ABreuerPress és a HetiTV híréi 2020.06.05.-reggelén
A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. „Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő. A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak. Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre, Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. „Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került” – vette számba a veszteségeket az államfő, hozzátéve: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba. Elkerülhető lett volna a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan? – sorolta az államfő azokat a kérdéseket, amelyeket már a negyedik generáció tesz fel. Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést – emlékeztetett – de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni. Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát – ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, „sunyi háttértárgyalásokon”. „Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk” – fogalmazott.
A várhatóan újra erősödő migrációs nyomás miatt egyre több katona és határőr teljesít szolgálatot a magyar határon, számukra a technikai háttér is biztosított – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.A BreuerPress és a Heti TV kérdésére azt közölte, a következő hónapokra szóló migrációs előrejelzések többsége negatív. Jelezte, a pünkösdi hétvégén 430 migránst tartóztattak fel, és nem volt olyan határszakasz, ahol ne próbálkoztak volna az illegális bevándorlók. Úgy vélte, a járvány által okozott gazdasági nehézségek sokakat arra indíthatnak, hogy Európában keressenek megélhetést. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány után Európának el kell kerülnie, hogy ismét tömeges bevándorlás áldozatává váljon. Szerinte Európa akkor tud ez ellen fellépni, ha világossá teszi, minden tagállamát támogatja a külső határvédelemben. A gyümölcstermelőknek okozott tavaszi fagykárokra utalva azt mondta, az idei kárenyhítési alapban lévő 19 milliárd forint szerinte elegendő kompenzációra nyújt lehetőséget. Mind a fejlesztésekre, mind a kárenyhítésre és kompenzációra az agrártárcánál „reményeink és jelenlegi tudásunk szerint” van megfelelő forrás – közölte. Gulyás Gergely a nyári idegenforgalmi kilátásokról szólva azt mondta, belföldi üdülőhelyeket felkeresni biztos, hogy érdemes, a külföldi utazásokra pedig azt javasolta, folyamatosan figyeljék az emberek a határokra vonatkozó szabályokat.
Az új nemzeti konzultáció válaszait interneten keresztül vagy postai úton augusztus 15-ig lehet majd beküldeni – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba kiemelte: a kormány eredményesen lezárta a járvány elleni védekezés első szakaszát, viszont a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a járványnak jöhet egy második hulláma, így eljött az ideje, hogy a kormány párbeszédet folytasson arról, mely intézkedéseket támogatják a magyarok. Az egészségügyi szakvélemények alapján is azok a legjobb intézkedések, amelyeknek a legnagyobb a társadalmi támogatottsága – jegyezte meg a politikus. A kérdőív többek között foglalkozik a járványügyi készültség fenntartásával – tudatta, hozzátéve, ez egy aktuális felvetés, hiszen a rendkívüli veszélyhelyzet feloldásáról júniusban szavaz az Országgyűlés. A várható újabb hullám okán a járványügyi készültséget fenn kell tartani, az operatív törzsnek üléseznie kell, és az egészségügy felkészült állapotban kell, hogy maradjon – fogalmazott.
Külföld: 
Azonnali cselekvést szorgalmazott az Európa Tanács emberi jogi biztosa a Málta felségvizeinek közvetlen közelében, a szigetország kormánya által bérelt turistahajókon elhelyezett több mint 400 migráns partra szállítása ügyében. Dunja Mijatovic fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet. A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet emberi jogi biztosa felszólította Máltát, hogy tegyen eleget nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek a Földközi-tengeren át Európába tartó migránsok esetében: biztosítsa az emberéletek megmentését, valamint a kimentettek azonnali és biztonságos partra szállítását. Dunja Mijatovic aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a hajókon rekedt embereknek nem áll rendelkezésükre megfelelő jogorvoslat, valamint korlátozzák szabadságjogaikat. Reményét fejezte ki, hogy a hajók máltai felségterületen kívüli elhelyezése nem eredményezi azt, hogy a fedélzeten tartózkodók nem nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet.
Bizalmi szavazást kezdeményezett saját kormánya ellen Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki a lépést az ország stabilizálásának szükségességével, kormánya helyzetének megerősítésével indokolta, miután az ellenzék szerinte a koronavírus-járvány alatt megpróbálja destabilizálni a belpolitikai helyzetet. Az indítványt a szejm még csütörtökön napirendre tűzi. Morawiecki előzőleg Andrzej Duda elnökkel egyeztetett lépéséről, amely ezért a június 28-ai elnökválasztással is összefüggésbe hozható. Parlamenti beszédében a kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járványhelyzetben is meddő vitákat szít, a bizalmi szavazás pedig véget vet a „botránykeltő fesztiválnak”. Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék az utóbbi hónapokban több kormánytaggal szemben nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a szejm sorra leszavazott. A törvényhozás csütörtöki napirendjén is szerepel egy, az egészségügyi miniszterrel szemben benyújtott ellenzéki indítvány.
Elítélte a rasszizmust, a faji alapú hátrányos megkülönböztetést, illetve az egyenlőtlenséget mind a négy, még életben lévő volt amerikai elnök az utóbbi napokban, miután az Egyesült Államokban nagyszabású tüntetések robbantak ki az afroamerikai George Floyd halála után – írja az MTI.
Jimmy Carter, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban. A korábbi elnökök közvetlen vagy közvetett módon bírálták is Donald Trumpot, az USA jelenlegi elnökét, aki bár Floyd meggyilkolását többször is elítélte, még nem szólalt fel a rasszizmus és a feketékkel szemben gyakori rendőri brutalitás ellen. Felelősek vagyunk azért, hogy megteremtsük a béke és az egyenlőség világát magunk és a következő generációk számára
– írta Carter a közleményében, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy bár itt az ideje annak, hogy mindenki figyeljen a rasszizmusra, szerinte az erőszak nem jelent megoldást.
Clinton arról ír, hogy Floyd halála csak a legfrissebb epizódja a „tragédiák és igazságtalanságok hosszú sorának”, „fájdalmas emlékeztető, hogy a faji hovatartozás az amerikai élet csaknem minden területén még mindig meghatározó abban, hogy miként bánnak valakivel”.
Az izraeli felek támogatják a kormány azon tervét, hogy Judea és Szamária és a Jordán-völgy nagy részeire alkalmazzák a zsidó állam szuverenitását – írta az Israel Hayom. A felmérés kimutatta, hogy az izraeliek mintegy 25 százaléka akarja azt, hogy kormányuk az izraeli törvényeket alkalmazza a zsidó településekre és a Jordán-völgyre még akkor is, ha ebben az ügyben nem kap segítséget legfőbb szövetségesétől az Egyesült Államoktól. 25 százalék csak abban az esetben támogatja a szuverenitás kiterjesztését, ha az Egyesült Államok támogatja Izraelt, míg 30 százalék semmilyen esetben sem terjesztené ki a zsidó állam szuverenitását a telepekre – olvasható a kutatásban.
Gazdaság:
Magyarországra 2021 októberétől érkezhet gáz Szerbia felől, akár a tervezettnél is nagyobb mennyiségben – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter, miután hivatalában fogadta Aleksandar Antic szerb bányászati és energiaügyi minisztert. Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország többletfejlesztéseket is vállal, amennyiben a szállító vállalatok az évi 6 milliárd köbméternél nagyobb igényt jelentenek be. A határtól a magyar vezetékhálózatig tartó szakasz építése már az előkészületeknél tart, és hamarosan megszülethet az összekapcsolódási megállapodás is a szerb féllel – tette hozzá. Aleksandar Antic üdvözölte, hogy a két ország együttműködése energetikai projektekre is kiterjed. A szerb tárcavezető szerint kölcsönösen előnyös, hogy a két ország villamosenergia-hálózatai erősítik egymást, és az egész térség érdeke, hogy a megkötött együttműködési megállapodásnak megfelelően létrejön a regionális áramtőzsde.
Időjárás:
Pénteken előreláthatólag egy hidegfront éri el hazánkat északnyugat felől. Érkezése előtt melegedés, erős DNY-i szél várható. Megvastagszik a felhőzet, és egyre többfelé kell számítani záporokra, főként az ország középső részein, valamint keleten heves zivatarokra, északnyugaton már inkább csendes esőre. Többfelé valószínű kiadós csapadék. Északnyugaton jelentősen lehűl a levegő, ÉNY-ira fordul a szél, míg keleten erős déli szél mellett marad a meleg.
Éjszaka a Dunántúl felett csökken a felhőzet, keleten még előfordulhat kisebb eső, zápor.
A jellemző hőmérséklet átlaga péntek reggel 12 – 16, péntek délutánészaknyugaton 18, délkeleten 27, szombat reggel 9 – 14 fok körül alakul.
