Most úgy látszik, ezt a küzdelmet Európa elveszítette
Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője, a Fidesz szóvivője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az Európai Unió tagállamai közt szétosztandó hitelről, annak kockázatairól.
A politikus nemrégiben nyilatkozta azt, hogy amennyiben a főváros nem képes megkezdeni a Lánchíd felújítását, akkor annak kezelői jogát átveszi az állam, így magára vállalja annak minden terhét. Mint hozzátette, erről többször is beszélgettek a frakcióban, ma már mindenki tud minden információt, mindenki látja, hogy minden forrás rendelkezésre áll. Ma már nem áll meg Budapest vezetésének azon érvelése, hogy a korábbi megállapodás nem jó, ami szerint a Lánchidat csak az Alagúttal együtt lehet felújítani, a kormány tudniillik engedélyt adott arra, hogy a korábban megítélt támogatást csak a híd renoválására fordítsák. Minderre február végén került sor, így nem érthető, mit is tett azóta a fővárosi vezetés. Az egészet egy rosszízű politikai vita kíséri, amit már nagyon jó lenne mögöttünk hagyni – jegyezte meg Hollik István, ezért is tette meg a javaslatát, hogy ezzel is noszogassa Budapestet, véleménye szerint ez sikeres volt, hiszen úgy tűnik elkezdtek intézkedni.
Hétfőn a Parlament rendkívüli ülést tart, erről tesz ma kezdeményezést a Fidesz frakciója. Erre azért van szükség – emelte ki a képviselő, mert az Európai Unió arra készül, hogy a tagállamok közösen vegyenek fel hitelt, pontosabban a közösség veszi fel a hitelt, ám a kezességet a tagállamok adják hozzá. Ez egy kockázatos döntés, hiszen 35 év múlva jár le a hitel, arról nem beszélve, hogy a maastrichti kritériumok is azt rögzítik, küzdeni kell az eladósodás ellen. Most úgy látszik, ezt a küzdelmet Európa elveszítette – jegyezte meg a szóvivő, hiszen az euró bevezetése óta szinte minden tagállam államadóssága megnőtt, ehhez jön a mostani hitel, ami bizony pluszterheket jelent minden tagállam számára. Komoly összegről van szó, 750 milliárd euróról, ez valamivel kevesebb egyébként, mint az EU következő hétéves költségvetésének főösszege, ami 1100 milliárd euró. A magyar kormány úgy véli, valóban kockázatos ez a hitel, mert olybá tűnik, az EU válságról válságra evickél úgy, hogy közben újabb és újabb hiteleket vesz fel. A Parlamentet is azért kell összehívni, hogy erről a fontos kérdésről legyen párbeszéd, ahol ki kell fejteni, Magyarország szolidáris az éppen bajban lévő országokkal, mint Olaszország, Franciaország. Amennyiben Magyarország is igénybe veszi ezt a hitelt, akkor ehhez feltételeket kíván szabni. Megvétózni nem akarja a magyar kormány, de három szigorú feltétele van, egyrészt legyen a hitelfelvétel, szétosztás igazságos, lakosságarányosan kapjon mindenki ugyanannyit. Mindenki arra fordítja a hitelt, amire akarja, de Magyarország azt szeretné, hogy a gazdaságnövekedés újraindítására, munkahelyteremtésre fordítódjék. A harmadik feltétel pedig az, hogy ebbe a hitelbe senki ne keverje bele a politikát, ezt nem ideológiai szempontok szerint osszák el. A magyar álláspontot egyébként a V4-es országok is osztják.