„keserves létküzdelmet” kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének

A BreuerPress  és a hetiTV hírei 2020.06,05.-reggelén

A nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét – mondta Kövér László házelnök az Országgyűlés csütörtöki emlékülésén.  Kövér László nyitóbeszédében kiemelte: a politikai nyilatkozatot olyan okokból javasolják elfogadásra, amelyek a múltban, a jelenben és a jövőben rejlenek. Kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia „nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat”. Úgy vélte, amíg a külhoni magyarságnak „keserves létküzdelmet” kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés.

A magyar gazdaság megszenvedte ugyan a járványügyi válsághelyzetet, de jó esély van arra, hogy Európában az egyik legstabilabb eredményt tudja produkálni – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón.

Gulyás Gergely elmondta: a munkahelyek megvédése terén is sikerült jelentős lépéseket tenni. A kormány az eddigi és tervezett intézkedéseivel összesen 1 millió 144 ezer 125 magyar álláshely védelmében, munkaerőpiaci vagy képzési támogatásában működött közre.

Gulyás Gergely emlékeztetett: 100 évvel ezelőtt kényszerült Magyarország arra, hogy a trianoni békediktátumot aláírja, és ennek következtében az ország elvesztette területeinek kétharmadát és minden harmadik magyar a határon túlra került „anélkül, hogy elköltözött volna”.

A kormány szerdán döntött arról, hogy támogatja a 100. évforduló kapcsán, hogy a Citadellán a magyar szabadság múzeuma jöhessen létre – közölte.

Gulyás Gergely elmondta, a nemzeti gyásznap tíz éve a Nemzeti összetartozás napja is: tíz évvel ezelőtt tették lehetővé a kettős állampolgárság megszerzését, és eddig majdnem 1 millió 100 ezer magyar élt a lehetőséggel. „Trianon után 90 évvel vált az lehetővé, hogy újra közjogi kötelék jöjjön létre magyar és magyar között, a magyar állam és a magyar állampolgárok között” – fogalmazott.

Sikeresen és eredményesen védekezett Magyarország a koronavírus-járvány első szakaszában – mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: Magyarország eredményesebben védekezett, mint Nyugat-Európa bármelyik állama, és ezért köszönetet mondanak mindenkinek, aki részt vett a védekezésben és azoknak is, akik betartották a járványügyi szabályokat.

Gulyás Gergely elmondta, június 16-át követően egy-két napon belül megszűnhet a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet. Ezt követően a színházak, múzeumok, mozik és fürdők kinyithatnak.

Mint elmondta, a járványügyi készültség fenntartása indokolt, az operatív törzs továbbra is működni fog, a kórházak irányításai rendszere változatlanul a járványveszélyhez igazodik.

A kormány az idei költségvetésből a járványügyi védekezésre 590 milliárd forintot fordított – közölte hozzátéve, hogy ez szükséges és arányos volt.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a kormányt, hogy tegye széles körben elérhetővé az állami bértámogatásokat és azokat ne kösse pályázathoz. Varju László, a DK alelnöke azt mondta, a sajtóban számos cikk jelent meg arról, hogy a kormányhivatalok mondvacsinált okokra hivatkozva utasították vissza cégek kérelmeit. Varju László úgy fogalmazott: pártjuk már hetekkel ezelőtt megjósolta, hogy ha pályázni kell a bértámogatásra, akkor „a Fidesztől független, tisztességes magyar vállalkozások” nem fogják megkapni azt.

Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a Nemzeti Összetartozás Napjáról, valamint a legújabb nemzeti konzultációról.

A Nemzeti Összetartozás napjáról a szóvivő azt mondta el, olyan családból származik, amelynek a gyökerei Erdélybe nyúlnak vissza, ami azt jelenti, mindig is emlékezni fog a trianoni békediktátumra, annak hatásaira. Ugyanakkor az is igaz – tette hozzá, hogy szerencsére az elmúlt tíz év egy más típusú emlékezést teremtett meg, hisze3n például az erdélyi rokonai ma már szintén magyar állampolgársággal rendelkeznek, ami egy fontos szimbolikus lépés volt a magyar kormány részéről. Mindez a teljes nemzet erejét mutatja meg, ezért is fogalmaznak úgy, hogy ma Magyarország erősebb, mint az elmúlt száz évben.

Az is fontos, hogy a magyarországi ellenzéki pártok is arra törekednek, hogy láthatóvá tegyék a szolidaritásuk kifejezését a határontúli magyarság érdekében.

Farkas Örs beszélt a kormány által elindítani tervezett legújabb nemzeti konzultációról, amelynek kérdései közül pár már napvilágot látott. Mint megjegyezte, a konzultáció célja, hogy egyetértési pontokat találjon a magyarok között, valamint az is, hogy a kormány a választók döntése nyomán hozzon intézkedéseket. A mostani konzultáció során olyan kérdéseket tesz fel a kormány az embereknek, amelyek nem voltak ismeretesek 2018-ban, hiszen akkor még nem volt koronavírus-járvány, ahogy az abból adódó gazdasági nehézségekkel sem kellett még szembenézni. Lesz kérdés a járvány elleni védekezésről, a gazdaság újraindításáról. De kíváncsiak lesznek az emberek véleményére a migrációról is, az Európai Unió gazdaságvédelmi tervezetéről.

 

 

Külföld:

A görög hatóságok az év eleje óta hozzávetőleg 14 ezer menedékkérőt szállítottak át a görög szigeteken lévő menekülttáborokból a szárazföldre – mondta a görög bevándorlási és menekültügyi miniszter. Nótisz Mitarákisz hozzátette, hogy míg márciusban az égei-tengeri szigeteken, a leszboszi, a híoszi, a számoszi, a léroszi és a kószi táborokban több mint 42 ezren voltak, ez a szám mostanra 32 247-re csökkent. Hozzátette azonban, hogy ez még így jóval meghaladja a táborok eredetileg tervezett befogadóképességét. „A szigeteken lévő táborok tehermentesítése a legfontosabb feladatunk” – jelentette ki Mitarákisz. Azt is mondta, hogy a hatóságok felgyorsították a menedékjog iránti kérelmek elbírálását is: az év elején beadott 126 ezer kérelemből már kevesebb mint százezer vár elbírálásra.

 

A nemzetközileg elismert líbiai egységkormányhoz hű erők visszafoglalták Tripolit, és a tobruki ellenkormányt támogató Halífa Haftar tábornok csapatai visszavonulót fújtak – közölték illetékes források. A nemzeti egységkormány katonai műveletekért felelős részlege közleményében tudatta: teljes felügyeletük alatt tartják a líbiai főváros határait. Eközben az ország keleti felét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) megerősítette: egy helyre vonja vissza csapatait Tarhúna közelében Ain Zara, Abu Szalim és Kaszr Ben Gasír körzetből. A kormányerők szóvivője, Mohammed Kanunu szerda este bejelentette, hogy a líbiai nemzetközi repülőteret is visszaszerezték. Az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) tavaly áprilisban indított offenzívát Tripoli ellen arra hivatkozva, hogy meg kell tisztítani az országot az egységkormány által szerinte hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól.

Egy amerikai bíróság új döntése értelmében Irán és Szíria kötelezhető lenne arra, hogy kártérítést fizessen azoknak az amerikai állampolgároknak (vagy családtagjaiknak), akik megsérültek vagy életüket veszítették palesztinok által elkövetett támadások során Izraelben. A jogi ügyben Randolph D. Moss columbiai bíró mondta ki a végső szót – összesen hét palesztin támadás kivizsgálását követően. Döntése értelmében Irán és Szíria azért vonható felelősségre ezekben az esetekben, mert anyagi támogatást biztosítottak a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád számára. A vizsgálat során Szíriát és Iránt állítólag semmilyen módon nem vonták be. Az amerikai felek a felmerülő kártérítés mértékét egyelőre nem határozták meg – írta a Ynetnews. A lap szerint ez nem is lesz könnyű feladat, hiszen – ugyan amerikai bíróságok korábban is kötelezték hasonlóra Irán kormányát – a perzsa állam jelenleg nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Amerikával.

A Palesztin Hatóság kijelentette, hogy nem fog igényt tartani az Izraeltől kapott adóbevételekre, újabb szintre emelve a zsidó állammal kötött megállapodások és koordináció megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket. “Kijelentjük, hogy visszautasítottuk és továbbra is visszautasítjuk az adóbevételek teljesítését, összhangban a palesztin vezetés azon határozatával, miszerint mentesülünk minden Izraellel kötött megegyezés és megállapodás alól”, írta Hussein al-Sheikh a Palesztin Polgári Ügyek Bizottságának igazgatója Twitteren. A palesztin Maan hírügynökség a kormány szóvivójét Ibrahim Milhimet idézte, mondván, Izrael megkísérelte a bevételek átutalását a koordináció újjáélesztéséhez kötni. A koronavírus-válság már jelentős károkat okozott a Palesztin Hatóság a gazdaságában: a Világbank hétfőn azt jósolta, hogy a palesztin gazdaság 2020-ban akár 11% -kal is csökkenhet. A Bank előrejelzése szerint a Pénzügyminisztérium finanszírozási hiánya ebben az időszakban 1,5 milliárd dollár fölé emelkedik.

 

Gazdaság:

 

  1. Százmillió szál cigarettával kevesebb fogyott idén Magyarországon. A fővárosban és néhány határ menti megyében is jelentősen csökkent a dohányboltok forgalma a veszélyhelyzet idején – írja a Magyar Nemzet. Ugyanakkor nemcsak a kijárási korlátozások idején fogyott kevesebb cigaretta, hanem az év első négy hónapjában összesen is jelentősen csökkentek az eladások – legalábbis erre lehet következtetni az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. friss adataiból.A társaság  a lap kérdésére azt közölte, hogy az év első négy hónapjában  majdnem 2,4 milliárd szál cigarettát adtak el a hazai trafikok, emellett elkelt 1300 tonna fogyasztási dohány, 200 millió szál szivarka, és meghaladta az 5 millió millilitert az elektronikus cigarettába való töltőfolyadék értékesített mennyisége.  Az idei adatok azonban leginkább a tavalyiakkal összevetve érdekesek:  CIGARETTÁBÓL – NÉGY HÓNAP ALATT – MAJDNEM SZÁZMILLIÓ SZÁLLAL FOGYOTT IDÉN KEVESEBB, és közel nyolcvan tonnával maradt el az eladott fogyasztási dohány mennyisége is a múlt évitől. Eközben érezhetően nőtt a szivarka iránti kereslet.

 

Időjárás:

 

Szombaton helyenként párásan, ködösen indulhat a nap, majd napközben már mindenhol számíthatunk hosszabb napos időszakokra. Az ország legnagyobb részén száraz marad az idő, csupán egy-egy helyen fordulhat elő átmenetileg gyenge futó zápor. A délies szelet többfelé élénk lökések kísérhetik. Délután 23-28 fokot mérhetünk.