek mennyire érik elé hatásukat, ahogy az is kérdés, a meglévő intézményrendszer mennyire képes ezt minimálisra szorítani, teszik lehetetlenné.
Külön kérdés, hogy abban a kommunikációban, ami Trump elnökké választása óta zajlik, a fake nemwsra épülő, populista, sérelempolitikát hangsúlyozó kommunikációban mennyire lesz destabilizáló hatása egy potenciális problémát felvető ötletnek. Valószínűleg az amerikai rendszer ennél jóval erősebb immunrendszerrel rendelkezik – tette hozzá a szakember.
persze a vírusnak, a járványnak, mint minden helyzetnek van politikai és társadalmi hatása, ami egy aktuális versenyhelyzetre is lehet hatása. Fontos az is, egy járványhelyzetben az emberek viselkedésére, a szabályok betartására az is hatással van, mekkora a közbizalom az adott állam vezetésével szemben. Amennyiben nincs meg a bizalom, nem hisznek az emberek egy kormányzatnak, akkor az hiába hívja fel a figyelmet például a maszkviselésre, a szociális távolságtartásra. Ilyenkor jelennek meg a különböző konteók, rémhírek.
Egyesek szerint a demokrata elnökjelölt rengeteg dologban szöges ellentétét kívánja megtenni, mint Trump, kezdve a közel-keleti helyzettel, egészen sok belpolitikai kérdésig. Lattmann Tamás szerint nem lehet tudni, hogy ezekből a hírekből mi és mennyire van komolyan gondolva, vannak szakpolitikai elképzelése, így a közel-keleti helyzetben nem az elnök dönt egymaga, ott nagyobb szer4epe van az amerikai szenátusnak. Az biztos, Trump elnöknek van egy világos külpolitikai elképzelése, ahol az amerikai érdekek kiemnelt védelme az elsődleges, aminek során nem kívánnak nagyon másokkal együttműködni. Hozzátette, amikor az amerikai elnök számos nemzetközi szervezetből léptette ki az országát, az indokai között nem kevés volt olyan, amiben többé-kevésbé igaza volt, ezeket a szervezeteket újra kellene gondolni, de ezt csak akkor lehet legitim módon megtenni, ha nem lép ki onnan a legfőbb kritikus ország.
