Érdemes jóban lenni a magyarokkal
Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a Nemzeti Összetartozás Napjáról, az őshonos kisebbségekről, a szomszéd országokkal való kapcsolatokról.
A politikus, aki Újpestet képviseli az országgyűlésben arról beszélt, hogy különleges nap elé néz, hiszen a kerület ellenzéki polgármesterével és szintén ellenzéki másik országgyűlési képviselőjével együtt fog a Nemzeti Összetartozás Napján felavatni egy székelykaput.
Ami a kerület történetét illeti, azt jegyezte meg Zsigmond Barna Pál, hogy Újpest volt 1920 előtt Magyarország negyedik legjelentősebb ipari központja, mellette már akkor is egy olyan város volt, amit nagyon sok kisebbség, nemzetiség lakott, erre ma is büszkék az itt élők, arról nem beszélve, hogy Újpest központjában több felekezet temploma fér el békében egymás mellett.
Arra a felvetésre, hogy miért kellett ilyen sok időnek eltelnie ahhoz, hogy nyíltan lehessen beszélni Trianon fájdalmáról, a politikus úgy felelt, a szocializmusban erről nem illett beszélni, annak ellenére, hogy ekkor is megvolt a magyarok kisebb-nagyobb mértékű elnyomása a szomszéd országokban. Ám sajnos, a mai napig is fennáll ez, ennek kapcsán meg arra a kérdésre, hogy a Fidesz-KDNP európai politikusai, maga az Európai Unió mit tesz a helyzet megoldása érdekében, Zsigmond Barna Pál azt mondta, mint az Európa Tanács képviselője intenzíven tartja képviselőtársaival napirenden a kérdést. Ám az is szomorú, hogy míg az Európai Unióban a migráció tekintetében rengeteg dokumentum születik, addig az őshonos kisebbségekkel egyszerűen nem akarnak foglalkozni. Ez azért is baj, mert például minden ország, így Románia is kötelezettséget vállalt a az uniós csatlakozáskor a kisebbségek kapcsán, ám ezeket tagállamként már nem tartja be. Az európai jogrend sajátossága az is, hogy annak eléréséhez, hogy az EU egyáltalán foglalkozzon az őshonos kisebbségek ügyével, össze kellett gyűjteni egymillió támogató aláírást. De az is igaz, hogy akkor, amikor két ország egymás közötti viszonyában elindul egy normális, a másik tiszteletben tartásán alapuló párbeszéd, ott nem merülnek fel ilyen jellegű problémák, erre lehet remek példa az egyre javuló magyar-szerb viszony.
Bizakodásra adhat okot az új ukrán vezetéssel elkezdődött tárgyalások hangulata – jegyezte meg Zsigmond Barna Pál, a két külügyminiszter legutóbbi találkozóján arra lehetett következtetni, hogy Ukrajna feladni készül eddigi kisebbségellenes politikáját. Talán felismerik ők is, hogy érdemes jóban lenni a magyarokkal – tette hozzá.
