Az események azt mutatják, a magyar kormánynak igaza volt 2015-ben

Az események azt mutatják, a magyar kormánynak igaza volt 2015-ben

Bakondi György, a miniszterelnök biztonsági főtanácsadója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a migrációról, az európai helyzetről, a lehetséges válaszokról.

A migráció tekintetében Bakondi György elmondta, a kormány elsősorban a balkáni útvonalra figyel, leginkább a görög-török határon kialakult helyzetet nézi feszes figyelemmel. Ezen túlmenően a balkáni útvonalakat is figyelik, folyamatosan elemzik az embercsempész tevékenységeket, a civil szervezetek működését, az érkezők állampolgári összetételét, az általuk alkalmazott módszereket, erre azért van szükség, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre. Tudni kell ennek kapcsán azt – emelte ki a főtanácsadó, a migráció egyrészt a belső biztonságot fenyegetheti, mellette pedig fennáll a járványveszély, hiszen a ennek új dimenziói is keletkeztek a migrációs folyamatokban, amiket korábban nem lehetett tapasztalni. Azt lehet tudni, hogy például a Görögországban lévő migránsok közül mennyien vannak betegek, akiket karanténba helyeztek, de ugyanígy lehet tudni, hogy az olasz partoknál mennyien vannak a karanténhajókon. Azt azonban nem lehet tudni – tette hozzá, hogy mennyien lehetnek azok, akik az embercsempészek segítségével a görög határtól már beljebb vannak, ahogy azt sem lehet tudni, mennyi beteg lehet köztük. Ezért is tesz meg mindent a kormány, hogy minél távolabb sikerüljön az érkezőket megállítani, ezért is vannak magyar rendőrök például Észak-Macedóniában, valamint ezért helyeznek nagy hangsúlyt a határőrizet biztonságára is a horvát, a szerb, de akár a román és az ukrán határszakaszokon is.

Ami az embercsempészeket illeti, Bakondi György elmondta, idén eddig 170-et sikerült elfogni, tavaly az év egészében 150-et értek tetten, ez is mutatja a jelentős emelkedést. mellette változásokat tapasztaltak az embercsempészek állampolgársági hovatartozását illetően, míg korábban a határok mentén élők vettek ebben részt, mára azonban ezt a piacot, ami jól fizet, azok vették át, akik már korábban bejutottak Nyugat-Európába, ahol rendelkeznek valamilyen státusszal, utazási lehetőséggel.

A migrációs ügyekben Törökországnak van jelentős szerepe. Ennek kapcsán Bakondi György felvázolta a jelenlegi helyzetet. Van egy politikai döntés Ankara részéről, melynek értelmében megnyitották a határt, hogy minél nagyobb tömegek jussanak be Európába. Az indokaik között szerepelhet, hogy még több pénzt akarnak kapni az EU-tól, vagy pedig az, hogy valamilyen módon folytatódjék a közösség és Törökország között a tárgyalás a tagság kérdésében. Ám a koronavírus-járvány miatt a török hatóságok visszavonták a migránsokat a határtól, ezért jelen pillanatban ott nem tapasztalni komoly határátlépési kísérletet, bár a török kormány továbbra is azt mondja, a határok nyitva vannak. Az Európai Unió külképviselet továbbra is szeretne Ankarával tárgyalni, de azt nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Már csak amiatt is, mert a török kormány tulajdonképpen egy Európától idegen etnikai konfliktust hozott be a közösség területére, példa erre a német és az ausztriai törökök megmozdulásai, felvonulásai, ahol is az ottani kurdok és a törökök csapnak össze. Ez is mutatja – tette hozzá a főtanácsadó, hogy a magyar kormánynak igaza volt akkor, amikor felhívta a figyelmet arra 2015-ben, hogy a nem ellenőrzött beáramlás nem hozza el a várt integrációt, hanem helyette a magukkal hozott feszültségeket, konfliktusokat fogják fenntartani az új országokban is, amit a helyi lakosság nem ért, a rendőri erők pedig nem mindig tudnak kezelni.

Az Európai Unió lépései kapcsán azt is látni kell, most a közösség legerősebb tagállama, Németország tölti be a soros elnöki tisztséget, ez egy súlyos szituáció, amit még nehezebbé tett a járvány. Most nem lehet azt mondani, hogy munkaerőhiány van Európában, amit a beérkező migránsokkal lehet orvosolni, hiszen a járvány miatt nagyon sokan veszítették el a munkájukat. Azaz nem gazdasági, hanem ideológiai, politikai megfontolások állnak a migránsok befogadásának szándéka mögött. Talán az elmúlt öt évben lezajlott politikai változások következtében a jelenlegi európai migrációs politika helyett valami más mellett döntsön a közösség. Ellentmondásos nyilatkozatok születnek, egyesek szerint valóban nem volt jó ötlet a kvótarendszer, míg mások továbbra is fenyegetőznek, hogy megbüntetik azokat a tagállamokat, amelyek nem kívánnak Brüsszel szándéka szerint cselekedni – tette hozzá a főtanácsadó. Ez utóbbi nem helyes út, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a migráció, de a járványkezelés, a gazdaságépítés tekintetében megszerzett tapasztalatait megossza a közösséggel.