Most már az a politikai állásfoglalás az Európai Unió és a tagállamok részéről, hogy a külső határokat meg kell védeni
Bakondi György, a miniszterelnök biztonsági főtanácsadója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a legújabb migrációs feszültségről, valamint a koronavírus-járvány hatásairól.
A főtanácsadó beszélt a görög-török határtérségben rekedt több mint százezer menekültről, ez azt is jelenti, hogy egyes határterületeken akár 10-15 ezer ember is összecsoportosulhat. Arra a felvetésre, hogy ezek az emberek mik is, kik is, azt emelte ki, akik menekültek, akiket az ENSZ menedékügyi egyezménye érint, akiknek faji, vallási, más alapon az élete veszélyben van, az menekülhet a hazájához legközelebb eső biztonságos országba, ahol átmenetileg menedékkérelmet nyújthat be. Menekültnek pedig ne igazán lehet nevezni – tette hozzá Bakondi György, aki könnygázzal, Molotov koktélokkal, botokkal, késekkel, vasrudakkal, kövekkel támadja a határkerítést, a védelmi erőket éppen annál az országnál, ahol ő menedékjogot szeretne kérni. Nem beszélve arról, hogy olyan országból akarnak elmenni – Törökországból -, ahol őket senki nem üldözi. Azt is tudni kell, az ottani migránsok túlnyomó többsége nem szír, inkább irániak, pakisztániak, bangladesiek és nem kevesen jöttek Afrikából.
A főtanácsadó emlékeztetett arra, 2015-ben voltak olyan vélemények, melyek szerint be kell engedni a migránsokat, úgysem itt akarnak élni, hiszen volt olyan politikusi kijelentés, hogy várják őket. Ám azóta nagyon megváltozott a helyzet, hiszen Görögországban az elmúlt öt évben több százezer illegális bevándorló haladt át, mostanra pedig nagyon komoly határvédelmi tevékenységbe kezdett. Mindezek mellett az EU legfőbb vezetői is megjelentek a görög-török határon és a legmesszebb menő támogatásukról biztosították a görög határvédelmet, sőt a Frontex egységeit is már bevetették. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy konfrontatív helyzet alakulhat ki a görög és a török rendvédelmi egységek között, emiatt is egy nagyon bonyolult és veszélyes helyzet állt elő Európa szempontjából.
Most már az a politikai állásfoglalás az Európai Unió és a tagállamok részéről, hogy a külső határokat meg kell védeni, minden más, mint a menekültstátusz kérdése csak ezután következhet. Bakondi György szerint most is vannak olyan vélemények, hogy a görög szigeteken rekedtek közül legalább a kiskorúakat be kéne fogadni vagy legalább pár ezret belőlük. De mennyire elképzelhető – tette fel a főtanácsadó, hogy miként érkezhet egy 14 éves kislány egyedül Pakisztánból? Biztosan nem, azaz, ha ezt engedik, akkor azzal egy újabb kapunyitási hullámot indítanak el. A magyar kormány álláspontja egyértelmű – erősítette meg, Magyarország nem szól bele más országok migrációs politikájába, de cserébe ugyanezt várja el másoktól.
A főtanácsadó arra is emlékeztetett, hogy amikor Magyarország zárta le az európai közösség határait, akkor az EU vezetése nem jött el, de még az akkori görög kormány rendelkezéseit sem ítélték el. Az európai vezetők véleményének megváltozásához a lakosság elégedetlensége kellett, ezt mutatta meg a tavalyi EP választás is.
Most a magyar kormány vészhelyzetet hirdetett, ennek eredményeként senkit sem fogadnak be a határokon. Bakondi György ennek kapcsán elmondta, eddig is úgy volt, hogy csak meghatározott létszám léphetett be a tranzitzónába, most átmeneti időre ezt is lezárták. Érdekes – tette hozzá a főtanácsadó a járvány hatása az illegális migrációra, ha megnézzük Olaszországot, akkor azt lehet látni, hogy egyetlen illegális migráns sem érkezik hozzájuk. Ennek az egyik oka az, hogy a civil szervezetek hajói a járványveszély miatt nem tudnak kimenni a tengerre és az embercsempészek nem indítanak el csónakokkal senkit. Ez azt is jelenti, ha – még a járvány miatt is – lehet stopot elrendelni, akkor megállítható az illegális migráció.
