Az egy százalék egyszerre jelent egy pénzügyi alapot, valamint a szervezet legitimitását
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a járvány alatti tevékenységükről, az egy százalékokról, valamint arról, hogy a szervezet miként próbálja a nehéz időszakot túl- és átélni, de szóba került még a zsinagógák újranyitása is.
Az elnök beszélt arról a különleges eseményről, amit Verő Tamás, a Frankel zsinagóga főrabbija szervezett, ez egy különleges virtuális Szombatfogadás volt, amin nyolcszáz ember vett részt egyszerre. Hozzátette, szerencsére nem csak a Frankel tartott ilyet, hiszen, amikor vége lett ennek az eseménynek, akkor egyből át lehetett menni az újbudai zsinagóga hasonló programjára. Heisler András szerint ezek is azt mutatják, hogy a neológ rabbik igen bátran nyúltak hozzá az online tér adta lehetőségekhez, amihez csak gratulálni lehet.
A kijárási korlátozások feloldásával előbb-utóbb a zsinagógák is megnyílnak, ennek kapcsán az elnök arról beszélt, hogy egy dolgot azért tudomásul kell venni, semmi nem ott fog folytatódni, ahol abbamaradt március 12-én, amikor is a Mazsihisz úgy döntött, bezárják a zsinagógákat, az intézményeket, a dolgozók kivonultak a Síp utcából. Minderre azért lesz szükség, mert azt tudni kell, a vírus még mindig itt van, most meg kell tanulni együtt élni ezzel a helyzettel. A szervezet krízismenedzsment csoportja a járvány kitörése óta heti két-három alkalommal rendszeresen összeül, értékelik a helyzetet, közben természetesen tudatosan igyekeznek építeni a különböző védelmi vonalakat, egyelőre sikerrel. Szerencsére az összes intézményt sikerült megmenteni a vírustól. Kidolgoztak egy minden részletre kiterjedő protokollt, amibe például az is szerepel, hogy a lassan megnyíló Síp utcai épületben hogyan kell használni a liftet.
Az emberek döntöttek a személyi jövedelemadójuk egyházaknak adható egy százalékról. Ennek kapcsán Heisler András azt fejtette ki, a Mazsihisz valós aktivitást végzett és végez a mai napig is, függetlenül a koronavírus-járványtól, reményei szerint ez is arra kell sarkallja az embereket, hogy ezzel az egy százalékkal is a szervezetet támogassák. Ezt a munkát egyébként eddig értékelték, hiszen az elmúlt hat évben folyamatosan emelkedett azoknak a száma, akik a Mazsihisznak ajánlották fel a személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Ezért is lehet abban reménykedni, hogy az idei év is jobb lesz, mint a tavalyi volt – tette hozzá. Mindez két dolgot jelenthet, egyrészt egy pénzügyi alapot, ugyanakkor ezek az adatok jelzik a szervezet legitimitását is.
A Mazsihisz éves költségvetésének egyik legjelentősebb bevételét a Dohány utcai zsinagóga és a Zsidó Múzeum jegyeladásai biztosítják, ám a járvány alatt mindkét intézmény bezárásra került. Ez egy jelentős veszteséget jelent a szervezet számára, ezért szükség volt nagyon kemény intézkedések meghozatalára – emelte ki Heisler András. Ezek közé sorolta azt is, hogy a költségvetést áttekintve le kellett állítani minden olyan beruházást, amit le lehetett állítani, ezzel a lépéssel a hiány felére tudtak fedezetet biztosítani. Mellette döntést hoztak arról, hogy csökkentették a dolgozók bérét, amivel viszont nem kellett embereket elbocsátani.
A járvány alatt az OR-ZSE is átállt online üzemmódba, az idei tanévet is így fogják befejezni, szeptemberben pedig elindulhat az új is, ahogy azt kell.
Heisler András külön beszélt a rövidesen beköszönő ünnepről, Sávuotról, a Tóraadásról. A szervezet vezetése, egyetértésben a krízismenedzsment csoporttal és a rabbikarral úgy határozott, az ünnep másnapján a Mázkir imákat meg lehet tartani a zsinagógákban, de csak ott, ahol erre szabadtéren van lehetőség. Ezen kívül azt is kérték, hogy az első beltéri Szomabtfogadásra legelőször június 5-én kerüljön sor, természetesen mindenhol a szabályok szigorú betartásával.
