A polgári kormány mindig is felelős költségvetést tett le az asztalra
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a fontosabb kormányzati döntésekről, a Lánchídról, a gazdaság újraépítéséről.
A miniszter a koronavírus-járvány kapcsán azt mondta, Magyarország a védekezés első szakaszát maga mögött tudja, az aktív fertőzöttek száma ezer alá csökkent. Összességében el lehet mondani, a hazai védekezés eredményes volt, ehhez képest kell nézni a más országokban történteket. A közép-európai térség is jól áll, ám más földrészeken vannak aggasztó jelek, amelyek azt mutatják, azoknak lehet igaza, akik azt mondják, leshet egy második hulláma is a járványnak. Ezzel a kormány is tisztában van, ezért a második hullámra az ország jobban felkészült, mint ahogyan az elsőre állt készen. Persze sikerült az összefogással bepótolni mindazt, ami egy országos járvány esetén a védekezéshez szükséges. Azt most senki nem tudja megmondani, hogy Európában lesz-e egy második hullám, ennek az esélye fennáll, a kormány ezért is tartotta fontosnak a járványügyi készültség meglétét, hiszen – mint hozzátette, amíg nincs vakcina, addig van vírusveszély.
A járványügyi készültség azt is jelenti, hogy szükség esetén bármikor lehet lépni, azaz szükség esetén akár határzárat is el lehet rendelni, minden egyes nap figyelik az adatokat, az Operatív Törzs is azért maradt meg, hogy a világon mindenhol figyelje a járványügyi helyzetet, a kormány meg azt nézi, hol lehet nyitva tartani a határokat és szükség esetén hol kell lezárni azokat. A készültség azt is jelenti – emelte ki Gulyás Gergely, hogy a kórházparancsnoki rendszer is megmarad, hiszen ez a válság időszakában már bevált, már azért is, mert ugyan indokoltak volt a szigorítások feloldása, de az korántsem biztos, hogy ez örökké így lesz, hiszen még fennáll a második hullám veszélye.
A járvány kapcsán felmerült a gazai egészségügy átalakítása is, így az úgynevezett szuperkórház létesítése. Ennek a tervezése jelenleg is zajlik, a tervek szerint az építési munkálatok két év múlva kezdődhetnek el. Ugyanakkor – ami szintén az egészségügy fejlesztését érinti – a budapesti kórházfelújítások jelenleg is zajlanak, ez azért is fontos, mert ez azon kevés ügyhöz tartozik, amiben megegyezés született a kormány és a főváros vezetése között.
Gulyás Gergely ellenzéki polgármesterek azon tervére, mely szerint perrel szeretnék visszaszerezni az államtól a védekezésre fordított összegeket úgy vélekedett, a magyar kormány is számon kérhetné a védekezés költségeit, de nem teszi, már ezért sem érti a polgármesterek logikáját. Bár ezt a miniszter rendkívül veszélyesnek ítélte, mert véleménye szerint, ha van egyszer egy járvány, egy országos veszélyhelyzet, akkor ebben az önkormányzatoknak miért ne lenne szerepe. A központi védekezés költségeit a kormány fizette – tette hozzá, minden költséget, ami keletkezett, gyakorlatilag a kormány állta, de a védekezésben a helyhatóságok is szerepet vállaltak, ez nekik is jelenthetett kiadásokat, de ahogy a kiadásokat a kormánynak sem téríti meg senki, így az önkormányzatoknak is saját hatáskörben kell mindezeket megoldani. Egy biztos, a bíróság majd dönt valahogy, a politikus szerint egy ilyen keresetnek, amit a polgármesterek nyújtanak be, nincsen semmilyen alapja.
Gulyás Gergely az Európai Bíróság döntéséről a magyarországi civiltörvény kapcsán azt mondta el, az ítélet azt egyértelműen megerősíti, a külföldi finanszírozás átláthatóságának a célja nem áll szemben az EU jogrendjével, ezt a célt a kormány továbbra is helyesnek tartja, az egy más kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel lehet elérni, most olyan módszereket keresnek, ami megfelel az európai jognak, egy biztos, az átláthatóság nagyon fontos a civil szervezetek esetében is. Arra a felvetésre, hogy miért tiltakoztak a civilek a törvény miatt, a politikus megjegyezte, vannak olyan szervezetek, amelyek azért politikai elfogultsággal alappal vádolhatók, amelyek kormánykritikusak. A kormány ezt tudomásul veszi, ezek a szervezetek a civil szektor töredékét jelentik.
A járvány után a gazdaság újraindítása a kormány legfontosabb feladata, a miniszter szerint a gazdaság azon szektoraiban történtek leépítések, amelyek képesek gyorsan helyreállni, ha a turizmus beindul, azaz újból lehet munkája a dolgozóknak. Mellette azt is látni kell, a kormány beruházásokat támogat, ami új munkahelyek létesítését jelenti, azaz nem látszik az a veszély, hogy jelentősen megugrik a munkanélküliség. Véleménye szerint Európának ezen térségébe jönnek majd beruházások, hiszen a körülmények itt a legmegfelelőbbek.
Budapest vezetése a Lánchíd felújítása kapcsán az eredetileg megígért hatmilliárdos kormányzati támogatást kevésnek tartja, jelenleg tízmilliárdos igénnyel léptek fel. Mindezeket a miniszter komolytalannak véli, mert olyannak tűnik a helyzet, hogy a főváros nem felújítani akarja a hidat, hanem sokkal inkább vitatkozni akar a kormánnyal. Már csak azért – tette hozzá, mert féléve nem csinálnak semmit, a közbeszerzést sem írták még ki, mellette úgy követelnek különböző összegeket, hogy azt sem tudják, mennyibe is fog kerülni az egész. Emlékeztetett a politikus arra, hogy a Lánchíd felújítása a Fővárosi Önkormányzat feladata, ebben a kormánynak semmilyen teendője nincs. Ennek ellenére még az előző városvezetéssel kötöttek egy megállapodást, mely szerint támogatják a felújítást, amihez hatmilliárdot adnak Budapestnek.
Gulyás Gergely beszélt az ország jövő évi költségvetéséről, mint megjegyezte, a jövő évi büdzsé sem tartalmaz megszorításokat, minden eddigi fontos kormányzati program megmarad. A kormány számításai szerint jövőre a gazdaság teljesítménye vissza fog épülni az emelkedő szintre, 2021-ben eléri az ország azt a pontot, ahol a mostani válság előtt volt, így a családtámogatások, a munkahelyteremtő beruházások megmaradnak, hiszen a polgári kormány mindig is felelős költségvetést tett le az asztalra.
A miniszter említést tett az egészségügyi béremelésekről is, kiemelve azt, hogy a rendszerváltozás óta nem történt olyan jelentős orvosi béremelés, mint amilyet a mostani kormány végrehajtott. Persze még mindig nem sikerült az európai béreket elérni, ezért is kell a bérfelzárkóztatást folytatni. A javuló körülményeknek is köszönhető, hogy most négyezerrel több orvos dolgozik itthon, mint 2010 előtt. Nem csak a béreket kell rendezni, hanem az egészségügy körülményein, viszonyain is változtatni kell, hogy valóban itthon maradjanak a szakemberek, erre a kormány tervei szerint a következő hónapokban ad választ.
Az Európai Unióban jelenleg is zajlanak a tárgyalások egyrészt a közösség következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által beterjesztetett hozzájárulásról, alapról. Mindkettő jelentős pluszforrásokat tartalmaz, de még sok probléma van vele. A kormány reményei szerint a soron következő német EU elnökség alatt el lehet fogadni mind a költségvetést, mind pedig sikerül megállapodni az EB alapjáról.
